2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Orbán: „mi értékekben hiszünk, nem a haladásban”

2003. július 25. 18:51, utolsó frissítés: 19:08

Orbán Viktor nevének ütemes skandálása közben érkezett fel a színpadra. Beszédében Magyarország, illetve a magyarság egészének integráció utáni esélyeit, jövőjét fontolgatta.




Úgy gondolom, hogy mi magyarok négy elvárást támasztottunk – kezdte beszédét az exminiszterelnök. Az első a modernizáció sikere. A modernizáció valamiféle technikai haladást, életminőséget jelent, semmiképpen nem értéktartalmú kifejezés. Mi értékekben hiszünk, nem a haladásban -- mi úgy gondoltuk el, hogy az unió gazdag államainak közös költségvetésből fejlődünk – fogalmazott Orbán. Utólag kiderült, hogy a várható fejlesztési forrás sokkal alacsonyabb, mint amire a legpesszimistábbak számítanak. A németek a Magyarország számára megítélt fejlesztési forrásoknak a 80%-át nyerik el. 2005-2006-ban, ha nem leszünk elég ügyesek, akkor Magyarország több pénzt fog befizetni, mint amennyit ezekből a forrásokból elnyer – figyelmeztetett az exminiszterelnök.

A magyar gazdaság jelenlegi állapotában alkalmatlan arra, hogy az EU-s lehetőséget kihasználja, az EU nem alkalmas a gazdasági válság kezelésére, arra jó, hogy a mozgásban, lendületben lévő gazdaságot fellendítse. Orbán úgy véli, hogy a probléma az, hogy ami ma Magyarországon megfigyelhető, az egy válsághoz közeli állapot.

A második a biztonságpolitikai kockázatok megoldása. Könnyen lehet, hogy 2003 fontosabb esztendőnek bizonyul, mint 1989 – mondta Orbán. Mi azt reméltük, hogy a világ biztonsági középpontjában a NATO áll, ehelyett most egy teljes átrendeződés és a helyzet újragondolása folyik.

Magyarország előnyösen rendezkedette be a világgazdaságába. Az előnyös hely azonban Orbán szerint már nem következhet abból, hogy Magyarország egy fejletlen gazdaság – olcsó állami vagyont lehetett a beruházónak megvásárolni, olcsó volt a forint és a munkaerő. A fejletlenség volt vonzó, jelentős tőkevonzást már nem tud felmutatni, ugyanakkor az ország még nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyek következtében egy fejlett ország vonzza a tőkét. Magyarország ha nem vigyáz, két szék között a padlón találja magát – fogalmazott a volt államfő.

Nemzet-újraegyesítés. Legjobb, ha számot vetünk azzal, hogy milyen Európát képzeltünk el, amikor beadtuk a csatlakozási kérelmünket. Egy olyan Európát gondoltunk el, ahol egyetlen állam sem lesz tulajdonosa az állampolgárainak, ahol minden embernek joga van, hogy megválassza a saját közösségét, és amelyben minden ember megvédheti saját közösségét, saját kultúráját. Államnemzetek helyett inkább kultúr-nemzeteket képzeltünk el – fejtette ki a volt magyar miniszterelnök. Orbán Viktor szerint vannak, akik nyolc évtized után még mindig nem tudják elfogadni, hogy a területekkel együtt emberek is átkerültek. Ezeknek az embereknek pedig van nyelvük és kultúrájuk, és ehhez joguk van.



Vannak, akik azt gondolják, hogy az embertelenségeket az idő eltörli. Orbán úgy gondolja, hogy a Benes-dekrétumokhoz hasonló szabályok Európában nem maradhatnak meg, mert ezek nem igazolhatók és nem védhetők. 2004. május elsején Magyarország tagja lesz az EU-nak. Az EU-n belül teljesen másfajta szövetségek alakulnak ki, mint az EU-n kívül. Az EU-n belül nem földrajzi régiók állnak egymással szemben, hanem ügyről-ügyre jönnek létre alkuk, ez sokkal bonyolultabb, árnyaltabb és többlépcsős, mint amilyet mi megszoktuk. Mindig, minden ügyben nekünk kell megtalálni a szövetségeseinket. Magyarországon összefogásra van szükség – zárta mondanivalóját az exminiszterelnök.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS