2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A hollandok 52%-a nem támogatja Románia csatlakozását

2006. május 19. 11:27, utolsó frissítés: 11:27

Bár a holland parlament már ratifikálta Románia és Bulgária uniós csatlakozási szerződését, a hollandok több mint fele nem támogatná, hogy e két kelet-európai állam is EU-taggá váljon – derül ki a De Telegraaf című országos napilapban ma megjelent közvélemény-kutatási eredményekből.


Az Európai Unió alkotmányos szerződéséről tavaly rendezett és negatív eredményt hozott népszavazás után egy évvel a hollandok többségének ugyanis még mindig ellenszenves a további EU-bővítés.

A felmérésből kiderül, a lakosság több mint fele nem támogatja Bulgária (54%), Románia (52%) és Horvátország (52%) felvételét, míg Törökország befogadása a 100 ezres minta szerint 69%-nak nem tetsző ötlet. További balkáni államok – Albánia, Szerbia –, valamint Ukrajna felvételét ugyancsak 60 százaléknál magasabb arányban ellenzik.

Az alkotmányról tavaly június 1-jén tartott voksoláson – az újkori Hollandia első népszavazásán – a lakosság 62 százaléka mondott nemet. Akkori értékelések szerint ennek egyfelől belpolitikai indokai voltak, másfelől az EU-nak tulajdonított gazdasági problémák (munkanélküliség, magas uniós hozzájárulás) magyarázták, de fontos szerepet játszott benne a további bővítés elutasítása is.

A hollandiai és a hasonló eredménnyel végződött franciaországi népszavazás után az EU-tagországok vezetői úgy döntöttek, egyelőre kivárnak az intézményes kérdéseket és a bővítést érintő további menetrend kijelölésével (csupán eddigi ígéreteiket teljesítik, mint Bukarest és Szófia 2007-es befogadását), mert azt gyanítják, hogy az elutasítás egyik oka a túl gyors előző bővítés volt. Az e célra meghatározott egyéves gondolkodási időszak ugyanakkor a jövő hónapban lejár, és az említett ügyek ismét napirendre kerülnek a legfontosabb uniós intézményekben.

A holland kormány hamarosan szintén napirendjére tűzi a kérdést, hogy álláspontját ki tudja alakítani az EU-tagországok állam- és kormányfőinek június 15-16-i brüsszeli találkozójáig, ahol ez a téma vezető programpont lesz. Az ország mindazonáltal, amely az EU hat alapító tagja közé tartozik, a népszavazás óta az uniós integráció talán legmerevebb lassító ereje lett.

Látni kell ugyanakkor azt is, hogy az unión kívüliek elleni antipátiában jelentős szerepe van a Hollandiában élő bevándoroltakkal – mindenekelőtt muszlimokkal – kapcsolatban a közelmúltban felmerült problémáknak, mindenekelőtt Theo Van Gogh filmrendező iszlám rituáléra utaló meggyilkolásának. Jóllehet a radikalizálódás főleg a már Hollandiában született bevándorló nemzedékek csoportjaiban figyelhető meg, a lakosság körében általában növeli a külföldiek elleni bizalmatlanságot.

A felmérésből az is kiderül, hogy a hollandok 70 százaléka támogatja a közös uniós bevándorlási politikát, 60 százaléka pedig fokozottabb együttműködést szeretne az EU-tagországok rendőrségei között. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS