2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Verespatak-közmeghallgatás Szegeden: elégedetlenek a környezetvédők

2006. augusztus 29. 10:52, utolsó frissítés: 10:52

Mintegy kétszázan vettek részt tegnap Szegeden azon a közmeghallgatáson, amelyen a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) képviselői a verespataki beruházás részleteit és az ahhoz kapcsolódó környezeti hatástanulmányt ismertették.


A beruházók szerint igen kicsi az esélye annak, hogy jelentős környezeti hatással járó baleset következzen be a Verespatakon tervezett bánya működése során; a környezetvédők szerint viszont a környezeti hatástanulmány hiányos, ellentmondásos. A meghallgatáson résztvevők közös vonása, hogy senki sem szeretné, ha bármilyen probléma történne a Tiszával - mondta John Aston, a RMCG környezetvédelemért felelős alelnöke.

A szakember kijelentette: a beruházás tervezése során a legjobb nemzetközi gyakorlatot tartották szem előtt, amely mindenben megfelel az Európai Unió bányászati irányelveinek.

John Aston, összehasonlítva a tervezett beruházást az Aurul nagybányai üzemével, ahol a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó katasztrófa bekövetkezett, elmondta: a nagybányai gát homokból épült, a verespataki gát viszont kőből épülne, és nem egy fennsíkon, hanem egy völgyben állna, a védelmi rendszert pedig egy másodlagos gát is kiegészítené. Ellentétben a nagybányai beruházással, itt működne egy cianid-koncentrációt csökkentő üzem, amely a mérgező anyag szintjét az uniós határérték alá csökkentené.

A völgyzáró gát tervezését úgy végezték el, hogy ellenálljon egy 8-as erősségű földrengésnek és 880 milliméternyi csapadéknak, ezek együttes bekövetkezésének esélye egy a százmillióhoz – közölte az alelnök.

A környezetvédelmi egyesületek képviselői közül többen is sérelmezték, hogy a környezetvédelmi hatástanulmánynak csupán egy 24 oldalas kivonata olvasható magyarul. A tanulmány nem mutatja be teljes körűen a beruházás környezetvédelmi és egészségügyi hatásait, számos ellentmondás van benne, 185-200 méter között többféle adat szerepel benne a völgyzáró gát méretéről, és az sem derül ki pontosan, hogy mennyi zagy halmozódik föl a működés során – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke, aki arra kérte a román kormányzatot ne adja meg a környezetvédelmi engedélyt a bánya létesítéséhez.

A környezetvédelmi hatástanulmány szerint egy esetleges gátszakadás esetén a kiömlő zagy cianid-tartalma 4-5 milligramm lenne literenként; és 400 kilométert haladva, amikor a szennyezés a Maros folyón elérné a magyar határt, a mérgező anyag mennyisége 1,3 milligrammra csökkenne – közölte Malovics György, a Védegylet aktivistája. Hozzátette: ez azonban tizenháromszorosa az unió legfeljebb 0,1 milligramm literenkénti koncentrációt előíró rendelkezésének.

A környezetvédelmi aktivista szerint a nagybányai katasztrófa alkalmával a zagy cianid-koncentrációja mintegy 10 milligramm volt literenként, a modellek azonban nem ezekkel az értékekkel számolnak. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS