Legyen sajátos jogállású közigazgatási és önálló fejlesztési régió Székelyföld!
B. D. T.
2009. szeptember 04. 22:17, utolsó frissítés: 2009. szeptember 06. 10:43
A csíkszeredai önkormányzati nagygyűlésen a három megye, Maros, Hargita és Kovászna kulturális és közigazgatási egysége mellett szólaltak fel.
Mintegy ezren vettek részt pénteken Csíkszeredában az RMDSZ és az EMNT által szervezett I. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen. Bár jelen voltak a Magyar Polgári Párt képviselői is, nem szólaltak fel; mint ismeretes, korábban Szász Jenő pártelnök időkeretet kért, hogy “Székelyföld választópolgárai közel 40 százalékának az akaratát tolmácsolhassák”. Szász Jenő végül a gyűlés helyszínéül szolgáló sportcsarnok előterében, „folyosói beszélgetéseken” nyilatkozott a sajtónak.
Az eredetileg kétórásra tervezett gyűlés háromórásra nyúlt, a tíz szónok beszédét időnként kulturális műsor szakította félbe, többen Markó Béla és Tőkés László beszédének meghallgatása után odakint tartottak egy kis szünetet.
A beszédet mondó székelyföldi önkormányzati vezetők, köztük Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, Lokodi Edit Emőke Maros megyei, Tamás Sándor Kovászna megyei, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere a három megye kulturális, szellemi és közigazgatási egysége mellett szólaltak fel. Ráduly Róbert házigazdai minőségében a jelen lévő MPP-seket is köszöntötte, és kifejtette, a képviselőkkel és szenátorokkal ellentétben az önkormányzatok vezetői nem vonulhatnak ellenzékbe, mind nagyobb felelősség hárul rájuk a magyar közösség fejlesztése szempontjából, ezért is fontos, hogy számíthassanak egymásra.
Markó Béla ugyancsak köszöntötte az MPP-seket is, és leszögezte, ugyanakkora a felelőssége mindegyik önkormányzati vezetőnek. „Együtt kell szembenézni a kihívásokkal, szolidárisnak kell lenni egymással” – fogalmazott. Hargita, Kovászna és Maros megye egy entitás, és amíg a közigazgatási határok nem ehhez igazodnak, addig együtt kell dolgozni ennek megváltoztatásán, hogy a Székelyföld jövőjét, identitását, megfelelő életkörülményeket biztosítsunk – mondta. Nem elég csak megtartani és megőrizni,
hanem modernizálni kell a Székelyföldet,
és ez elsősorban az önkormányzatokon múlik – tette hozzá. A szövetségi elnök elutasította a pusztán közigazgatási autonómia fogalmának összekapcsolását a székelyföldi autonómiatörekvésekkel, hiszen, mint mondta, igenis van etnikai-kulturális sajátossága ennek a régiónak.
A népszámlálási adatokból kiindulva Románia 7 százaléka a magyaroké, a magyarok tulajdonosai ennek az államnak, felejtsük el a „Románia a románoké” nemzetállam-koncepciót – szólított fel. Ugyanígy mivel Erdélynek 25 százaléka magyar nemzetiségű, 25 százalékban a magyarok a tulajdonosai, és ezt anélkül, hogy a múltat vagy a történelmet emlegetnénk, érvényesíteni kell. Végezetül Székelyföldről beszélve azt mondta, közös tulajdon az is, de 80 százalékban a magyaroké, és ennek minden intézményben érvényt kell szerezni.
Tőkés László a szombati, Székelyudvarhelyen megszervezett gyűlésre is utalt beszédében. A magyar összefogás eredménye, hogy Csíkszeredában létrejött a találkozó, még ha holnap lesz még egy gyűlés, akkor is – szerinte ennek az az üzenete, hogy egyet akarunk, még ha különböző módon is.
Az egy több volna, mint a kettő,
zavaró a duplázódás, és az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egységes módon hirdette meg ezt a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, mégsem kell a két rendezvényt egymás ellenrendezvényének tekinteni. Remélhetőleg a magyar összefogás nemcsak az EP-választásokra alakult ki, s ha mindenki felül tud emelkedni a szembenálláson, közös nemzeti érdekből, akkor következő alkalommal egy gyűlés lesz – fejtegette. Ha őszintén törekszünk rá, el tudunk fogadni egy nemzeti minimumot – ezt fejezi ki a csíkszeredai gyűlésen elfogadott memorandum, mondta.
Tarthatatlan, hogy székelyekről és magyarokról beszélünk, inkább székely magyarokról, partiumi magyarokról, csángó magyarokról kell beszélni, a Székelyföldön pedig más autonómiaformákról se feledkezzenek meg, álljanak ki más magyar települések, régiók autonómiája, a személyi elvű autonómia mellett is – érvelt. Exkluzivizmus helyett inkluzivizmusra van szükség, és arra, hogy ne legyőzzük, hanem megnyerjük egymást; most kell megtenni mindent az önrendelkezésért, mert szétforgácsolódunk, ha nem vesszük komolyan ezt a felelősséget – mondta. Sajnálatát fejezte ki, hogy még mindig vannak olyan erők, akik a szándékos megosztás eszközeivé válhatnak.
Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje leszögezte, itt most Székelyföld jövője a tét. Román barátainknak ezerszer kell elmagyarázni, hogy mi nem valaki ellen, hanem valakikért kérjük az autonómiát, és ezzel nem veszünk el senkitől semmit. Nem akarjuk elvenni ezt az országot, hiszen ez az ország a miénk is – mondta.
A csodavárásra azonban nem lehet alapozni,
a kiharcolt nyelvi jogokkal sem mindig élünk, tehát mi magunk is többet, másképp kellene cselekednünk – hívta fel a figyelmet. Bennünket nem kell kormányozni, ránk kell bízni a saját dolgainkat; vesszünk össze, béküljünk ki, döntsünk és cselekedjünk – adta ki a jelszót a nagygyűlés résztvevőinek.
A gyűlésen felolvasták a Kiáltvány Székelyföldért című dokumentumot, valamint egy memorandumot Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállásáért. A kiáltványban alapvető célkitűzéseket fogalmaztak meg: közigazgatási és gazdasági-pénzügyi reformot, a decentralizáció felgyorsítását sürgetik, új gazdasági fejlesztési régiók és egy önálló székelyföldi régió kialakítását.
Mint Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői „ismételten kinyilvánítjuk: régiónk és közösségünk jövőjének egyetlen tartós garanciája Székelyföld területi autonómiája lehet.” Követelik többek közt a magyar nyelv
hivatalos regionális nyelvvé nyilvánítását,
a nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmények, ajánlások betartását, a román alkotmány módosítását.
A Memorandummal Románia és az EU közvéleményének figyelmét akarják felhívni a Székelyföldet érintő problémákra: anyanyelv-használati korlátok, aránytalan etnikai képviselet a közigazgatásban, gazdasági és költségvetési diszkrimináció, az infrastrukturális fejlesztések szándékos késleltetése, az altalajkincsek kitermelésének központi monopóliuma, az etnikai arányok mesterséges megváltoztatásának veszélye stb. Leszögezik, a problémák jogi megoldása Székelyföld területi autonómiája, vagyis a sajátos jogállású közigazgatási és önálló fejlesztési régió létrehozása.
A következő székelyföldi önkormányzati nagygyűlés Sepsiszentgyörgyön, 2010. március 12-én lesz.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
