Eszköztelenek a tanárok az iskolai erőszakkal szemben
Gy. A.
2009. november 06. 10:00, utolsó frissítés: 10:05
Elsőként ismerkedhettek meg az iskolai agressziót vizsgáló magyarországi kutatás eredményeivel a kolozsvári szociológiai nyílt est résztvevői.
Az iskolai agresszió volt a BBTE szociológia tanszéke szervezésében rövid szünet után újrainduló Szociológiai nyílt estnek a témája. A főleg diákokból álló hallgatóság előtt Aáry-Tamás Lajos, jogász, a magyarországi oktatási jogok biztosa, valamint Kósa András László szociológus, az ombudsman tanácsadója számoltak be a hivatal munkájáról, illetve arról a széleskörű szociológiai vizsgálatról, amely a magyarországi oktatási intézményekben mérte fel az agresszió szintjét. A BBTE szociológiai karának új, Szántó utcai épületében szerdán megtartott kötetlen beszélgetést Ferencz Zsolt újságíró moderálta.
A beszélgetés egyik apropója éppen az volt, hogy az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala december 1-én lesz 10 éves. Annak idején valóban egyedi kezdeményezésként indult el, hiszen Európában nem volt rá példa. Kósa András László ennek kapcsán kifejtette, hogy az Egyesült Államokban bevett szokás, hogy az oktatási intézményekben iskolajogászok működnek, és Magyarország is elkezdett ebbe az irányba haladni.
Az oktatásjogász egy külön szakmává vált, ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország lakosságból 4 millió személyt közvetlenül érint az oktatás – azáltal, hogy diák, szülő vagy éppen pedagógus. Aáry-Tamás Lajos az ombudsmani hatásköre kapcsán elmondta, hogy az oktatási jogok biztosát a szaktárca nevezi ki, és csak a miniszter felé tartozik elszámolással. Ugyanakkor az ombudsman csak ajánlásokat fogalmazhat meg, ezek nem kötelező érvényűek, nem végrehajthatóak, de az esetek többségében elfogadják.
A sokasodó panaszok és a sajtó
Aáry-Tamás beszámolt róla, hogy a hivatal fennállása óta érkeztek arra vonatkozó panaszok, hogy a tanár bántalmazta a diákot, ami súlyos jogsértésnek számít, és gyakran vezetett a tanár elbocsátásához. De egyre gyakrabban érkeztek olyan típusú bejelentések is, hogy a szülő vagy diákok verték meg a tanárt. És természetesen voltak olyan jellegű bejelentések is, hogy a diákok agresszívek egymással, növekszik az iskolai terror – az egyre szaporodó hasonló esetek vezettek el a felismeréshez, hogy szükség van egy átfogó szociológiai kutatásra.
Mint elmondta, készült már korábban egy olyan szociológiai vizsgálat, amely kollégisták esetében vizsgálta a beavatási szertartásokat, és megállapította, hogy sok esetben szélsőségesen brutális eljárásokról van szó, amit a tanárok nem hogy eltűrnek, de időnként még támogatnak is. De az igazi lavina akkor indult el, amikor a magyar sajtót bejárta az a mobillal készült felvétel, amelyen egy a kilencedikes diák gázcsővel ütlegelte tanárát. A jelenséggel való ilyen fajta szembesítés pedig heves társadalmi vitát váltott ki.
Az ombudsman kifejtette, a politikum, de a közvélemény hozzáállása is az volt az iskolai agresszivitáshoz, hogy a problémát gyorsan és hatékonyan kell megoldani, módosítani kell a büntetőtörvénykönyvet, drasztikus intézkedéseket kell bevezetni. Aáry szerint a lényeges kérdés inkább az volt, hogy mi az agresszió oka, mi folyik a mélyben, ezért tartották szükségesnek a felmérés elvégzését, mert a szankciónak mindig csak az utolsó lépésnek kell lennie. A kutatási eredmények kapcsán elmondta, nem fognak javaslatokat megfogalmazni sem a politikusoknak sem a szakmának, számukra az adatok értelmezése a fontos, és az, hogy mindenki számára hozzáférhetővé és érthetővé tegyék azokat.
A tanárok szerint 2-3%-os az agresszivitás
A kutatásban 186 intézmény 4300 diákját és közel 1000 tanárját kérdezték meg, a reprezentatív mintában minden település és intézménytípus képviselve volt. A felmérés szinte teljes mértékben online zajlott, a kérdőíveket a hivatal honlapján töltötték ki. A kapott eredményeket a beszélgetés alkalmával ismertették először nyilvánosan: eszerint a szakiskolákban a legerősebb az erőszak-kultúra elfogadása (a diákok és a tanárok egyaránt elfogadják), és a gimnáziumokban a legalacsonyabb.
Ugyanakkor az is kiderült, hogy a szakiskolákban nagyobb tekintélyelvűség uralkodik. A jogász szerint a különböző iskolatípusok közötti eltérések felhívhatják a figyelmet a különböző társadalmi osztályok közötti különbségekre is, mert a gimnáziumokban, ahova jellemzően értelmiségi szülők gyermekei járnak, sokkal inkább a verbális agresszió formái a jellemzőek.
A tanárok értékelése szerint az agresszió mértéke az iskolákban 2%-os abban az esetben, amikor a tanárok bántalmaznak, a pedagógusok elleni fizikai agresszió esetében pedig 3%-os. Ezzel szemben a diákok meglátásában az arányok így alakultak: 10%-os, amikor őket fenyítik, 3%-os akkor, amikor ők lépnek fel erőszakosan az oktatók ellen.
Kérdésre válaszolva az ombudsman elmondta, hogy az egyházi iskolák jó irányban térnek el az átlagtól, itt a legkevésbé jellemző az iskolai agresszió, vagyis a gimnáziumokon belül is az egyházak által fenntartottakban volt a legjobb a helyzet. Vizsgálták továbbá a különböző iskolatípusokban a tanárok nemek szerinti megoszlását, a tanárok végzettségét és a szülők iskolai végzettségét is: de ezeknek és az agresszió mértéke közötti összefüggéseknek a feltárására még ezután kerül sor.
A pedagógusok eszköztelensége
A kutatás során kiderült, hogy a tanárok legnagyobb problémája, hogy teljesen eszköztelennek érzik magukat, úgy érzik, nincs rá módjuk, hogy hassanak a diákokra – fejtette ki Aáry-Tamás Lajos. Az oktatói szakszervezetek több ízben megpróbáltak azért fellépni, hogy eszközöket kapjanak a diákok megfegyelmezésére. De a tanárok igazából egyedül maradnak a problémával, mert a közbeszéd a jelenséget iskolai problémának tekinti, amit az adott intézmény kellene megoldjon - erre azonban a tanárok nincsenek felkészülve. A jogász szerint egy komplex társadalmi problémáról van szó, amire a társadalom egészének kell megoldást találnia.
Az ombudsman meglátása szerint a rendszerváltás óta jelentősen megváltozott a pedagógusok szerepe és társadalmi megítélése, ugyanakkor a tanárok alkalmazkodása az új helyzetekhez is lassabbnak bizonyult, mint maga a folyamat. Rosszul fizetett szakmáról van szó, amely elvesztette az egykori, az 50-60-as években még meglévő tekintélyét.
A növekvő iskolai agresszió egyik magyarázata a jogász szerint a növekvő társadalmi egyenlőtlenség, amely nagyobb feszültségekhez vezet a tanintézményeken belül is. Ugyanakkor a média szerepét is megemlítette, mivel a sajtóban teljesen hétköznapivá vált az erőszak bemutatása, és az agresszív számítógépes játékok terjedése is befolyásoló tényező lehet. A technikai fejlődés terén is drámai változás történt, amire talán nem vagyunk még kellően felkészülve: bárki rögzíthet a mobiljával egy iskolai verekedést, ami perceken belül felkerülhet az internetre, fejtette ki.
Aáry-Tamás Lajos véleménye szerint a társszakmák segítségét kellene kérni a pedagógusok számára, ugyanakkor meg kellene vizsgálni, hogy a jelenlegi oktatási módszerek és körülmények megfelelőek-e, hogyan lehetne ezeket módosítani. Az agresszió elleni küzdelemben a minimalizálásra kell törekedni, mert teljesen megszüntetni nem lehet, vélekedett az oktatási jogok biztosa.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
