2025. december 19. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nem létezett egységes székely zászló

Kertész Melinda Kertész Melinda 2009. november 03. 14:39, utolsó frissítés: 14:39

A székely szimbólumok feltárására beindított kutatás eredményeit leghamarább a március 15-én, egy vándorkiállítás keretében láthatjuk, majd a csíksomlyói búcsún 50 korabeli zászlót vonultatnak fel.


Kovászna, Hargita és Maros megye területén fellelhető székely szimbólumok felkutatását támogatja a Hargita megyei tanács, ennek érdekében 12 ezer lejt utalt ki a pénteken, Csíkkozmáson tartott megyei tanácsülésen a kutatói munka segítésére. A több mint egy éven keresztül zajló projekt október 30-án kezdődött el és jövő év utolsó napján fejeződik be.


„Múlt év őszén a megyei tanács címerének heraldikai kiigazításán dolgoztunk – helyes és reprezentatív elemeinek megállapítására egy történész-heraldikus bizottságot kértünk fel. Ekkor merült fel a székely szimbólumok ügye, ugyanis a megye vezetősége nemcsak címert, hanem zászlót is elfogadhat magának.

Több hetes kutatás és elemzés után a szakértők rávilágítottak, hogy sokféle harci, családi, nemesi, széki címer, zászló létezett, azonban egységes székely címer és zászló


nyomára nem bukkantak.

Ekkor támadt az ötlet, hogy ezeket a szimbólumokat érdemes lenne közszemlére és közhasználatra bocsátani” - számolt be a Transindex kérésére a projekt kezdeteiről Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök.

Közölte, a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport a Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont munkatársa, Mihály János történész ötletére, illetve a megyei tanács kezdeményezésére fél évvel ezelőtt alakult meg. A székelyudvarhelyi történészen kívül Marosvásárhelyről Pál-Antal Sándor történész, Sepsiszentgyörgyről Nagy Balázs történész, Kovászna Megye Tanácsának székelyföldi referense és Szekeres Attila heraldikus, valamint Zepeczáner Jenő történészek vesznek részt a munkában. „A székelység történelmi szimbólumainak


összegyűjtése és napi hasznosítása

lenne a projekt konkrét hozadéka" – felelte kérdésünkre Borboly. "Azt szeretnénk elérni, hogy például amikor bárki címereket „gyárt” – legyen az település, hivatal, vagy cég – létezzen egy mintarend, amelyből meríthet, illetve ami alapján el tud igazodni. Nagyon szép cégpecsétek léteztek régebb, ma bemegyünk az első „pecséteshez”, és egy óra múlva kijövünk valami Arial vagy Times New Roman nyomhagyóval. Nem adunk a múltunkra, értékeinkre, míg más országokban komoly erőt kovácsoló hatása van az örökségek napi használatának” – így Borboly.



Hozzátette, a mai székelyföldi közigazgatási egységek jelképei – zászlók, címer – a történelmi hitelesség növelésének lehetőségei. „Sokakat nem foglalkoztat az a kérdés, hogy milyenek voltak az egykori jelképek. Sok esetben a falucímer egy jóindulatú nyugdíjas tanító bácsi rajza alapján készül el, és ott tartunk, hogy Hargita megyének egyetlen elfogadott címere sincs. A mindennapi életben a tudományosságot is kellene alkalmazni, és


a hitelességre is vigyáznunk kell.

Ami már ki volt találva, azt ne találjuk ki újra, vagy legalább azok elemeiből építkezzünk” - véli a tanácselnök.

Szerinte az újjászülető, önigazgató, netán autonóm Székelyföld jelképrendszere annál is inkább fontossággal bír, mert az emberek könnyen felsorakoznak a szimbólumok és jelképek mögé.

Borboly elmondta, a Székelyföld-imázs és térségmarketing kidolgozásának első lépéseként fel kell mérni a jelképeinek alkalmazási lehetőségeit és korlátait, hiszen ezek segíthetnek a helyi termékek és szolgáltatások értékesítésében. A tanácselnök szerint ezt egységes, egymással összhangban levő és egymást erősítő hatású folyamatok mentén lehet elérni. „Például nagyon szép száz éves borvíz-plakátjaink, vagy más olyan design-elemeink léteznek, amelyekkel egy vásárló, szolgáltatást igénybe vevő személy képes azonosulni. Székelyföld sohasem a modern és posztmodern alkalmazásokról, hanem a rendtartásról volt híres. Elmondta,


egy használható székely zászlóra

van szükség, amiért sem bukaresti hatóságok, sem a Hargita megyei prefektusi hivatal nem büntethet. Hozzátette, érdemes felkutatni azt, ami része a egyetemes magyar kultúrának, és ami – amellett hogy szép, illetve kellemes – hasznos is lehet.

„A szimbólumok erőt, bizakodást és célt adnak. Oda kell figyelnünk, hogy Székelyföld építésének folyamatában ez is az épített örökséghez, az infrastrukturális befektetésekhez, az oktatáshoz, az egészségügyhöz, vagy a gazdasági élethez hasonlóan fontos témakörré váljon” - összegzett Borboly.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS