2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

RMGC: baleset valószínűsége Verespatakon egy a 100 millióhoz

2006. augusztus 30. 11:39, utolsó frissítés: 12:33

A piacon elérhető legjobb technológia alapján létesülne Verespatakon az aranybánya, a projekt nem összehasonlítható a 2000-ben katasztrófát okozó nagybányai zagytározóval – mondta John Aston, a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) környezetvédelemért felelős alelnöke a projekttel kapcsolatos közmeghallgatáson kedden Budapesten.


>> Lakossági fórum Verespatakon: üvöltöttek kifulladásig >>
>> Fotóriportunk: Szénafesztivál Verespatakon: a jószándéktól az ökológiáig >>


A két ciántechnológiás projekt közötti különbségeket ismertetve kifejtette, hogy a verespataki jóval szigorúbb bányászati előírásoknak megfelelően, Magyarországtól sokkal távolabb helyszínen, nagyságrendekkel drágábban valósulna meg. A térség lakói a beruházást 95 százalékban támogatják. A bánya munkahelyeket teremtene, hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és oktatási tevékenységet látna el – hangoztatta az alelnök a rendezvényen megjelent 300 ember előtt.

A rendezvénynek helyt adó egyetemi előadóterem falaira a megjelent zöld szervezetek képviselői olyan transzparenseket helyeztek ki, mint például "Ne hagyjuk, hogy zagytározó legyen Magyarországból!" vagy


"Amikor az utolsó folyóinkat is megmérgeztük, rájövünk majd, hogy a cián nem iható."

John Aston szerint jól jellemzi a létesítmény biztonságát, hogy ugyan az ország legkevésbé földrengés érintette vidékén létesülne, mégis akár a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földmozgásnak is ellenállna a rendszer. Egy baleset valószínűsége 1:100 millióhoz – emelte ki az alelnök.

Egy matematikus egyetemista erre válaszolva kifejtettem a katasztrófa "nevetségesen" alacsonyan megállapított esélye csak a "laikusok elbűvölésére" alkalmas. Aston hangsúlyozta, nemzetközileg megalapozott módszerek adják valószínűségszámításuk hátterét.


Az alelnök megjegyezte, hogy a térségben a jelenleg zajló egyéb bányatevékenység nyomán folyamatosan az uniós határértékeket meghaladó nehézfém-szennyeződés éri a helyi patakot. Az RMCG vállalja azt, hogy a bánya beindulása esetén a patakot mentesíti a jelenlegi környezetterheléstől is.

Az alelnök előadását követő felszólalásokat gyakran taps kísérte, míg a viszontválaszokat esetenként bekiabálások követték. Egy nyugdíjas azt nehezményezte, hogy hiába ígéri a beruházó a legjobb piaci technológiát, ha esetleg


a technológiai fegyelem hiányzik,

mint ahogy az Nagybányán tapasztalható volt. Az alelnök közölte, hogy felkérésükre több civil szervezet folyamatosan monitoring tevékenységet végez majd a bánya működése során.

Több felszólaló az esetleges baleset elhárításának és a szükséges kárpótlásoknak, illetve a bánya 20 éves működését követő rekultivációjának pénzügyi fedezetét firtatta. Aston úgy vélte, ezzel még korai foglalkozni. A biztosítékadás nem a környezetvédelmi engedély kapcsán felmerülő kérdés, hanem a működési engedélykérelem igénylésekor, mondta, tehát legkorábban 2009-ben lesz ez a kérdés aktuális.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének felszólaló elnöke az RMGC előadását egy jól működő, amerikai típusú PR-gépezet termékének nevezte. Jelezte, hogy a Titanic tervezői is valószínűleg olyan magabiztosak voltak, mint a cég környezetvédelmi alelnöke. Az elnök kérte a román környezetvédelmi tárca rendezvényen részt vevő képviselőjét, hogy ne engedélyezze az elsősorban román, de magyar embereket is veszélyeztető projektet.

Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója a projekt kapcsán közleményében azt írja: Az utóbbi időben tapasztalhattuk, mit jelent, amikor ivóvízbázisaink szennyeződnek. Álláspontja szerint a Verespatakon tervezett arany- és ezüstkitermelés olyan ciános technológiával valósítható meg, amely komolyan szennyezheti Románia és Magyarország vizeit, főként a Marost és Tiszát. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS