2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A hetes cikkely megsérti a levéltitkot

Sándor Boglárka 2001. november 30. 17:44, utolsó frissítés: 17:44

A 141-es számú kormányrendelet értelmében az információ- és távközlési miniszter információkat kérhet bármely, terrorista-gyanúsnak ítélt személy elektronikus vagy postai levelezésérõl, telefonbeszélgetéseirõl.




A szeptember 11-i események után a terrorizmus lett a világ elsõszámú közellensége, de Románia büntetõjogilag még nem foglalkozott a kérdéssel. Október 25-én a miniszterelnök elfogadta a 141-es számú sürgõsségi kormányrendeletet, amely a közjog megsértéseire vonatkozó szankciókat tartalmaz. A törvény elsõ hat cikkelye a már meglévõ intézkedéseket tartalmazza azon esetekre, amikor "súlyosan sértik a közvéleményt megfélemlítés, terrorizálás vagy pánikkeltés útján" -- ismreteti a törvényt az Evenimentul Zilei napilap.


A következõ két cikkely azonban emlékeztet a volt Securitate a levelezés és a telefonbeszélgetések ellenõrzésére vonatkozó intézkedéseire. Mindezen kérdésekkel azonban mostantól nem a belügyminisztérium vagy ahhoz hasonló politikai szerv foglalkozik, hanem az információs és távközlési minisztérium. A törvény hetedik cikkelye a rendelkezést azon személyekre is kiterjeszti, akik semmilyen kapcsolatban nem állnak a terrorizmussal. Mostani formájában az Adrian Năstase, Rodica Stănoiu és Ioan Rus által aláírt törvény ellentmond az alkotmánynak, megsérti a személyi szabadság alapvetõ jogait.


Nyolcak társasága

Nyolc emberjogi szervezet tiltakozik élesen a törvénytervezet ellen. Az Accept, az Apador CH, az Arin, az Attitude, az Academia Catavencu Sajtófigyelõ Ügynökség, a Taktika Logisztikai Központ, a Grado és a Pro Európa Liga aláírta azt a protestálást, amelyben kérik a parlamentet, húzza ki a tervezetbõl a vitatott részt. A tiltakozók a cikkelyt megengedhetetlennek minõsítik, mivel ennek értelmében Románia lakosainak teljes levelezését és telefonbeszélgetését leellenõrizhetik egy adminisztrációs rendelkezés nyomán, amelyet egy miniszter engedélyezett anélkül, hogy bármilyen igazságügyi szerv elõzetesen felülvizsgálta volna.

A tiltakozás kitér arra: még a terrorizmus ellenei harc sem lehet elégséges ok, hogy megsértsék az alapvetõ emberi jogokat, és hogy a levelezés és telefonbeszélgetés titkos mivolta egyike azon jogoknak, amelyeket vérrel vívta ki 1989 decemberében.


Mindent szabad, ami nem tilos

Dan Nica információs és távközlési miniszter kijelentette: a postai vagy telekommunikációs társaságok csak bírói vagy ügyészi meghatalmazásra adhatnak ki információkat, és az inkriminált törvénycikkelybõl éppen ez a fontos adalék hiányzik. Ez a mulasztás nagyban veszélyezteti a demokráciát azon jogi elv alapján, amely szerint mindent szabad, ami nincs megtiltva.

A miniszter több olyan törvényt is idéz, amelyek szintén a a telefonbeszélgetések és a levelezés ellenõrzésével foglalkoznak, és amelyek pontosan leszögezik a bíró és ügyész jogkörét, és ilyen módon megelõzik azokat a visszaéléseket, amelyeket egy miniszter elkövethet. Dan Nica miniszter nem írta alá a sürgõsségi kormányrendeletet, ez a tény arra utal, hogy elfogadásánál nem volt jelen.

A 141-es számú kormányrendeletet október 25-én fogadták el, a Hivatalos Közlöny október 31-i számában tették közzé. A törvény feketén-fehéren kimondja: a postai és telekommunikációs intézmények munkatársainak az információs és távközlési miniszter írásos kérésére kötelezõ módon meg kell adniuk minden információt a gyanúsított személyazonosságára vonatkozóan.
Ennek értelmében a miniszter információkat kérhet bármely, terrorista-gyanúsnak ítélt személy elektronikus vagy postai levelezésérõl, telefonbeszélgetéseirõl.

A törvény szövege több kérdést is nyitottan hagy. Például: ki garantálja az ellenõrzési eljárás korrekt voltát, az adatok pártatlan felhasználását, az ügyész beleszólását. Az eljárás pontos menetét sem határozták meg.

A törvény nyolcadik cikkelye szerint: "Amennyiben a kommunikációs intézmények munkatársai nem tartják tiszteletben a 7. cikkelybe foglaltakat, 100 és 500 millió lej közötti összeggel büntethetõk." Ennek tudatában nehéz elképzelni, hogy lesz olyan postai alkalmazott, aki nem fogja betartani a törvényt, és megtagadja a minisztertõl a kért információkat.

Tehát: egy titkosított telefonszám többé már nem számít hozzáférhetetlennek, a postafiók nem õrzi meg a bérlõ névtelenségét, az interneten és e-mailben történõ kommunikáció teljességgel bizonytalan. A postai alkalmazottak pedig nem tagadhatják meg a miniszteri kérést, hiszen az intézmény az õ fennhatósága alá tartozik.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS