2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mi az oka a romániai korrupciónak?

összeállította:K. A. 2001. augusztus 15. 23:42, utolsó frissítés: 23:42

A BBC román szerkesztősége szakértőket kért meg, hogy válaszoljanak az olvasók által feltett kérdésekre, köztük csöppet sem kellemesekre is.




Egy olvasó kérdése a romániai vezetők korrupt magatartására kérdezett rá. A professzor-szakértők itt következő válaszai az augusztus 11-i adásban hangzottak el.

Dan C. Mihailescu:
Hogy miért korruptak a vezetőink? Igaz, ami igaz, a kérdés nagyon húsba vágó. Annak idején 1990-1992-ben, valamiféle marxista mintára azt a szlogent hangoztattuk, hogy minden nemzetnek olyan vezetője van, amilyet megérdemel. Nekem a dolog sokkal súlyosabbnak tűnik. Legyen az egy falusi iskola vezetője vagy akár kormánytag, már eleve azzal a természetes képzettel válik azzá, hogy nálunk minden fordítva van, minthogy Románia az az ország, ahol valójában a normális a bizarr és a gyanús.

Nálunk csak a nem-normális és a kifordítottság teremthet normalitást, így arra a következtetésre kell jutni, hogy egy félig maffiózó országban, csak nem-normális technikákkal lehet vezetni. Nálunk tehát az az általános elképzelés, hogy semmi, ami a klasszikus demokrácia ábécéje szerinti, itt nem működőképes. Nálunk a maffiózó keresztapa, bulibasa, mandea szentháromság határozza meg a rendszer működését. Tudott dolog, hogy vannak egyébként rendkívül alkalmas embereink, de akik azért vannak távol tartva, mert becsületesen kívánnak dolgozni. De hát a becsületesség káros. Nem vezethetsz semmit Romániában, ha nem fogadod el, hogy a törvény a törvénytelenséget védi és hogy az anomália a rend megtestesülése. Azt szokás mondani, hogy nekünk most alternatív maffiákra van szükségünk. Vagyis senki nem tagadja az elvet, hogy a maffiózó szellem vezet mindent. Amit tehetünk, hogy minél kevesebbet lopunk, vagyis ha lehetséges, akkor minél becsületesebb bűnözők legyünk. Ilyen oximoronokban élünk. Az összes általam ismert vezetővé vált ember szép intenciókkal indult, tragédiákkal szembesült és a bűnözni kötelező gondolat prókátorává vált.



Ion Bogdan Lefter:
Igaz, kellemetlen dolgok is történnek, sok a visszaélés, sok a maffiózó típusú cselekedet, de léteznek és sikeresen tevékenykednek becsületes emberek is. Jó lenne azt kutatni, miért ilyen furcsa a Romániai helyzet, és hogy valóban egy sorskérdésről van-e szó. A jelenlegi román állam egy fiatal, mindössze 11 éves képződmény, vagyis egy olyan politikai rendszer, amelyben a politikai intézmények ugyan elkezdtek működni, de nem volt elegendő idejük hogy működésük stabilizálódjon. Románia egy olyan ország, amelyben a törvénykezés le van maradva és a törvények nincsenek a kellő határozottsággal érvényre juttatva, vagyis a törvények nem elég erősek ahhoz, hogy a társadalom működését hatékonyan szabályozzák. Ezek a, mondjuk így éretlenségei a rendszernek, ahhoz vezetnek, hogy a szemünk láttára lefolyó rossz cselekedetek nagyságrendje szemtelenül magas legyen.

Naivság lenne azonban arra gondolni, hogy a román állam eleve maffia állam, a romániai politikusok pedig eleve gátlástalanok, míg nyugaton az államok szigorúak, a nyugati politikusok pedig tartásosak. Nem így van! A politikusok mindig élni kívánnak a helyzettel, teszik mindezt a kontextus engedte körülmények között. Ott, ahol a törvényhozás, az igazságszolgáltatás, az állam működését kontroll alatt tartó intézmények jól működnek, a politikusok mozgástere jóval szűkebb. Bízom benne, hogy a dolgok nálunk is menet közben helyre zökkennek, annak mértéke szerint, ahogy nő a román demokrácia, és nem utolsó sorban annak mértéke szerint ahogy erősödik az önbizalmunk is -- sajnos számos polgártársunk nem rendelkezik elegendő önbizalommal. És még bíznunk kell a nyugati intézményekben is, akik már meghozták a döntést és integrálni óhajtanak bennünket.

Vlad Nistor:
Szeretném felhívni a figyelmet egy epizódra. Ismerek egy egyént, relatív fiatalt, aki vehemenciával támadta az összes féle-fajta korrupciót, megvetve minden korruptot, és ugyanabban az időben őszinte lelkesedéssel számolt be egy olyas valaki gazdagságáról, akiről méltán lehetett feltételezni, hogy vagyonát korrupcióval szerezte.

Dan C. Mihailescu:
Tragédia nézni, hogyan csodálja és egyben gyűlöli a román azt, aki korrupt, vagyis a vámosokat, ahogy lopnak, a rendőröket, ahogy törvénybe ütköző akciókat szerveznek.

Ion Bogdan Lefter:
Viszont jó nem megfeledkezni arról, hogy az utóbbi 10 évben Románia sokat fejlődött. Elég kicsit kell utazgatni az országban és nem nehéz megfigyelni, hogy a dolgok jó irányba fejlődnek.

Dan C. Mihailescu:
Vagy meghallgatni azokat, akik évente-kétévente Romániába utaznak. Jó ha nem ragad el bennünket az az apokaliptikus őrület, ami miatt szívesen viktimizáljuk magunkat.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS