Titkos akciótervvel készül Szerbia, ha Koszovó mégis elszakad
hírösszefoglaló 2008. január 15. 18:39, utolsó frissítés: 17:48Az albánirtó, megalomániás Milosevic ellen egykor az első sorban menetelő szerbek ma értetlenül kérdezik: miért most, nyolc évvel később jön a büntetés? #b#Vádirat az ENSZ ellen.#/b#
Még mindig nincs egységes európai álláspont Koszovó sorsával kapcsolatban, pedig sürgős lenne – az albán vezetők nyilatkozatai értelmében akár heteken belül valóra válhat a sokak által katasztrófa-forgatókönyvként értelmezett politikai aktus: a függetlenség kikiáltása. Nem véletlen hát, hogy az EU soros elnökségét betöltő Szlovénia egyre sürgeti a közös európai álláspont kialakítását.
A szerb kormány is készül: akciótervet fogadott el hétfőn arra az esetre, ha Koszovó egyoldalúan kikiáltja függetlenségét. A kabinet valamennyi tagja által jóváhagyott programról semmit sem hoztak nyilvánosságra. Annyit tudni róla, hogy minden szerb állami szerv, alkalmazott számára kötelező érvénnyel bír.
Az akcióterv alapja a szerb parlament múlt év végén nagy többséggel elfogadott, Koszovóra vonatkozó határozata. Ez elsődleges feladatként írta elő az állami intézményeknek és alkalmazottaknak, hogy igyekezzenek Szerbia integráns részeként megtartani Koszovót mindaddig, amíg létre nem jön a tartomány sorsára vonatkozó kompromisszumos, az ENSZ BT 1244-es határozatán alapuló egyezmény.
A belgrádi parlament és a vezető politikusok nemcsak azoktól az országoktól határolódnak el jóelőre, amelyek várhatóan elismerik a kikiáltott függetlenséget, hanem a NATO-tól is. A képviselőtestület meghirdette a békepartnerségi programba meghívott Szerbia katonai függetlenségét mindaddig, amíg népszavazás nem dönt véglegesen a kérdésben.
A tartomány függetlenségét támogató vagy ellenző nemzetközi szereplők álláspontja változatlan, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem mulasztotta el egy üdvözletben stratégiai szövetségesének nevezni Szerbiát. Az ENSZ-ben az orosz vétó biztosra vehető.
Vádirat a nemzetközi közösséghez
Szerbia vádiratnak is beillő kommentárral készült fel a Biztonsági Tanács szerdai, Koszovóval foglalkozó ülésére. (A BT legutóbb december 19-én tárgyalt a függetlenedni akaró szerb tartományról, s tagjai nem tudtak egyetértésre jutni Koszovó jövőjét illetően.)
Kifogásolják, hogy a 120 napos tárgyalási időszak alatt mindössze négy találkozó volt, az albánok és szerbek összesen 13 órát töltöttek tárgyalóasztalnál. Ez alatt kellett volna rendezniük sok évtizedes, súlyos ellentéteiket, s ennek a 13 órának a kudarcos végeredménye láttán ítéli meg úgy az ENSZ főtitkára, az Egyesült Államok, az EU vezető hatalmai, hogy minden lehetőség kimerült, tovább nem érdemes, s nem is lehet tárgyalni.
Csak hát a valaha Koszovóban éltek nagy része – 208 ezer ember – máig Szerbiában tengeti az életét menekültként (tőlük, s az esetleg még utánuk jövőktől rettegnek a vajdasági magyarok), s Montenegróba is jut belőlük 18 ezer. A megmaradt mintegy 130 ezer is ellenséges, elnyomó közegben érzi magát, s hogy ne így legyen, azért se az albánok, se a tartományért elvben máig felelős ENSZ-közigazgatás, az UNMIK nem tett eleget eddig.
Belgrádban különösen sérelmezik azt a soha ki nem mondott, de sok, Koszovó függetlensége melletti nyilatkozatban ott bujkáló cinikus érvet is, hogy akkor lehetnek nyugodtak a szerbek, akkor nem kell tartaniuk üldözéstől, pogromoktól, ha a koszovói albánoknak teljesül a kívánságuk, s teljes függetlenséget kapva elszakadnak Szerbiától.
Felróják, hogy 1999-ben, az ENSZ-közigazgatás bevezetése után néhány hét alatt 600 ezer tért haza a mintegy egymillió koszovói albán menekültből, ezzel szemben csak 16.500 körül van az albánok által elüldözött, koszovói kisebbségekhez tartozók hazatérőinek a száma. Közülük mintegy 7 ezer a szerb, 4 és fél ezer az askalia (albánul beszélő roma).
Az ENSZ-közigazgatás – Koszovó függetlenségének lelkes hívei által ritkán emlegetett – adatai sem túl biztatóak. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár helyzetelemzésében arra hivatkozott ugyan, hogy tavaly szeptember 1-jétől november végéig egyetlen etnikailag motivált incidens sem volt Koszovóban, tehát a biztonsági helyzet jelentősen javult. De Belgrádban másképp számolnak.
Az ottani nyilvántartás szerint az UNMIK megjelenésétől kezdve 2007 januárjáig több mint 7000 támadás ért szerbeket és más kisebbségekhez tartozókat, 581 szerbet és 104 más nemzetiségűt öltek meg, 861 szerb és 230 más nemzetiségű tűnt el nyomtalanul, 17 ezer házat romboltak le, s 27 ezret vettek birtokba jogtalanul a lakosság 90 százalékát alkotó albánok.
>> Szerb házakat támadtak meg Koszovóban, egyet fel is gyújtottak >>
Ha a az adatok pontossága vitatható is, a 2004. tavaszi albán pogromokért viselt felelősségétől az ENSZ nehezen szabadulhat. Akkor, pár nap alatt hat város és kilenc falu vált etnikailag tiszta albánná a szerbek elűzését követően, majd ezer házat romboltak le, 35 templomot és kolostort (közülük 18 UNESCO-védelem alatt állott, egy a világörökség része volt) égettek porig.
Egységes kampányszlogen
A következő piros betűs nap a szerbiai elnökválasztás: január 20. A kilenc elnökjelölt kampányában eluralkodott a ma már csak elvben belpolitikai, a 6,7 millió szavazásra jogosult szerbiai lakos és családja életéhez legföljebb áttételesen kapcsolódó téma. Mindenik jelölt abban az egyben egyetért, vagy legalábbis egyetértést mutat: Koszovót nem adjuk!
Hogy a szerb radikálisok alvezére, Tomislav Nikolic ezt tűzte zászlajára, az természetes. Igazából az az érdekes, hogy legfőbb ellenfele – nagy valószínűséggel kettőjük között fog eldőlni a küzdelem –, Boris Tadic jelenlegi államfő, a Demokrata Párt elnöke sem szabadulhat a témától. Szövetségese, Vojislav Kostunica a kampányban többször is odáig ment, hogy kerek-perec kijelentette: az EU-nak választania kell a koszovói szerepvállalás (az ENSZ-közigazgatás feladatainak átvétele) és Szerbia között.
A szerb választó pedig naponta azt olvassa az összes mértékadó újságban – a bulvárlapokról nem is beszélve –, hogy Koszovó egy-két-három hét, hónap múlva függetlenné válik. Az egyébként általános érvényűnek mondott elv – az államok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása – erre az esetre nem érvényes, és történik mindez azért, mert Szerbia s a szerbek bűnösök, népirtást követtek el az albánok körében – írja kommentárjában az MTI munkatársa.
Ezért keményen megbüntették őket: hónapokon keresztül bombázták országukat. Értették is: a belgrádi parlamentet is lángba borító népi tiltakozással zavarták el az albánokat irtó, megalomániás Slobodan Milosevicet és rezsimjét. Az akkori tüntetések első vonalaiban menetelők azonban ma értetlenül kérdezik: miért most, nyolc évvel később büntetnek bennünket, vágják le országunk egy részét? A válasz: a Koszovó lakosságának 90 százalékát adó albánok függetlenséget akarnak, ezt Washington és Nyugat-Európa helyesli, és punktum!
Hogy egy nagyobb (Milosevic vezérelte) népirtás nem ad felmentést egy kisebbre, az ma már nemzetközi értelemben nem érv, de a szerb átlagember gondol rá – hívja fel a figyelmet Fazekas László, az MTI munkatársa.
Nemrég pedig a háborús bűnökkel vádolt, máig nemzetközi körözés alatt álló, egyesek szerint terroristavezér, mások szerint szabadságharcos Hasim Thaqi lett Koszovó miniszterelnöke. (Akinek új kormányában Nenad Rašić koszovói szerb képviselő lett a munkaügyi és szociális problémákkal foglalkozó miniszter.)
Az egyetlen, Hágában háborús bűnökért perbe fogott koszovói "nagy hal" Ramus Haradinaj volt kormányfő, akitől Joachim Rücker, az ENSZ-közigazgatás jelenlegi vezetője egy demonstratív, a szerbek számára arculcsapást jelentő búcsúvacsora után könnyek között vált el. Haradinaj a múlt év végén haza is térhetett – a karácsonyi szünet jár a tömeggyilkosságokkal vádoltaknak, ha albánok! –, hogy utána visszavonuljon kényelmes, pártja koszovói választási kampányának levezényléséhez szükséges eszközökkel is felszerelt scheveningeni cellájába.
Kurti hívei szerint népszavazni kellene
Az EU szerepvállalását nemcsak a szerbek, de – természetesen más okokból – az albánok egy része is gyanakodva figyeli. A minden korlátozás nélküli, teljes függetlenséghez ragaszkodó koszovói Vetevendosje (Önrendelkezés) szervezet a Tanjug szerb hírügynökség szerint azt követelte, hogy az EU ne küldjön Koszovóba missziót, ne vegye át a jelenlegi ENSZ-közigazgatás, az UNMIK feladatait. Ha megteszi, antidemokratikus lépést követ el, s a vállalkozás kudarcba fog fulladni – hangzik a Tanjug által idézett, brüsszeli tisztségviselők által kommentálni nem kívánt levél.
“Felszólítjuk önöket, hogy ne álljanak be szülőföldünk elfoglalóinak hosszú sorába. Az EU-misszió létrehozása az Ahtisaari-tervből fakad, amelyet senki sem fogadott el Koszovó státusának hivatalos megoldásaként” - hangzik az erőszakos tüntetések szervezése miatt máig házi őrizetben lévő Albin Kurti által irányított szervezet levele.
A mozgalom szerint az Ahtisaari-terv végrehajtása felosztaná Koszovót, a szerbek lakta területekből a bosznia-hercegovinai Republika Srpskához hasonló államalkotó részt csinálna, s például Koszovó vízkészleteinek a 60 százaléka ennek területén lenne. Ezért azt követeli, hogy a 90 százalékban albánok lakta – ma még elvben Szerbiához tartozó – terület lakosai népszavazáson dönthessenek sorsukról.
A Vetevendosje egy évvel ezelőtti pristinai tüntetésének résztvevői botokkal hadonászva, köveket dobálva megrohamozták a kormányzati épületeket. Az ENSZ békefenntartó erejének, a KFOR-nak a katonái gumilövedéket és könnygázt vetettek be ellenük. Több tüntető megsérült, közülük ketten a kórházba szállítás után meghaltak. A megmozdulás után több hónapra letartóztatták, majd házi őrizetbe vették Albin Kurtit, aki 2005-ben egyszer már az UNMIK-központ és kormányzati intézmények ellen vezette híveit.
A függetlenség és a távbeszélgetés
Bár koszovói albán politikusok évek óta azt sulykolják honfitársaiknak, hogy a közelgő függetlenséggel új időszámítás kezdődik, a helyzet alaposabb felmérése azt mutatja, hogy Koszovó csupán másodosztályú függetlenséghez fog jutni: a nemzetközi szervezetek nagy részébe nem nyerhet felvételt.
Valószínűleg tagja lesz az új európai ország az Európa Tanácsnak (ET). A szervezet alapszabálya ugyanis kimondja: minden európai állam, amelyet képesnek tartanak és kész arra, hogy eleget tegyen a jogállamiság alapelvének, meghívást kaphat az ET-be. Amennyiben Pristina belépési kérelemmel fordulna a szervezethez, azt a miniszteri bizottság továbbítaná az ET parlamenti közgyűléséhez.
Átmeneti időszak és bizonyos diplomáciai lépések után a miniszteri bizottság kétharmados többséggel várhatóan megszavazná Koszovó felvételét. Azt tehát nem akadályozhatná meg Oroszország és Szerbia ellenállása – elméletileg legalábbis tekintetbe kell majd venni azoknak az államoknak (várhatóan Románia, Ciprus, Görögország) a berzenkedését is, amelyek ellenzik Koszovó államiságát – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Nehezebb, sőt alkalmasint lehetetlen volna az új állam csatlakozása az ENSZ-hez. Az alapszabály úgy szól, hogy a világszervezet tagja lehet minden "békeszerető állam, amely elfogadja az ENSZ Alapokmányában szereplő kötelezettségeket, és a szervezet megítélése szerint képes és hajlandó is azokat teljesíteni".
A felvétel "az ENSZ Biztonsági Tanácsának ajánlása alapján, a Közgyűlés határozatával történik". Új tagok felvételére számos példa akadt az ENSZ alapítása óta, elvégre a világszervezetnek ma háromszor annyi tagállama van, mint 1945-ben. Ám Koszovó különleges eset, függetlenségét jónéhány ENSZ-tagállam – köztük a BT-ben vétójoggal rendelkező Oroszország s valószínűleg Kína is – alapvetően megkérdőjelezi.
Az ENSZ-tagság hiánya mindazonáltal több kellemetlen következménnyel járhat Koszovó számára. Nem juthat például saját telefonos előhívó számhoz, illetve saját országdoménhez az interneten. Aki ma Koszovóba telefonál külföldről, annak a 00381-es előhívót kell tárcsáznia – azaz Szerbia országkódját. Csak a koszovói mobiltelefonok érhetők el 00377 előhívó számmal – ez a számkombináció ugyan Monacóé, ám Koszovó "bérbe vette".
Nemzetközi előhívó számot a genfi székhelyű Nemzetközi Távközlési Uniónál (ITU) lehet kérelmezni, amint azt Montenegró is tette a függetlenség elnyerése után. A kérvény beadásának előfeltétele azonban az ENSZ-tagság – az ITU ugyanis az ENSZ szakosított szervezeteinek egyike.
Végül fölmerül az – a közvéleményre gyakorolt hatását tekintve csöppet sem lebecsülendő – kérdés is, vajon szerepelhet-e saját válogatottal Koszovó nemzetközi sportversenyeken, tornákon? A labdarúgás esetében például az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szabályai kimondják: azok az "európai szövetségek lehetnek tagjai az UEFA-nak, amelyeknek székhelye egy, az ENSZ által elismert független állam területén van".
Megint összetanakodnak
Szombaton, január 19-én a koszovói kontaktcsoport európai uniós államainak külügyminiszterei újabb tanácskozást tartanak. David Miliband brit, Bernard Kouchner francia, Frank-Walter Steinmeier német és Massimo D,Alema olasz külügyminiszter a szlovén főváros, Ljubljana közelében, Brdo településen találkozik az EU soros szlovén elnökségének kezdeményezésére – jelentette hétfőn a szlovén STA hírügynökség.
Jelen lesz a találkozón Dimitrij Rupel, a vendéglátó Szlovénia külügyminisztere, továbbá Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője, valamint Olli Rehn, az unió bővítési biztosa is – jelentette az STA, szlovén diplomáciai forrásokra hivatkozva. A kontaktcsoporthoz tartozó további két hatalom, az Egyesült Államok és Oroszország a jelek szerint nem képviselteti magát ezen az összejövetelen. A találkozó témájáról csak annyit írt a szlovén hírszolgálati iroda, hogy a részvevők megvitatják a legújabb koszovói fejleményeket, anélkül azonban, hogy bármiről is döntenének.
Forrás: MTI/AFP, Fazekas László/MTI, www.b92.net
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
