Frunda nem akar nyilvános vagyonnyilatkozatot
összeállította:Sipos Géza 2002. február 20. 15:42, utolsó frissítés: 15:42A vagyon magánügy, és nem lehet eleve törvénytelenséget feltételezni a honatyákról -- nyilatkozta a Transindexnek Frunda György arról, miért nem tartja helyesnek nyilvánosságra hozni a főtisztségviselők vagyonnyilatkozatait.
A szenátus emberi jogi bizottsága visszautasította a 155/1996-os törvény módosító javaslatát. A módosított törvény arra kötelezte volna a köztisztviselőket, a képviselőket, szenátorokat és más vezető funkcióban levőket, hogy a Hivatalos Közlöny jelentessék meg vagyonnyilatkozatukat. Frunda György RMDSZ-szenátor, a bizottság elnöke azzal érvelt, hogy így a tisztségviselők tolvajok célpontjává válhatnak.
Frunda további érve az volt, hogy a tisztségviselők legtöbb vagyontárgya (a ház, az autó) látható, tehát amúgy is nyilvános. Viszont a bankszámlák, az ékszerek vagy a festmények listájának nyilvánosságra hozatala további kockázatot jelentene tulajdonosaiknak, mert "kísértést jelentene mindenki számára." A törvénytervezetről szóló jelentést a jogi bizottság szenátorai fogják összeállítani, végleges döntést a módosításról a szenátus plénuma hoz.
A profi betörő újságból tájékozódik
A vagyonnyilatkozat-adás jelenlegi rendszere jól működik, és ami jól működik, azt nem kell elrontani -- nyilatkozta kérdésünkre Frunda György. Az Európai Unió egyik tagállamában sem gyakorlat, hogy nyilvánosságra hozzák az összes adatot a képviselők, fontos tisztségviselők minden ingóságáról és ingatlanáról, emelte ki a szenátor. Másrészt a román alkotmány értelmében a szerzett tulajdon törvényes, ez az alapelv, a kiindulópont. Ezért véleményezte az emberi jogi bizottság negatívan a törvénymódosítást. Ha valaki elkövetett bűncselekményt, megvannak az megfelelő eszközök és intézmények arra, hogy ezt kiderítsék.
-- Ön szerint a bűnözők valóban a Hivatalos Közlönyből tájékozódnak?
-- A jó tolvajok igen! A bűnöző-hálózatok tagjai jobban tudnak számítógépen dolgozni, mint az átlagosan képzett informatikusok. Ellopják a bankkártyákat, egy órán belül megszerzik a kártya PIN-kódját, és máris kifosztják a tulajdonost.
-- Én úgy értelmezem, hogy a nyilvánosságra hozott vagyon-nyilatkozatok a korrupció szempontjából egyfajta visszatartó erőt is jelenthetnek.
-- Ön fordítva ül a lovon, uram! Nem lehet eleve azt feltételezni a politikusról, hogy illegálisan cselekszik. Ha önnek adatai vannak arról, hogy én, Frunda György, valami törvénytelent tettem, akkor induljon vizsgálat az ügyben. Az viszont, hogy az én házamban milyen festmények vannak a falon vagy hogy milyen ékszert vásárolok a feleségemnek, az magánügy.
Vacaroiu, mint a tisztakezűség híve
Frunda György érvei nem győzték meg Nicolae Vacaroiu volt miniszterelnököt, a Szenátus jelenlegi elnökét -- tudósít a Ziua. Vacaroiu úgy nyilatkozott, ő feltétlen híve az átláthatóságnak. Vacaroiu szerint rendkívül fontos a főtiszségviselők vagyonát ellenőrizni. A szenátus elnökét alig egy hónapja szorította sarokba a sajtó, mikor kiderült, pénzügyi tanácsadásért 100 ezer dolláros tiszteletdíjat vett fel 2000-ben a Román Leszámítolási Banktól, a BRS-től. A BRS Sorin Ovidiu Vantu hírhedt üzletember házi pénzintézetének számít.
Ellentmondások
Frunda György érvelésében több ellentmondás és pontatlanság bukkan fel. Egyrészt egy bankszámla elvileg abban az esetben is feltörhető, ha adatai nem jelennek meg a Hivatalos Közlönyben. Aki ilyesmire adja a fejét, az valószínűleg abból indul ki, hogy a fontos tisztségviselők számláira érdemes a leginkább "ráhajtani." Másrészt ha valóban visszaél valaki a bankkártyával, a bankok kártérítést fizetnek az ügyfeleknek.
Harmadrészt az EU-tagállamokban köztudottan alacsonyabb a korrupció elterjedtsége, mint Romániában, tehát ha nem kötelező a vagyonról nyilatkozni, az az eleve egészségesebb közélet eredménye. Negyedrészt a Romániában 1990-től végzett közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek alig 30-35%-a bízik meg a képviselőkben és a szenátorokban, és ennek oka valószínűsíthetően éppen a korrupció.
Ahol bárki áttanulmányozhatja a képviselői vagyonlistákat
Ugyan Magyarország még nem tagja az Európai Uniónak, de 2001. április 23-tól a nyilvánosság is hozzáférhet a képviselői vagyonnyilatkozatokhoz a parlament sajtóirodáján, a Képviselői Irodaház tájékoztatási központjában valamint az Országgyűlési Könyvtárban. Ha a képviselő határidőre nem adtja le vagyonnyilatkozatát, mindaddig nem gyakorolhatja képviselői jogosítványait és nem részesül tiszteletdíjban, amíg mulasztását nem pótolja. Ezen források alapján a magyarországi sajtó tavaly is, az idén is részletesen ismerteti a politikusi vagyonlistát.
Ez a megoldás szélesebb körű nyilvánosságot jelent a Frunda György által kifogásoltnál, hiszen az is megismerheti az adatokat, akihez nem jut el az ország hivatalos közlönye. Viszont nincs következménye annak, ha a képviselő elfelejt valamit beírni vagyonnyilatkozatába, mert hivatalosan senki sem ellenőrzi a bevallás valódiságát. A magyar országgyűlés mentelmi bizottsága ezt a nyilvánosságra bízza -- tudtuk meg a Magyar Hírlap archív tudósításai alapján.
Az osztráknak nem kötelező, a lengyelnek igen
Az EU-tag Ausztriában a politikusoknak és köztisztviselőknek valóban nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük, sőt a "mezei" adófizetők is meg vannak kímélve attól, hogy vagyoni helyzetükről számot adjanak. Ez az állapot 1994 óta tart, amikor is -- a gazdagok vagyonkimentési, adókímélési manővereit látva -- az állam úgy határozott, hogy eltörli a vagyonadót.
Az Uniós tagságra pályázó Lengyelországban viszont a hatalom csúcsain helyet foglalók, így a köztársasági elnök, a szejm (képviselőház) és a szenátus elnöke, a miniszterelnök, a Nemzeti Bank elnöke, az RTV-bizottság elnöke, az Országos Választási Bizottság elnöke, a bírák és a Legfelsőbb bíróság első elnöke egy 1997-es törvény szerint kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Csehországban 1999 végén megbukott a parlamentben a szociáldemokraták vagyonnyilatkozatról szóló törvénytervezete.
Az USA-ban minden 5000 dollárról el kell számolni
Az Egyesült Államokban a képviselőknek, szenátoroknak, kormánytagoknak és -alkalmazottaknak nemcsak az a dolguk, hogy bevallják, van egy házuk, pár értékpapírjuk, valamint betétjük a bankban. Az adatszolgáltatást a választott pozícióra pályázóknak már akkor meg kell kezdeniük, amikor a begyűjtött kampány-hozzájárulásban vagy az elköltött kampányköltségben elérik az 5 ezer dollárt.
Hasonló szabályok vonatkoznak az elnök- és alelnökjelöltekre is. A hivatalban lévőknek minden naptári évről a következő május 15-éig kell jelentést, majd mandátumuk vagy megbízatásuk lejárta után 30 napos határidővel összefoglaló bevallást készíteniük. A késést 200 dolláros büntetéssel, a hamis bevallást pedig megrovással és maximum 11 ezer dolláros bírsággal szankcionálják.
Oroszországban a köztisztviselők számára kötelezővé tették a vagyonbevallást. A közszolgálatról szóló, 1995-től hatályos törvény értelmében 1997 óta minden köztisztviselő köteles hivatalba lépésekor, majd azt követően évente egyszer - a személyijövedelemadó-bevallással egyidejűleg - nyilatkozatot tenni ingó- és ingatlanvagyonáról -- áll a HVG egyik tavalyi hírösszefoglalójában.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
