22% gondolkodik román-magyar ellentétben
összeállította:Szin Péter 2001. december 14. 16:11, utolsó frissítés: 16:11Az erdélyi magyarok kiegyensúlyozottabbnak, a román megkérdezettek konfliktusosabbnak tartják 2000-hez képest a román-magyar viszonyt. Az erdélyi románok 3/4-e erdélyi identitását is kiemelte. Továbbá: érdekes adatok arról, hogy milyen a románok Magyarország-képe.
A mostani felmérést a tavalyival összevetve kiderül, hogy a magyar megkérdezettek most inkább vállalják erdélyi identitásukat: tavaly 53, idén 86% vallotta magát erdélyi magyarnak. Az erdélyi magyarok 2000-hez képest jobbnak, a románok valamivel rosszabbnak tartják a román-magyar viszony alakulását. Ezt bizonyítja, hogy az erdélyi magyarok 22%-a tartotta 2000-ben úgy, hogy a román-magyar viszonyt az együttműködés jellemzi. A mostani felmérésben ez az arány 51%.
2000-ben az erdélyi magyarok 37%-a jelentette ki, a román-magyar viszonyt a konfliktusok jellemzik, most ezt csak 21%-uk állította. A román megkérdezettek 42%-a 2000-ben együttműködő jellegűnek tartotta a román-magyar viszonyt, de a mostani felmérés szerint csak 35% vélekedik így. A fegyveres román-magyar konfliktus lehetőségét viszont 85-90%-ban, egységesen utasítják el a mostani és a tavalyi felmérés megkérdezettei. (A két felmérés összevetését megnehezíti, hogy a két felmérést más-más közvéleménykutató-intézet végezte, és a kérdéscsoportok nem egészen azonosak). Az alábbiakban az idei felmérés adatai következnek.
Párhuzamos identitások
A magyar megkérdezettek 30%-a tartotta identitása fontos elemének a román állampolgárságot, 63%-a tartja elsődleges identitásának a magyar jelleget. Az európaiságot a román minta 39, az erdélyi román 36, a magyar minta 51, a roma minta 26%-a emelte ki. A román megkérdezettek 24%-a tartotta magát elsősorban moldovainak, 23% erdélyinek. Az erdélyi román megkérdezettek 76, a magyarok 86, a romák 32%-a viszont erdélyiségét emelte ki.
A magyar identitás meghatározásában a legfontosabb jellemző a megkérdezettek szerint az, hogy az illető anyanyelve magyar legyen. Ezt a román megkérdezettek 50, az erdélyi románok 53, a magyarok 74, a romák 45%-a emelte ki. A második legfontosabb jellemző, hogy az illető magyarnak tartsa, érezze magát, ez a románok 30, az erdélyi románok 34, a magyarok 55, a romák 34%-a tartotta fontosnak. A Magyarországon való születést a románok 58, az erdélyiek 53, a romák 49%-a nevezte meg. Viszont ez a tény csak a magyarok 13%-a szerint fontos, de ők tartják a legfontosabbnak (43%) azt, hogy az illető vallja sajátjának a magyar kultúrát.
A románok legtipikusabb tulajdonsága a vendégszeretet: ezt a románok 61, az erdélyiek 59, a magyarok 38, a romák 37%-a emelte ki. A második legfontosabb jellemzőnek a megkérdezettek a becsületességet tartották: a románok 47, az erdélyiek 39, a magyarok 38, a romák 37%-a válaszolt úgy, hogy ez jellemzi leginkább a román nemzetet. Átlagot számítva a harmadik legfontosabb tulajdonság a szorgalom volt, 43, 49 és 39%-kal -- viszont a magyarok csak 22%-a tartja szorgalmasnak a románokat.
A magyarok legtipikusabb tulajdonsága A megkérdezettek szerint a szorgalom jellemzi leginkább a romániai magyarokat: a románok 25, az erdélyi románok 35, a magyarok 47, a romák 26%-a nevezte meg ezt a tulajdonságot. A civilizáltságot a románok 20, az erdélyi románok 22, a magyarok 28, a romák 17%-a tartja jellemzőnek a romániai magyarokra. A széthúzást, az összetartást, a gőgösséget és a megbízhatóságot átlagosan és körülbelül ugyanolyan arányban a megkérdezettek 12-21% tartotta jellemzőnek.
Előny vagy hátrány-e Romániában élni?
A kérdésre a románok 19, az erdélyi románok 15, a magyarok 41, a romák 31%-a válaszolt úgy, hogy a romániai születés életüket nehezebbé teszi. A románok 6, az erdélyi románok 3, a magyarok 19, a romák 12 %-a szégyenkezik amiatt, hogy Romániában született; viszont 92, 92, 46 és 77% büszke hazájára.
Nemzetiség és munkahely A román és az erdélyi román megkérdezettek 39-44%-a vélekedik úgy, hogy a roma nemzetiség hátrányt jelent egy állás betöltésénél, 8-12% vélekedik úgy, hogy a magyar nemzetiség hátrányos. A megkérdezettek 25-36%-a véli úgy, hogy a román nemzetiségűeket előnyben részesítik egy állás betöltésénél. Ugyanakkor a román megkérdezettek 40%-a azt állítja, a magyar nemzetiség nem számít egy állás betöltésénél.
A magyarok 58%-a állítja, hogy a romák hátrányos helyzetű álláskeresők, a magyarok esetében ez 28%. A románokat előnyben részesítik ilyen helyzetben -- vélekedik a magyarok 36%-a. Ugyanakkor 56% állítja, hogy a magyar nemzetiség nem számít a munkahelykeresésben.
A román-magyar viszony
Az együttműködő jelleg a román megkérdezettek 35, az erdélyi románok 43, a magyarok 51, a romák 33%-a szerint jellemző a román-magyar viszonyra. Konfliktusos kapcsolatnak ítéli ezt a közállapotot a román megkérdezettek 22, az erdélyi románok 17, a magyarok 21 és a romák 27%-a. A kölcsönös érdektelenség a románok 17, az erdélyi románok 16, az erdélyi magyarok 16, a romák 17%-a szerint írja le legpontosabban e viszonyt.
A fegyveres konfliktus lehetősége A román és erdélyi román megkérdezettek 84-85%-a, a magyarok 87%-a állítja, hogy nem valószínű fegyveres konfliktus a közeljövőben környező állammal. A román megkérdezettek 53, az erdélyi románok 60, a magyarok 35%-a vélekedik úgy, hogyha egy ilyen konfliktus kitörne, a legvalószínűbb ellenfél Magyarország lenne.
A magyar állam és Románia
A kérdezőbiztosok e probléma vizsgálatára több kulcs-kijelentést fogalmaztak meg, és arra kérték a felmérés szereplőit, válaszoljanak: egyetértenek-e ezekkel vagy sem. A kérdés így hangzott: Úgy gondolja, hogy a magyar állam biztosítsa a következőket... , a jellemző válasz-kijelentések pedig így:
-- biztosítson magyar állampolgárságot a romániai magyaroknak
-- erősítse kapcsolatait a romániai magyarok politikai szervezeteivel
-- biztosítson magyar tankönyveket
-- támogassa a romániai magyar tannyelvű felsőoktatást
A fenti négy állítással a román és az erdélyi román megkérdezettek átlagosan 33-34%-a értett egyet, 49-52% ellenezte ezeket a javaslatokat. A román megkérdezettek 54%-a viszont egyetértene azzal, hogy Magyarország támogassa magyar cégek romániai befektetéseit. A magyar megkérdezettek a fenti kijelentéseket 79-90%-ban támogatják. A magyar állampolgárság magyar nemzetiségű ellenzőinek aránya 14%, ugyanennyi magyar megkérdezett nem ért egyet azzal, hogy a magyar állam ösztöndíjakat biztosít romániai magyar diákoknak.
Ön mennyire osztja a következő, Magyarországról szóló vélekedéseket? A román és az erdélyi román megkérdezettek 42-45%-a tartja úgy, hogy a Romániában befektető magyar vállalkozók tulajdonképp politikai célokat követnek, 45-50% tartja úgy, hogy Magyarország mindig is igényt fog tartani Erdélyre. Ezzel szemben a vállalkozókat a magyar megkérdezettek 14%-a tarja csak hátsó szándékúaknak. Ami Magyarország területi igényeit illeti, a magyar válaszolók 46%-a ért egyet a kijelentéssel.
A román és az erdélyi román megkérdezettek 51-57%-a tarja normális ténynek, hogy a magyar kormány érdeklődik az erdélyi magyarok iránt, a magyar megkérdezettek 94%-a vélekedett így. Magyarország NATO-tagságát a román megkérdezettek 31-37%-a tartja jó dolognak Románia számára, a magyar megkérdezettek 70%-a vélekedett így.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
