Orbán-Severin csúcs Tusnádon
K. A. 2002. július 27. 19:24, utolsó frissítés: 19:24A sár és az olykor szemerkélõ esõ ellenére több mint ezren vettek részt a tusnádi szabadegyetem #b#Severin-Orbán fórumán#/b#. A beszélgetést Toró T. Tibor, az RT elnöke vezette. Adrian Severin nem várt vallomással indította beszédét.
Ha Severin és Orbán beszédeibõl nem is hiányoztak a finom pengeváltások -- Orbán például részletesen kifejtette, hogy a balti államok a biztonsági kockázat szempontjából Romániánál jobban rászorulnak a NATO-csatlakozásra (igaz emellett többször megismételte, hogy Magyarország támogatja Románia csatlakozását), a fórum egyféle magyar-román diplomáciai idillnek is tekinthetõ.
Aggasztó magyar-magyar viszony?
Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyûlésének tiszteletbeli elnöke, a Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselõje, mint elismerte, idén nem a román-magyar kapcsolatok milyensége miatt tétovázott annak eldöntésekor, hogy eljöjjön-e a tusnádi rendezvényre -- ezekben nem tapasztalt negatív fejleményeket -- hanem, mert úgy érezte, a magyarok közötti relációk nem olyan jók, mint korábban. Egyébként alapvetõen optimistára hangolt beszédének központi üzenetét így fogalmazta meg: legyen a magyarság egységes, legyen a románság egységes, és legyen magyar-román egység az egységesülõ Európában.
"Nem érdemes egy jobb múltért harcolni, annál inkább egy jobb jelenért, jövõért" -- jelentette ki Adrian Severin. A politikus Románia NATO-csatlakozásával kapcsolatban reményét fejezte ki afelől, hogy a prágai csúcs megnyitja majd az utat Románia számára, mint mondta, Magyarország támogatásának köszönhetõen is.
Késõbb, Orbán Viktor beszédére reagálva, amelyben az ex magyar miniszterelnök többek között azt is érintette, hogy Magyarországnak azért is érdeke Románia NATO csatlakozása, mert csökkennének a védelmi költségei, (itt Orbán arra utalt, hogy Romániának magasak a hadseregre fordított költségei, nem úgy mint Magyarországnak, amely inkább a gazdaság fejlesztésére fordított arányaiban többet) bevallottan humoros intencióval azt mondta: ha mind a két ország NATO-tag lesz, az ezért is jó, mert Magyarország a román hadseregre, Románia pedig a magyar gazdaságra alapozhat majd.
Ami a románoknak nem tetszik...
A Severinhez érkezett kérdésre, hogy tudniillik miért félnek a románok az autonómiától, az elõadó elmondta, hogy véleménye szerint a románok nem félnek az autonómiától, sõt általában a román nemzetnek inkább a szemére lehetne vetni túlzott individualizmusát. A politikus azonban fontosnak látta, hogy hozzátegye, az ami a románoknak nem tetszik az az, ha az autonómia szeparatizmust, kirekesztést, felsõbbrendûségi komplexust rejt. A regionalizmussal kapcsolatban Severin bírálta az etnikai alapú regionalizmust, mert az véleménye szerint háborúkhoz vezethet. A regionalizmust, mint mondta pragmatikusan és nem etnikai alapon kell kezelni, a kultúrát és a területiséget nem szabad összekeverni.
Hálátlan téma a NATO-csatlakozás
Toró T. Tibor, moderátori és házigazdai minõségében ismét a nemzet miniszterelnökeként köszöntötte Orbán Viktort, mert mint mondta: "legbelül a szellemi hazában semmi sem változott".
"A rendezõk nem voltak nagyvonalúak velem szemben, amikor felajánlották az elõadás témáját. Az elmúlt napokban bárhol is jártam Magyarországon, errõl a témáról sehol nem kérdeztek, élek azzal a gyanúperrel, hogy valószínûleg itt sem ez tûnik a legizgalmasabb kérdésnek." -- kezdte beszédét Orbán, elõre jelezve, hogy a NATO-bõvítést nem tekinti elõadásának központi témájának.
Ezzel a problémával kapcsolatban a volt miniszterelnök beszédében azt emelte ki, az, hogy Magyarországot, szomszédjaival ellentétben felvették a NATO-ba, nem destabilizálta a térséget, annak ellenére, hogy sokan voltak, akik ezt jósolták. A volt miniszterelnök Magyarország NATO-misszióját pont a stabilitás kisugárzásában határozta meg. Orbán a "majdnem biztos" kategóriába sorolta Romániának a NATO-ba való meghívását.
Ugyanakkor a balti államok csatlakozását Orbán "becsületbeli ügynek" nevezte, "mert velük a magyarok történelmi okokból rég szimpatizálnak". Orbán elmondta: "A dolgok most úgy állnak, hogy valószínûleg a balti államokat is meghívják a NATO-ba, ami amellett, hogy bölcs döntés, egybeesik az ember természetes erkölcsi döntésével. Ez a világpolitikában nem mindig van így, érdemes ezeket a pillanatokat megbecsülni" -- közölte Orbán.
Románia NATO-tagságával kapcsolatban:
"Magyarországnak nemzeti önérdeke is, hogy Románia tagja legyen a NATO-nak. Nem csak arra a mindenki számára nyilvánvaló tényre gondolok, hogy millió számban élnek magyarok Romániában, és mi azt szeretnénk, hogy Románia ugyanahhoz az önkéntes katonai szövetséghez tartozzon mint mi, hanem arról is szó van, hogy hogyan képzeli el egy-egy ország saját maga fejlesztésének a jövõjét.
Azt tanácsolom mindenkinek, hogyha ideje, érdeklõdése, ereje engedi vessen egy pillantást a román költségvetés szerkezetére, és vessen egy pillantást a magyar költségvetés szerkezetére is, nézze meg, hogy a katonai kiadások rovatban, a két ország nemzeti össztermékéhez képest milyen számokat talál, és nézze meg, hogy a gazdasági- és kereskedelem fejlesztés rovatban milyen számokat talál, és akkor látni fogja, hogy egészen más stratégia mentén építette, fejlesztette magát a két nemzet. (...) Mi magyarok a saját magunk biztonságát kevésbé a hadba fogható katonai erõkben, sokkal inkább az ennek alapjául szolgáló erõs gazdaságban és kiterjed kereskedelmi rendszerben véltük megtalálni. (...) Érdekünk, hogy a szomszédaink közül egy se legyen olyan, amelynek jelentõsen nagyobb katonai potenciálja, a hadseregre fordított sokkal nagyobb költségvetési kiadása legyen úgy, hogy nincs velünk egy katonai szövetségben."
Megkerülhetetlen a határon túli tényezõ
Ezt követõen Orbán Viktor elsõsorban a magyar belpolitikai kérdésekre összpontosított, és a volt kormány nemzetegyesítési stratégiájáról beszélt, illetve arról, hogy az új kormány esetében megmarad-e ez a stratégia. Orbán szerint az a döntõ, hogy a határon túli magyarok megkerülhetetlen, komoly és súlyos tényezõjévé váltak a magyarországi belpolitikai életnek. A volt miniszterelnök kiemelte, hogy az új kormánykoalíció a legfontosabb teendõi közé sorolta a határon túli magyarokkal való törõdést, és fontosnak érezte, hogy garanciákat adjon a magyar közvéleménynek arra vonatkozóan, hogy ezen a téren folytatni fogja elõdje politikáját.
A jelenlegi magyarországi helyzetrõl beszélve Orbán elmondta, hogy nem tudni még pontosan milyen irányba haladnak az események. Az MSZP-SZDSZ koalíció stratégiájára utalva a volt kormányfõ elmondta, hogy "ezzel el lehet menni 100 napig, sõt át lehet hidalni a problémákat azzal, hogy az ember kitalálja, hogy a 100 nap után még 100 napos programot csinál, ez is derék dolog, de elõbb-utóbb fel kell tennünk majd azt a kérdést, hogy igaz, úgy is ki lehet számolni 4 évet, hogy hányszor 100 nap fér bele, de talán mégis értelmesebb dolog úgy beszélni a jövõrõl, ha tudjuk, hogy van egy elgondolásunk, talán nem is csak 2 évre, hanem 8, 10 vagy 15 évre, arról, hogy hova akarjuk eljutatni az országot."
Ellenzéki technikák
"Az elmúlt négy évben hajlamosak voltunk a magyar közéletet a kormány felõl nézni, de ezen változtatnunk kell. Ezzel kapcsolatban azt javaslom, amit az elmúlt idõszakban mindig tanácsoltunk erdélyi barátainknak" -- nyilatkozta Orbán Viktor a jövõre vonatkozó stratégiát illetõen. "Szép dolog ez a sok vita az RMDSZ körül, fontos viták is, hogy hogyan lehet az egységet megõrizni, és az egységen belül az egymással jelentõsen különbözõ vélemények sokszínûséget. De nem az RMDSZ a legfontosabb dolog a világon. Valójában nem az a cél, hogy az RMDSZ erõs legyen, vagy kormányon legyen, hanem az, hogy Erdélyben kiépüljön egy kis magyar világ, amelynek megvannak az intézményei, amely függetlenül attól, hogy az RMDSZ erõs vagy nem, kormányon van vagy sem, keményen áll a lábán.
Eljött az idõ, hogy ezt a jó tanácsot hazavigyük. Fontos dolog a kormányzat, ha eljön az idõ, nem fogunk róla elfeledkezni. Ha már a kormány egy más ízlésvilág és program szerint mûködõ irányvonalat követ, akkor mi építsük fel azt a kis polgári világunkat, amely erõs lábakon áll, függetlenül attól, hogy a kormány összetétele éppen milyen."
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
