A státustörvény átértékeli a nemzeti szuverenitást

A törvénnyel foglalkozó délután kiemelt hiányzója Markó Béla RMDSZ-elnök, aki csak a holnapi nap vitáján fog előadást tartani. A státusnak nevezett kedvezménytörvényt június 29-én fogadta el a magyar parlament 92%-os többséggel. Szarka László, a MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója (moderátor) bevezetőjében elmondta, a jogszabály kapcsán eddig az érzelmi, az elemző a deklaratív beszédmód volt megfigyelhető. A törvényalkotó szándéka szerint a törvény a schengeni határok fóbiájának kezelésére, a feketemunka visszaszorítására hivatott.

Vasile Dancu tájékoztatási miniszter elmondta, ugyan a törvény körüli problémákat nem fogja a civil beszélgetés megoldani, de egyfajta pszichoterápiára alkalmas a találkozás. Dancu kijelentette, előadásában a kormány álláspontját képviseli, mely szerint a törvény Románia területén alkalmazhatatlan. A miniszter szerint minden közösség a pluralizmusra vágyik, és egy testület nem monopolizálhatja a magyar igazolványhoz szükséges ajánlások kibocsátását. Dancu szociológusként kifejtette, a törvény káros, mert identitástörést okoz a magyar közösségekben. Magyarország érdeke a határon túli közösség homogenizálása, Románia viszont a különbözőségeket kell kezelje. A kisebbségi kérdést Vasile Dancu szerint a multikulturalizmus oldhatja meg.

Németh Zsolt a magyar külügyi államtitkár kijelentette, a kedvezménytörvényről folyó vitában a román fél hangoztatta, a romániai magyar közösség jogaiért a román állam felelős, ezt a jogot ne vindikálja el magának a magyar kormány. Németh Zsolt szerint ezért a kijelentésért már érdemes volt a törvényt kidolgozni. Az államtitkár Vasile Dancuhoz hasonlóan a pszichológia hatásra hivatkozott. Az aggodalmak őszinte megfogalmazása lehet, hogy egy lépés hátra, de legalább három előre. A törvény jó apropót adott a magyarokkal kapcsolatos konfliktusok kimondására. Hozzátette, a magyar-magyar viszony nem egyenlő kérdés az erdélyi magyarok jogainak biztosításával. Az államtitkár elmondta, nem az a kérdés, lesz-e globalizáció, hanem hogy az humanizált lesz-e. A státustörvényt ilyen értelemben újító szellemű 21. századi intézmény, mely erősíteni fogja a román-magyar kapcsolatokat.