Aradi köztéren a Szabadság-emlékmû

Aradon ismét köztéren helyezik el az aradi vértanúk emlékét idézõ Szabadság-emlékmûvet. A városi tanácsülésen elsöprõ többséggel döntöttek arról a városrendezési tervrõl, amelynek keretében az emlékmû a régi városrész Tûzoltók terét fogja díszíteni. Az emlékmûvet 1890-ben leplezték le. Az elkészítésére kiírt pályázatot Huszár Adolf nyerte, a szobrászmûvész halála után a munkát Zala György vette át. A szoborcsoport 33 éven át uralta Arad fõterét. A Trianoni szerzõdések után a város román vezetése a románok érzékenységére hivatkozva 1923-ban körbedeszkáztatta, majd 1925-ben lebontatta. 1954-ben Románia és Magyarország kormányközi egyezményt kötött a közös jelentõségû emlékmûvekrõl, a Szabadság-emlékmû tervezett visszaállítását azonban lehetetlenné tette az 1956-os magyar forradalom által kiváltott politikai hangulat. Ezt követõen kerültek a bronz alakok az aradi vár sáncába, ahol -- az erõdítmény katonai jellege miatt -- 43 éven át teljesen el voltak zárva a külvilágtól. A szoborcsoport darabjai 1999. szeptemberében kerültek ki az aradi várból az aradi minorita rendház udvarára. Király András városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei elnöke a keddi döntés után elmondta, hogy bár az emlékmû nem kerülhet vissza eredeti helyére, a lehetõségekhez képest méltó helyet tudtak találni számára. Az emlékmû helyreállítási munkálatait a döntés értelmében jövõ március végén lehet megkezdeni. Király szerint a szoborcsoport felállításához és restaurálásához legkevesebb 40 ezer dollárra lesz majd szükség. (mr)