Félig üres, félig tele: többnyelvűség a romániai közigazgatásban
S. Z. 2009. október 02. 16:28, utolsó frissítés: 23:12A nyelvhasználati jogokat csak a magyarok tudják érvényesíteni úgy-ahogy. Igény nincs erre, az önkormányzatoknak pedig se pénzük, se szakemberük.
Hogyan alkalmazzák a romániai közigazgatásban a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája előírásait? Erről szóló tanulmányt mutatott be a Etnokulturális Diverzitás Forrásközpontja (EDF) szerdán, miután szeptember 22-én a kisebbségi médiáról szóló jelentés kapcsán szerveztek sajtótájékoztatót.
A kisebbségek védelmét szolgáló, strasbourgi dokumentumhoz Románia 1995-ben csatlakozott, azonban az előírások csak 2008-ban léptek érvénybe. Az EDF annak apropóján vizsgálta meg a karta tartalmának gyakorlatba ültetését, hogy idén születik meg az első hivatalos országjelentés a témában: a civil szervezet a kormány által nyújtott képet igyekszik kiegészíteni árnyékjelentésével.
Az országjelentésről nem sokat tudni
Az országjelentésről egyébként nem sokat tudni: az EDF semmilyen információval nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy elkészült-e már, illetve hogy mit tartalmaz. Informálisan a Transindex megtudta, a jelentés már megszületett, és jelenleg arra vár, hogy angol nyelvre fordítsák.
A sajtótájékoztatón a közigazgatásról szóló jelentés felelőse, Daniel Pop arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenképp üdvözlendő lépés volt Románia részéről felvállalni a strassbourgi dokumentumot: az önkéntes gesztus ugyanis rendszerint a kritikák garmadáját zúdítja az aláíró országra, hiszen a karta előírásait egyáltalán nem könnyű teljesíteni. Éppen ezért az európai országoknak csak mintegy harmada írta alá ezt a dokumentumot.
>> A jelentés itt elérhető >>
A karta egyébként egy menühöz hasonlatos: a létezik néhány kötelező, általános előírás, ezen kívül az ország, mely csatlakozik, kedve szerint válogathat a különféle, konkrétabb előírásokat tartalmazó cikkelyek közül. Ebben a második lépcsőben az egyedüli kikötés az, hogy 10 kisebbség számára 7 területen összesen 35 előírást kell kiválasztani.
Románia sokkal többet vállalt, mint muszáj lett volna
Ami a közigazgatást illeti, Románia alaposan túlteljesítette az elvárásokat: a 21 lehetséges előírás közül az ország 19-et bevállalt – annak ellenére, hogy ezen a területen 1-2 cikkely is elégséges lett volna. Ugyanakkor tudni kell, hogy a cikkelyeket úgy válogatták össze a román hatóságok, hogy karta gyakorlatba ültetéséhez semmilyen törvénybeli módosítást ne kelljen eszközölni. A 215/2001-es közigazgatási törvény és annak módosításai tehát eleve tartalmazzák az összes, kartában vállalt kötelezettséget.
Elhangzott, a jelentés készítésekor az első lépés volt kiválasztani azokat a közigazgatási egységeket, ahol 20 százaléknál több kisebbség él – ez ugyanis Romániában a hivatalos kisebbségi nyelvhasználat számára megállapított küszöb. Érdekességképp Pop elmondta, a karta nem ír elő ilyen küszöbértéket, és ez is azt mutatja, hogy mennyire általánosak és nehezen számszerűsíthetőek ezek a strassbourgi előírások.
Bevették a romákat is
A legutóbbi népszámlálás szerint 341 olyan közigazgatási egység van, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, de a helyzet nem ennyire egyszerű: a jogszabályok értelmében a cigányok nem nemzeti, hanem etnikai kisebbségnek számítanak, így rájuk nem vonatkozik a 20 százalékos küszöb és a hivatalos nyelvhasználati jog, hanem csak néhány általános előírás. A jelentés készítője elmondta, mivel sok önkormányzatban elterjedt a romani nyelv használata, a kutatást 65 olyan településre is kiterjesztették, ahol a lakosság minimum 20 százalékát cigányok teszik ki.
A 20 százalékos küszöb hatásai egyébként nem egyértelműen pozitívak: Pop felhívta a figyelmet arra, hogy ez túl magas, és sok közösség számára ellehetetleníti a nyelvhasználatot. A német lakosság 97 százaléka például szétszóródva él, olyan településen, ahol a német közösség nem teszi ki a lakosság ötödét. Ugyanilyen helyzetben vannak például a szerbek vagy a törökök.
A magyarok viszonylag szerencsések
A magyar közösség ilyen szempontból egészen szerencsés, hiszen viszonylag kompakt tömbökben él, és így 74 százalékuk – legalábbis elvileg – használhatja anyanyelvét az ügyintézésben. Azonban itt is vannak visszásságok: miközben sok néhányezres településen lehet magyarul ügyintézni, Kolozsváron nem lehet szó hivatalos nyelvhasználatról, mert a 60 ezres magyar közösség nem éri el a város lakosságának 20 százalékát.
Ami a módszertant illeti, a kutató egy részletes kérdőívet küldött el a szóban forgó önkormányzatoknak, továbbá a kép árnyalása végett interjúkat készített önkormányzati vezetőkkel és a karta előírásainak gyakorlatba ültetését elvileg felügyelő prefektusokkal.
A tanulmány egy sor adattal szolgál arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatokban lehet-e az adott kisebbség nyelvén beszélni, írásban kérvényt benyújtani: kiderült, az önkormányzatok nagy részében (78 százalék) van lehetőség szóbeli kérést megfogalmazni. Valamivel kevesebb (66 százalék) azoknak az önkormányzatoknak az aránya, ahol írásos folyamodványt is elfogadnak a kisebbség nyelvén. A magyar kisebbség által lakott települések 91 százalékán lehet magyarul beszélni a polgármesteri hivatalban – ez az arány a cigányok lakta településeken alig 8 százalék.
A kisebbségek nem élnek jogaikkal
Kiderült, azért kisebb azon települések aránya, ahol írásos kérvényt is elfogadnak, mert a településen élő kisebbség nem igényli ezt a szolgáltatást. Vannak ugyanakkor olyan nyelvek, mint például az orosz, melyet ugyan beszélnek, de oroszul írni és olvasni már kevesen tudnak. A svábok helyzete különleges: ők népszámláláskor ugyan németnek vallották magukat, azonban rendszerint már nem németül, hanem magyarul beszélnek.
A tanácsülések napirendi pontjait és határozatait a magyarlakta települések felén (55, illetve 52 százalék) fordítják le. A polgármesterek rendszerint azzal indokolják a mulasztást, hogy nincsen sem idő, sem kapacitás a fordítások elkészítésére. Továbbá gyakori az is, hogy az önkormányzati alkalmazottak között nincs egy olyan személy sem, aki a fordítást el tudná végezni. Ugyanakkor észrevehető, az önkormányzatok törekednek arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó bejelentések, felhívások a kisebbség nyelvén megjelenjenek – ezek aránya valamivel magasabb (60 százalék).
A helyi tanácsok 36 százalékában szerveztek már tanácsülést a kisebbség nyelvén – a jelentés készítői itt azonban megjegyzik, hogy a statisztikát jelentősen javítja az a tény, hogy a magyar többségű helységekben magyarul folynak a tanácsülések. A helységnévtáblák, a különféle helyi közintézmények (polgármesteri hivatal, iskola, posta, kórház stb.) feliratainak a kérdése átpolitizált – így Pop –, éppen ezért jelentős eltérések tapasztalhatók: a rendőrségek alig 18 százalékán van kétnyelvű felirat, óvodák, kultúrotthonok, kórházak esetében ugyanakkor látványosan jobb ez az arány.
Csökkenteni kellene a nyelvhasználati küszöböt
A jelentés készítői néhány ajánlást is megfogalmaztak: például egy többnyelvű adatbázist lehetne létrehozni az általánosan használt hivatalos dokumentumokkal (ilyen kezdeményezés magyar nyelven már létezik). Ugyanis sok esetben azért nem fogalmaznak meg például bolgár nyelven egy szerződést, mert a felek nincsenek tisztában a hivatalos nyelvezettel.
Fontos lenne a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra csökkenteni a hivatalos nyelvhasználati küszöböt: egy ilyen intézkedés főként a kisebb, szétszóródva élő kisebbségeknek kedvezne. A civilek szerint indokolt biztosítani a cigányok számára is a hivatalos nyelvhasználat jogát: a romák a második legnagyobb romániai kisebbség, és sok közigazgatási egységben informálisan amúgyis használják a romani nyelvet – áll az indoklásban.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
