2025. december 19. péntek
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Egységes bérezés: bizalmatlansági indítványt nyújt be az RMDSZ

2009. szeptember 15. 21:07, utolsó frissítés: 2009. szeptember 16. 10:39

A három törvénycsomag közül ez a leggyengébb – indokolta a döntést Kelemen Hunor, aki azonban nem tartja valószínűnek, hogy megbukik a kormány. #b#[kommentekkel]#/b#



Az egységes bérezési törvény kapcsán közös bizalmatlansági indítványt fogalmaz meg a Liberális Párttal (PNL) az RMDSZ. “A három, felelősségvállalással benyújtott törvénycsomag közül ez a leggyengébb, és ez váltotta ki a legtöbb elégedetlenséget” – nyilatkozta a Transindexnek Kelemen Hunor. Az RMDSZ államfőjelöltje szerint ez a törvény káoszt okozna, és egyáltalán nem járul hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. A tanügyben és az egészségügyben dolgozók számára nem biztosít megfelelő fizetést – ez különösképpen igaz a kezdő tanárokra és az ápolókra.

Kelemen szerint a bizalmatlansági indítvány megfogalmazásáról és benyújtásáról szóló döntést azután hozta a frakció, miután megkapták a három törvénycsomag végleges változatát (a napokban még maratoni üléseken módosították a szövegeket a kormány tagjai). A politikus ugyanakkor elmondta, a tanügyi törvénybe a PD-L miatt nem kerültek bele a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatásáról szóló bekezdések. Mindezt annak ellenére, hogy tegnap még ígéretek szintjén úgy tűnt, a két kormánypárt


hajlandó engedményt tenni,


és a végleges szöveg előírja majd, hogy a diákok nyolcadik osztályig anyanyelvükön tanulhatják a két tárgyat. Az RMDSZ azért nem folyamodik bizalmatlansági indítványhoz az oktatási törvény miatt, mert egy sor más RMDSZ-javaslat viszont bekerült: például a román nyelv oktatása külön módszertan szerint történik majd, a felekezeti oktatás pedig megerősödik. Mindent összevetve ez a törvény jobb, mint a most érvényben levő – fogalmazott Kelemen.



Az RMDSZ és a PNL parlamenti csoportja rendelkezik a bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges aláírásszámmal. Kelemen szerint azonban az indítványról szóló szavazás során nem lesz meg a többség, és nem bukik meg a kormány. A szavazás ugyan titkos lesz, azonban rengeteg módszer van arra, hogy a kormánykoalíciót adó pártok ellenőrizni tudják egymást. Egyik sem meri majd megszavazni az indítványt, hiszen akkor a kormány bukásának a felelőssége őt terheli majd – így az államfőjelölt. Emil Boc kormányfő


ma vállalt felelősséget

az oktatási reformról, a közalkalmazotti szférában alkalmazandó egységes bértábláról és az állami ügynökségek szerkezeti átalakításáról szóló törvénycsomagokért.

Az oktatási törvénycsomagot ismertetve a miniszterelnök elmondta, a reform célja megtanítani a diákokat tanulni. Jelenleg ugyanis túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a magolásra. Az egyik újdonság az, hogy egyszerűsödnek a tankönyvek. Továbbá a középiskolák választhatnak: átlag alapján, vagy pedig felvételi vizsgával választják ki a 9. osztályosaikat, az érettségi pedig csupán 3 vizsgából áll majd.

Ami az egységes bértáblát illeti, Emil Boc elmondta, egyetlen állami alkalmazottnak sem csökken a bruttó fizetése, még az ügyészeknek sem, bár az ő fizetésük nem növekedik ugyanabban az ütemben, mind a gyengébben fizetett kategóriákban dolgozóké. Az állami ügynökségek szerkezeti átalakításáról szóló törvény egyik célja a közpénzek megtakarítása, a másik pedig a bürokrácia visszaszorítása.

Elmondta, le kell építeni azoknak a struktúrákat, amelyek működése értelmetlenné vált. Boc szerint az ügynökségek 1 milliárd eurón ülnek, míg a kormány kénytelen hitelért folyamodni a nemzetközi pénzintézményekhez. Leszögezte, többé nem lesz alkalmuk az ügynökségeknek bevételeiket luxus székházakra, bútorra, juttatásokra, bérpótlékokra, jachtokra és külföldön megtartott, értelmetlen konferenciákra költeni: ezentúl a bevételeiket az állami kasszába kell utalniuk. Rámutatott, ezzel a törvénnyel a pénzügyi szigort, és az


ésszerű költekezés bevezetését célozza a kormány.

Miközben a miniszterelnök a törvénycsomagokról beszélt, a parlament előtt 2000 szakszervezeti tag állt sztrájkőrséget. Az állami alkalmazottak azt szerették volna elérni, hogy a kormány álljon el az egységes bérezési törvény felelősségvállalással való elfogadásától.

A szakszervezetek a parlament elé vinnék a bérezési kerettörvényt, azonban előbb ismét tárgyalóasztalhoz ülnének a politikusokkal. Az alkalmazottak ugyanakkor elutasítják azokat a leépítéseket is, melyek állami szektor tervezett átstrukturálása eredményezne.

A procedúra elkezdését megelőzően a PSD-elnök Mircea Geoană kritizálta a kormányt a felelősségvállalás miatt: elmondta, ez meggondolatlanság, amit nem a kormányfő talált ki, hanem Traian Băsescu kényszerítette rá a kormányra. Geoană szerint a felelősségvállalás a PSD provokálására szolgál, amely révén változást akarnak kikényszeríteni a kormányban és Bocot is félreállítanák. „Húsz éve nem vetették el ennyire a sulykot a felelősségvállalásokat illetően. Emellett a kormány döntését sem politikai, sem demokratikus érvekkel nem tudják alátámasztani” – így a PSD-elnök.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS