Miclea vs. Andronescu: ki hogyan látja az oktatást?
2009. augusztus 19. 16:24, utolsó frissítés: 16:24Az elnöki bizottság tervezet-csomagja színvonalasabb az oktatási tárcáénál - véli a Román Akadémiai Társaság. Szerintük hiba lenne felelősségvállalással elfogadni a törvényt.
A Miclea-bizottság által kidolgozott oktatásügyi javaslatcsomagot az Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter vezette tárca által bemutatott törvénytervezettel hasonlította össze a Román Akadémiai Társaság (SAR). A két tervezet kapcsán kétnapos közvitát szerveztek a képviselőházban, mely tegnap kezdődött.
A SAR szakértői a két javaslatcsomag közül a Miclea-bizottság által beterjesztett csomagot ítélték színvonalasabbnak, továbbá nem javasolják az oktatási törvény kormányzati felelősségvállalással való elfogadást.
A felsőoktatási menedzsment:
A Miclea-bizottság által kidolgozott oktatásügyi törvénytervezet a vezetőségválasztás módjában látja a fő okát annak, hogy a felsőoktatási intézmények rosszul működnek: így a belső szavazás helyett a menedzseri rendszer bevezetését javasolja. Hangsúlyozza, a világon a legjobban működő egyetemek esetében a dékánokat és az intézmények legfelsőbb vezetőit nem a kollégáik választják meg, hanem ezeket a tisztségeket versenyvizsgák és toborzás alapján töltik be az erre legalkalmasabbak.
Az oktatási minisztérium által kidolgozott oktatási törvénytervezet szerint a vezetőség megválasztásának módja nem változna. Ecaterina Andronescu tárcavezető szerint a Miclea-bizottság csomagja javaslatának gyakorlatba ültetése esetén sérülne az egyetemek autonómiája.
A szakszervezetek az egyetemeken belül, a kollégák általi vezetőség-választást tartják a legjobb megoldásnak, miközben az egyetemisták képviselői úgy gondolják, a menedzseri rendszer bevezetése optimálisabb, viszont a erős támogatottság érdekében nem mondanának le a belső választásokról sem.
A felsőoktatás finanszírozása
A Miclea-bizottság szerint össze kellene hasonlítani a különböző egyetemek oktatási programjait és ezeken belül meg kellene állapítani az egy főre eső oktatási költség átlagát. Az egyetem számára előirányozott fejkvóta ennek az összegnek kellene megfeleljen, az ezen felüli költségeket az egyetemek tandíjakból kellene behajtsák. A fizetéses helyeken a tanulmányi díjat is ezzel a fejkvótával arányosan kellene megszabni.
A Miclea-bizottság ugyanakkor az egyetemek többéves, egy-egy oktatási ciklusra kiterjedő előfinanszírozását ajánlja. Az előre kiutalt összegeket stratégiai befektetésekre lehetne fordítani. Az elnöki bizottság továbbá azt javasolja, legyen lehetőség kiegészítő finanszírozásra az intézményfejlesztési projektek alapján. Ez azonban a felsőoktatás finanszírozását megállapító bizottság (CNFIS) javaslatára kell történjen.
Ugyanakkor a kiemelkedő teljesítményt nyújtó intézmények esetében kiegészítő juttatást kiutalását is javasolja az elnöki bizottság. Ezekről az összegekről a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) valamint a Felsőoktatási Kutatások Országos Tanácsa (CNCSIS) dönt.
Az Andronescu-csoport tervezete szerint az alapfinanszírozást a hallgatók száma és a minőségi mutatók függvényében kell megállapítani. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó felsőoktatási intézmények fejlesztési költségei számára külön alap létrehozását javasolja. Külön finanszíroznák az egyetemek étkezési és bentlakási, az infrastrukturális fejlesztési és tatarozási, valamint a tudományos kutatási költségeit.
A szakszervezetek szerint be kellene vezetni a többéves, oktatási ciklusokra kiterjedő előfinanszírozást. A hallgatók egyetértenek a szakszervezetekkel, azonban szerintük a jelenlegi finanszírozási rendszer is megfelelő.
Hivatalbeli összeférhetetlenségek:
A Miclea-csomag szerint harmadfokú rokonok sem tölthetnek be vezető tisztséget egyidőben, ugyanannak az egyetemnek a keretén belül. Továbbá ugyanazon a karon nem taníthatnak másodfokú rokonok.
Az Andronescu-csomag csupán az elsőfokú rokonok és házastársak számára tiltaná a vezetőségi szerepvállalást.
A szakszervezetek és a hallgatók azt állítják, hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályzásokat a törvényben világosan meg kell fogalmazni - ahogyan ezt a Miclea-munkacsoport is megtette - és semmiképpen nem szabad ezt az egyetemekre bízni.
Közép- és alapfokú oktatás:
A PISA nemzetközi tesztekhez hasonló ismeretfelmérő dolgozatot a kilencedikes diákokkal kellene megíratni – áll a Miclea-csomagban.
A minisztériumi törvénytervezetben az áll, hogy nyolcadik osztályban kellene a diákok tudását felmérni.
Az Oktatási Szabad Szakszervezetek Föderációja (FSLI) és a Spiru Haret Föderáció egyetért Andronescuval: nyolcadik osztályban tesztelné a diákokat. Az Országos Oktatási Föderáció (FEN) kilencedik osztályban végezné el a felmérést. A szakértői társaság (SRF) a Miclea-javaslatot támogatja. Indoklása szerint a PISA-teszteket 15 évesek számára dolgozták ki, ekkor a legtöbb diák már kilencedik osztályos.
Felvételi a középiskolába
A Miclea-csomag szerint a középiskoláknak jogában áll felvételi vizsgákat szervezni. Az Andronescu-tervezet felszámolná a felvételi vizsgát: azt javasolja, hogy a diákokat az V-VIII osztályos átlag (50%), illetve a standard teszt eredménye (50%) alapján vegyék fel a középiskolákba.
A SRF és az oktatási szakszervezetek azt hangoztatják, hogy a felvételi vizsgákat meg kell tartani. Egyedül a FSLI javasolta azt, hogy a felvételi vizsga mellett vegyék figyelembe a PISA-felmérés eredményét is.
A magán középiskolák finanszírozása:
A Miclea-csomag lehetővé tenné a magán középiskolák állami finanszírozását, ehhez képest az Andronescu-tervezet ellenzi ezt. A tanügyi szakszervezetek egységesen támogatják a minisztériumot ebben a kérdésben, mivel – elmondásuk szerint – a tanügy amúgy is alulfinanszírozott.
A tanfelügyelőségek szerepe az iskolaigazgatók választásában
A Miclea-csomag javaslata szerint az iskolák igazgatótanácsának kell kiírnia a versenyvizsgát, meghatároznia a versenyvizsgát lebonyolító bizottság összetételét, majd a vizsga lezajlása után kineveznie az új igazgatót.
Az Andronescu-csomag javaslata szerint a szakszervezetek bevonásával a minisztérium határozza meg az iskolaigazgató kinevezés alapelveit és a módszertanát. Az iskolák igazgató tanácsa a tanfelügyelőségek szakvéleményezésével rendezi meg a versenyvizsgát, amelynek lebonyolítása után az új igazgatót a polgármester, avagy a megyei tanács jóváhagyásával a tanfelügyelőség nevezi ki.
A SRF szerint a megyei tanfelügyelőségnek nem kellene beleszólnia az iskolaigazgatók kinevezésébe.
Összeférhetetlenségek:
A Miclea-csomag szerint az iskolaigazgató nem lehet egyetlen pártnak sem a tagja. Ezzel az állásponttal az Oktatási Szabad Szakszervezetek Föderációja (FSLI) és az Országos Oktatási Föderáció egyetért. A Spiru Haret Föderáció szerint az iskolaigazgatónak megengedett a párttagság, mert így könnyebben szerezhet forrásokat az azonos párt színeit képviselő polgármestertől avagy a megyei tanácstól.
Forrás: Hotnews
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
