Meddig tart a kényszerházasság?
Bognár Zoltán 2002. február 20. 18:28, utolsó frissítés: 18:28A rendőrök jogállásáról szóló törvény képviselőházi vitája bebizonyította: a #b#PSD#/b# szorult helyzetben van. Az #b#RMDSZ#/b#-szel folytatott együttműködés azonban a legitimitásának elvesztéséhez vezethet. Milyen alternatívákkal rendelkezik a PSD?
Az összes romániai napilap kiemelt hírként kezelte a rendőrök jogállásáról szóló törvény képviselőházi vitáját. A megkülönböztetett figyelmet az úgynevezett "kisebbségi klauzula" elfogadása váltotta ki, mely előírja: azoknak a rendőröknek, akik olyan helységekben teljesítenek szolgálatot, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a lakosság 20%-át, beszélniük kell az adott kisebbség nyelvét. Az ügy legérdekesebb vonatkozása az, hogy az RMDSZ helyzete lehetővé teszi, hogy javaslatait elfogadtassa a parlamentben. A sajtóvisszhangot a törvény szimbolikus jelentősége keltette: a kormány jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy az RMDSZ javaslatait alárendelje a nemzetállam homogenizálására tett törekvéseknek.
A szavazás alakulása
A képviselőház keddi ülésén Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő előterjesztette a védelmi bizottságban korábban elutasított javaslatát a PRM képviselői természetesen "szemtelenségnek" minősítették, szenátoruk, Marcu Tudor arrogánsan visszakérdezett: "Mit csinálunk majd Simileasan, Buzau mellett, ahol a lakosság 100%-a cigány? A rendőrök megtanulják majd a roma nyelvet?" A törvény annak ellenére keresztülment, hogy a PRM ellenvetéseit a PNL és a PD is támogatta. Az ellenzék tarsolyából az összes lehetséges érv előkerült a törvény megtorpedózása érdekében: a képviselők érvei között ugyanúgy ott szerepelt, hogy a rendőröket hozzáértésük szerint, és nem etnikai hovatartozásuk alapján kell kiválasztani, mint az, hogy a kormánypárt "kiárusítja a román nemzeti érdekeket".
A heves tiltakozás ellenére az indítványt a jelenlévők 10 tartózkodás és 73 ellenszavazat mellett elfogadták. Az indítvány mellett szavazó 107 PSD-s és RMDSZ-es képviselő által eldöntött eredményt az ellenzék a szavazási procedúra megtámadásával próbálta megváltoztatni, a házelnök egyórás tanácskozási szünet után azonban érvényesnek minősítette a szavazást. A három ellenzéki párt frakcióinak képviselői kijelentették: a jogszabályba beiktatott új szöveg a PSD és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodás következménye, annak kivitelezése ellenkezik a parlamenti szabályokkal, tiltakozásuk jeléül pedig elhagyták az üléstermet. Távozásuk után a plénum a védelmi bizottságban elfogadott formában megszavazta a jogszabály további 57 szakaszát is.
A vita lefolyása és kimenetele újabb bizonyítékot szolgáltat arra a hipotézisre, miszerint a romániai politikai pártok a közeljövőben jelentősen át kell formálniuk arculatukat és politikai programjukat.
A háttér
A legszembetűnőbb változásokon mindeddig az egykori PDSR esett át. Az Internacionáléba való bekerülés érdekében véghezvitt PSDR-vel való egyesülés, illetve névváltoztatás egyértelműen arra utalt, hogy a párt felismerte: az országot csak úgy mentheti meg a csődtől, ha sikerül megszereznie a nyugati pénzeket. Az uniós pénzek kiutalását viszont szigorú szabályok kötik, Románia pedig nem ígéretek, hanem politikai tettek segítségével juthat hozzá. Ugyanakkor ahhoz, hogy kormányon maradhasson, és eredményeket mutathasson fel két, dologra kell fokozottan odafigyelnie: először is arra, hogy ne kerüljön kisebbségbe a parlamentben, másodszor arra, hogy ne játssza el szavazótáborának támogatását, ahogy az a parasztpárt esetében történt.
Az RMDSZ-PSD protokollum megkötése ebből a szempontból a kormány parlamenti bebiztosításának felel meg. Az RMDSZ helyzetét, egyelőre nem aláássa, hanem inkább megerősíti a Polgári Szárny külön frakció létrehozásával való fenyegetőzése. Amennyiben ez megtörténne, a PSD elvesztené szövetségesének biztos támogatását és törvénytervezeteinek garantált elfogadását. Az RMDSZ egységének megtartása, a pártfegyelem megőrzése tehát nem csak a Szövetség, de a kormánypárt érdeke is.
Az RMDSZ reformista szárnyának egyelőre lehetősége van egyre merészebb javaslatokat tenni, a PSD-nek le kell köteleznie az RMDSZ-t, -- fogát összeszorítva -- át kell verekednie azokat a törvényeket, melyek támogatottsága valószínűleg saját szavazótáborának körében is elenyésző. Az RMDSZ mindaddig, amíg kormányon volt, nem rendelkezett akkora hatalommal a törvényhozásban, mint pillanatnyilag. A PSD-nek két okból is szüksége van az RMDSZ együttműködésére, egyrészt ez biztosítja, hogy ne támadják hátba a parlamentben, másrészt jól mutat az Európai Unió bizalmának megnyerésére felépített kirakatban.
A kormánypártnak sem ideológiája, sem szavazótáborának beállítódása szempontjából nem érdeke, hogy bármiféle engedményt tegyen a romániai kisebbségeknek. Mivel mind a PNL, mind a PD szavazótábora viszonylag stabil -- e pártok érdekét a kormány lejáratása szolgálná leginkább --, az egyetlen párt, melynek szavazóit elhódíthatja, az a PRM. A Nagy Románia Párt szavazói pedig nem biztos, hogy egy kisebbségbarát politikára harapnak a leginkább.
A Nagy Románia Párt opportunista tagjai az elvakultakkal szemben szépen lassan felismerték, hogy Corneliu Vadim Tudor "karizmája" nem elegendő ahhoz, hogy a populista, fasiszta és sovén frázisok puffogtatásán túl bármiféle szerephez jussanak a politikai életben. Az Ilie Neacsu és Sever Meşca alelnökök körül kialakuló botrány arra enged következtetni, hogy a PRM belső ellenzéke egyre inkább gondolkodik a "vezér" eltávolításán, vagy legalábbis háttérbeszorításán, sőt, olyan feltételezések is szárnyra kaptak, miszerint a párt belső ellenzéke kapcsolatban állt és áll a jelenlegi kormánypárttal.
A felszín alatti PRM-PSD együttműködés nyilvánossá tétele a jelen helyzetben egyik párt érdekeit sem szolgálná. Ha valóban létezik egy ilyesfajta együttműködés, és ez kiderülne, a PSD látná kárát. Nemcsak az RMDSZ támogatását vesztené el, de az Európai Unió bizalmát is eljátszaná. Amennyiben a PRM-vel egy, az RMDSZ-szel kötött szerződéshez hasonló együttműködési nyilatkozatot írna alá, a nyugatról érkező pénzek legnagyobb részétől elesne.
Az RMDSZ-szel való együttműködésen kívül a kormánypártnak tehát egyetlen alternatívája marad: más pártok parlamenti képviselőinek átigazoltatása. Tekintve, hogy eddig összesen 13 PRM-s képviselő szivárgott át a PSD frakcióba, a feltételezés nem is tűnik annyira abszurdnak.
Ez a fajta megoldás viszont igen rizikós, és csak hosszútávon működhet. A PSD tehát kivár, és megpróbál ügyesen lavírozni a szűklátókörű szavazópolgár, az Európai Unió és a kormányon maradásának egyedüli biztosítékát jelentő RMDSZ között. A magyar státustörvény kezdeti heves ellenzése, mint láttuk fokozatosan magyar-román memorandummá szelídült, a közigazgatási törvény pedig szépen csendben átment a parlament mindkét házán, az ellenzék hangos tiltakozása ellenére kezdtek megjelenni a magyar helységnévtáblák.
A másik oldalon azonban a képbe még bőven belefér az egykori államelnök és az ellenzéki újságírók telefonjának lehallgatása, Nastase kikelhet a kolozsvári Provinciások memoranduma ellen, Iliescu pedig hazaárulással és a román nemzetállam elleni merénylettel vádolhatja a magyarságot. A látszólag logikátlanul történő, önellentmondásba keveredő kormánypárt tettei mögött mégiscsak létezik egy stratégia. A képlet valójában nagyon egyszerű: addig van esélye sikeres kormányzásra, amíg egyidejűleg képes legitimitásának megőrzésére, a parlamenti többség megtartására és az uniós források kiaknázására. A kormány helyzete tehát eléggé kényes, két-, vagy helyesebben háromkulacsos politika pedig csak részben magyarázható az ideológia változásával.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
