2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Diaconescu: senki nem tudja bizonyítani, hogy a Gozsdu-vagyon örököse lenne

2006. február 14. 16:05, utolsó frissítés: 16:05

Romániában egyetlen magán- vagy közjogi személy sem volt képes bizonyítani, hogy jogos örököse lenne az eredeti Gozsdu-vagyonnak – szögezte le a Ziua című napilapnak Cristian Diaconescu, a korábbi PSD-kormány volt igazságügyminisztere.


A lap mai számában megjelent interjújában a politikus hangoztatta: a román állam elkésett azzal, hogy érvényesítse esetleges jogának érvényesítését az eredeti Gozsdu-vagyonra vonatkozóan. Nemzetközi egyezmények és kétoldalú megállapodások sem tették lehetővé, hogy egy magánjogi, polgárjogi alapítvány vagyonát a román állam magának követelje – mondta.

Másrészt Romániában egyetlen intézmény sem tudta jogilag hatályosan bizonyítani, hogy örököse lenne Gozsdu Manó hagyatékának – tette hozzá. Diaconescu szerint ezért az volt az egyedüli helyes és elfogadható megoldás, hogy a két állam – kölcsönös jóakaratról téve tanúságot – közös alapítványt hozzon létre, amely Gozsdu nevét viseli.

E nyilatkozatával a politikus gyakorlatilag választ ad azoknak, akik nacionalista retorikával fűszerezve megkérdőjelezték az első román-magyar kormányülésen tavaly októberben aláírt megállapodást a román-magyar közös Gozsdu közalapítvány létrehozásáról. Bukaresti ellenzéki politikusok és a román ortodox egyház vezetése hadjáratot indított a közös kormányülésen született megállapodás parlamenti elutasítására, ehhez csatlakozott a román média egy része is.

A Ziua az elmúlt napokban például A nagy rablás címen cikksorozatot közölt Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) XIX. századi sikeres román ügyvéd és politikus "mesés magyarországi vagyonának kifosztásáról", az 1870-ben létrehívott Gozsdu Alapítvány ma állítólag 3 milliárd eurót érő vagyonának "elkótyavetyéléséről".

A cikksorozat jogtalannak és alkotmányellenesnek minősítette a mai román hatóságok hivatalos álláspontját, úgy állította be a dolgokat, mintha a tavalyi közös kormányülésen aláírt megállapodással létrejövő közalapítvány valójában kiforgatná vagyonából a néhai Gozsdu-alapítványt, illetőleg az annak "jogutódjaként" 1996-ban Nagyszeben székhellyel a román ortodox egyház főméltóságainak közreműködésével megszületett Gozsdu-alapítványt. A lap szerint mind a 2000 és 2004 között hatalmon volt, Adrian Nastase által irányított kabinet, mind pedig Calin Popescu Tariceanu kormánya "besétált a magyar hatóságok csapdájába", és "elárulta Gozsdu végrendeletét".

A képviselőház jogi bizottsága a tervezet megvitatását a múlt héten elnapolta, s e hétre a bizottság elé kérette Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, akitől magyarázatokat vár. A román ortodox egyház szinódusa pedig úgy döntött, hogy elöljáróinak szorgalmazniuk kell Gozsdu végrendeletének tiszteletben tartását, aki vagyonát a magyarországi és erdélyi ortodoxokra hagyta.

Gozsdu Manó a XIX. század második felében sikeres ügyvédként dolgozott Budapesten, és alapítványt hozott létre "a tanulni vágyó ortodox román fiatalok" támogatására. Halála után a román ortodox egyház kezelte hagyatékát, amely a magyarországi és az erdélyi románság ortodox vallásának és kultúrájának támogatását szolgálta. A több budapesti belvárosi ingatlant is magában foglaló Gozsdu-vagyon jövedelméből a trianoni békeszerződés megkötéséig ötezer szegény sorsú diák kapott ösztöndíjat.

Az alapítvány vagyonát 1952-ben a magyar állam kisajátította. A román fél annak ellenére is magáénak követelte, hogy a két ország 1953-ban egyezményt írt alá, melynek értelmében kölcsönösen lemondanak mindennemű vagyoni követelésről egymással szemben. A Gozsdu-vagyon sorsa ezért sokáig vita tárgyát képezte a két ország között, ezt sikerült az októberi megállapodás révén rendezni. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS