2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Magyar nem a verespataki aranybánya hatástanulmányára

2006. október 02. 10:33, utolsó frissítés: 11:26

A Romániának küldött hivatalos véleményében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nem javasolja elfogadásra a Verespatakra tervezett aranybánya környezeti hatástanulmányát. A bevont szakértők véleménye szerint a hatástanulmány téves alapkövetkeztetéseket tartalmaz, illetve az alapvető hiányosságok miatt nem javasolható elfogadásra.


A magyarországi tárca által felkért szakértők a román környezetvédelmi minisztérium által megküldött dokumentumról azt állapították meg, hogy a hatástanulmány elfogult, gyakorlatilag csak pozitív hangvételű értékeléseket tartalmaz. A szakértők 122 pontban összefoglalt véleménye szerint a dokumentumban szereplő adatok nem adnak objektív képet a tervezett beruházás környezeti hatásairól, hiányos az alapállapot felmérése is. A hatástanulmányt vizsgáló szakértők szerint hiányosak és "életszerűtlenek" a kockázatokkal és lehetséges károkkal kapcsolatos definíciók. A környezeti hatástanulmány egyes megállapításait alátámasztó, illetve megerősítő mérési adatok mennyisége nem elegendő, elavult, hiányos vagy nem tekinthető reprezentatívnak.

A szakértők nem tartják megfelelőnek az esetleges bányabezárást követő környezeti rehabilitációra vonatkozó tervet sem, és kifogásolják a hatástanulmányban szereplő adatokat, mivel azok véleményük szerint nagyrészt pontatlanok.A hatástanulmányban nem vizsgálják a cianid-használat alternatíváit sem. Kétségesnek nevezték a cianid mérleget, mert nincs adekvát módon meghatározva a levegőbe, valamint a zagyba kerülő és kibocsátott cianid mennyiség a beérkezőhöz viszonyítva. A tanulmány készítői nem vették kellőképpen figyelembe a "cianidos eső" kialakulásának veszélyét sem. A környezeti hatástanulmány nem adott megfelelő választ a vizekben - mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben - potenciálisan okozható környezeti hatásokról sem.

A közlemény szerint az egész dokumentációra jellemző, hogy a kockázatokra igen alacsony valószínűségű, vagy nagyon valószínűtlen meghatározásokat alkalmaz. Ez viszont nem felel meg a tudományos igényességnek, s nem fogadható el. A szakértők szerint a környezeti hatástanulmányból hiányzik egy olyan monitoring rendszer kiépítése, amely átfogó és folyamatos adatokat szolgáltat, illetve esetleges vészhelyzet, vagy határérték túllépés esetén azonnal jelez egy központi állomásnak. Vizsgálni kellene továbbá a határon átterjedő szennyezésnek a védett természeti értékekre gyakorolt hatását is.

A határokon átterjedő hatásokat vizsgáló fejezetben több helyen "helyi hatásként" értékelnek olyan eseményeket, amelyeknek potenciálisan tovább terjedő hatása van. Például a zagytározó gátján átszivárgó vízzel a felszíni vízbe esetleg kijutó cianid hatását helyi hatásként értékeli a tanulmány. A dokumentum alapján kifogásolható, hogy nincs előirányozva tartalék tározótér létesítése, ahová üzemzavar vagy veszélyhelyzet esetén a folyamatosan érkező zagymennyiség átirányítható lenne, és hiányzik egy megfelelő köbtartalmú alvízi vésztározó is arra az esetre, ha a gát meghibásodna. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS