Nem érné meg a magyar pártoknak választójogot adni a határon túliaknak
kérdezett: B. P. E. 2009. november 11. 16:53, utolsó frissítés: 2009. november 12. 09:37Jogi védelem, nyugdíj, egészségügyi ellátás és Schengen-ellenszer: a kettős állampolgárság körüli félreértéseket és lehetőségeket Székely István boncolja.
Az utóbbi évek viszonylagos csendje után idén ismét beszélni kezdtek a magyarországi pártok a könnyített honosítás kérdéséről, és egy ideig úgy tűnt, minden parlamenti párt véleménye egyezik a kérdésben. Aztán az MSZP bejelentette: nem támogatják az ellenzék által benyújtott törvénykezdeményezést, a Fidesz pedig vissza is vonta azt.
Az előzményekről, félreértésekről, várható fejleményekről Székely István politológust kérdeztük.
Mivel magyarázható, hogy ismét témává vált a kettős állampolgárság ügye?
- Volt valamikor késő tavasszal egy négypárti megegyezés a magyar Országgyűlésben, amelynek során azt mondták, igazából nem látják akadályát a kérdés parlamenti napirendre tűzésének és elfogadásának.
Mik az előzmények?
- Ha végiggondoljuk ezt a történetet, akkor azt láthatjuk, hogy '90 óta sokszor felmerült a magyar állampolgárság tömeges megadása a határon túliak számára, más-más motivációval. Ennek kapcsán rengeteg félreértés volt.
A lehetőség mindjárt a '90 márciusi marosvásárhelyi események alkalmával merült fel. Akkor az volt az érvrendszer – ha sajtóelemzést végzünk az akkori írásokból, világosan kimutatható – hogy Magyarország úgy tud jogi védelmet biztosítani a határon túli magyarok számára, ha magyar állampolgárságot ad nekik.
Ez indulásból félreértés volt, hiszen a nemzetközi jog szerint, ha egy személy két állam polgára, az egyik állampolgársága szerinti államától nem kérhet jogsegélyt a másik állampolgársága szerinti államával szemben. Ennek ellenére, ha az akkori médiát vagy közvélekedést nézzük, látható, hogy erre reális alternatívaként tekintettek, mint a Magyarország irányából jövő jogsegély vagy akár fizikai védelem biztosításának lehetőségére.
A kilencvenes évek második felében az állampolgárság megadása a "Schengen-frász" kapcsán merült fel. A kilencvenes évek végén világosan látszott, hogy Magyarország gyorsan integrálódik az Európai Unióba, és akkor még úgy nézett ki, hogy Románia csak lényeges fáziskéséssel fogja Magyarországot követni. Tekintettel arra, hogy Magyarország európai integrációja a schengeni országok körébe való belépést is feltételezi (Románia ekkor még a vízumköteles országok körébe tartozott), sokan attól féltek, hogy az ország belépése a Schengen tagállamai közé nagymértékben megnehezíti a határon túli magyarok Magyarországgal való kapcsolattartását, és visszatérhet a '89 előtti vasfüggöny valamilyenféle változata. Akkor ennek a problémának a feloldását a közvélemény jelentős része az állampolgárság megadásában látta. Románia gyors lekerülése a vízumköteles országok listájáról, illetve az ország gyors európai integrációja értelmetlenné tette ezt a felvetést.
Látens formában ott van egy harmadik érv is, ez a kilencvenes évek elejére jellemző. Románia és Magyarország 1979-ben megkötött egy tíz évre szóló egyezményt, amelynek célja a kettős állampolgárság eseteinek elkerülése. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy aki egyszerre volt román és magyar állampolgár, annak választania kellett a két állampolgársága közt. Ez a megállapodás a két ország között '90 februárjában lejárt, és Magyarország nem újította meg. Elsősorban azért, mert akkor már körülbelül 25-30 ezer személy volt Magyarországon, aki nem akart visszatérni Romániába, de a kétoldalú szerződés miatt Magyarország nem tudott állampolgárságot adni számukra.
A magyar állampolgársági törvényt 1993-ban fogadták el. A két dátum között van három év, amikor a határon túli magyarok számára – kérésre, néhány formálisnak mondható feltétel teljesítésével – Magyarország állampolgárságot adott. A kérdés Magyarországon nem volt úgy szabályozva, hogy ezt ne lehessen megtenni. Sokan vannak, akik éltek azzal a lehetőséggel, hogy Magyarország még csak nem is jelezte hivatalosan Románia számára, kiknek ad magyar állampolgárságot, és nyugdíjukat megkapták lejben is, forintban is. Romániában éltek egy félévet, Magyarországon éltek egy félévet, kétlakiság jellemezte őket, kihasználták a mindkét ország által nyújtott kedvezményeket, lehetőségeket. Nagyon sokan voltak, akik azt gondolták, hogy ez a kettős állampolgárság természetes velejárója, és amennyiben a határon túli magyarok könnyített úton megkapják a magyar állampolgárságot, akkor gyakorlattá válik mindkét ország előnyeinek az élvezése.
Valójában milyen előnyökkel járhat a magyar állampolgárság megszerzése?
- Az EU-n belüli Románia számára a kettős állampolgárság jelentősége sokkal-sokkal kisebb, mint azon országok számára, akik még nem léptek be az EU-ba. Sokkal kisebb, mint lett volna akkor, amikor Magyarország már EU tag volt, Románia pedig még nem.
Most az állampolgárság megadásának elsősorban szimbolikus jelentősége van, hiszen olyan sok konkrét jogosítvány nem kapcsolódik hozzá, amit román állampolgárként ne lehetne igénybe venni. Mindenki ott adózik, ahol jövedelmét megtermeli, értelemszerűen ezek az egészségügyi, társadalombiztosítási befizetések biztosítják az egészségügyi intézmények ingyenes igénybevételének jogát, illetve ezek teremtik meg a nyugdíjjogosultságot. Katonai szolgálat egyik országban sincs, tehát igazából csak egy-két marginális jogosultság van ahhoz képest, amit az EU-tagállam Románia állampolgára jelenleg Magyarországon élvez.
Az intézkedésnek elsősorban szimbolikus jelentősége van, egyféle jóvátételi lehetőséget, az együvé tartozás érzetét adhatja meg. Persze az sem elhanyagolható szempont, hogy valaki két állam útlevelével rendelkezik, ez kézzelfogható előny.
Ukrajnában az ukrán jogrend kizárja a kettős állampolgárság lehetőségét, ugyanakkor Szlovénia, Szlovákia és Románia EU-tag. Ami érdekes, az a szerbiai magyarság, illetve a csekély létszámú horvátországi magyarság kérdése, akik számára az állampolgárság megadása tényleges, kézzelfogható előnyöket jelent.
Látszólag az összes parlamenti párt támogatta a honosítást, de a törvénytervezetet mégis visszavonták.
- Tekintettel arra, hogy a magyarországi közvélemény nincs tisztában azzal, hogy Románia illetve Szlovákia EU-belépése okán hogyan változott ez a kérdés, félő volt, hogy a magyar állampolgárság kedvezményes megadásáról szóló népszavazás körüli kampány fog visszaköszönni a következő év választási kampányában.
A szocialista párt az ellenzék által beterjesztett törvényt abban a formában nem fogadta el. Az MSZP további garanciákat kért arra vonatkozólag, hogy ne járjon az állampolgársághoz szavazati jog, vagy pedig ne lehessen igénybe venni vele a magyarországi társadalombiztosítási ellátórendszereket, tehát kétféle magyar állampolgárságban gondolkodott, noha ezek a veszélyek jogilag nem megalapozottak.
Ha valaki határon túli magyarként megkapja a magyar állampolgárságot, attól még nem szavazhat a magyarországi parlamenti választásokon, hiszen Magyarországon csak az a magyar állampolgár szavazhat, akinek egyrészt az állandó lakhelye Magyarországon van, másrészt a szavazás napján Magyarországon tartózkodik. Magyarországon nem ismert a külföldön szavazás lehetősége.
Ami a társadalombiztosítást illeti, ott is világos az, hogy a különböző jogosultságokat úgy lehet igénybe venni, ha valaki azok ellenértékét megtermeli – befizeti a társadalombiztosítást, nyugdíjalapot, satöbbit.
Amikor az ellenzék látta, hogy – a közvélemény tájékozatlansága okán – adottak a feltételei annak, hogy újra egy olyan vitává fajuljon ez a kérdés, mint a népszavazás alkalmával, úgy gondolta, hogy a legjobb lesz, ha visszavonja a törvénytervezetet.
Elképzelhető, hogy az MSZP is benyújtja a saját törvényjavaslatát?
- Nem tartom valószínűnek, hiszen számukra – főleg a Bajnai-kormány számára – ennél a kérdésnél sokkal fajsúlyosabb, a társadalom mindennapjait sokkal inkább meghatározó kérdések vannak napirenden.
Mikor lehet ismét téma a kettős állampolgárság ügye?
- A Fidesz álláspontja szerint, ha a következő választásokon kétharmados többséget szereznek, akkor törvénymódosítással lehetővé fogja tenni egyéni kérésre, a mostani feltételek lényeges könnyítésével a határon túliak számára a magyar állampolgárság megadását.
A választójogjog megadásához – aminek elkerülésére az MSZP garanciát kér – szükség lenne a választójogi törvény megváltoztatására. Van ennek bármilyen realitása?
- Véleményem szerint nem érné meg. Kétharmad birtokában igen, lehet adni a határon túli magyaroknak állampolgárságot, illetve lehet úgy módosítani a törvényt, hogy külföldön is lehetővé váljék a magyarországi választásokon való részvétel, úgy, ahogy például a román törvény lehetővé teszi azt a világ különböző országaiban.
Összességében ennek az eredménye a választások kimenetele szempontjából szerintem nem lenne pozitív a döntést meghozó párt számára. Arra gondolok, hogy a külföldön való választás lehetősége igen kevés személy számára tudja a részvételt biztosítani, elsősorban technikai szempontból. Ha a mostani struktúrát veszem alapul, Romániában van a bukaresti nagykövetség, a csíkszeredai és a kolozsvári konzulátus, főkonzulátus, mind a háromnál létre lehet hozni mondjuk két-két szavazókerületet. Egy szavazókerületben technikailag olyan 1500-1700 személy tud leszavazni nyitástól zárásig, sorbaállással.
Ha azt mondom, hogy 80-90 százalékuk arra a pártra szavaz, amelyik meglépte ezt csomagot a határon túli magyarok számára, ez a legjobb esetben 6-8, esetleg 10 ezer szavazatot jelent. Ugyanakkor egy ilyen választójogi módosítás gyakorlatba ültetése sokkal több személyt késztetne arra Magyarországon, hogy ezért a lépésért megvonja bizalmát a kormánypártoktól.
Szerintem egy ilyen módosítás nem éri meg az azt meglépő pártnak, leszámítva azt az egy esetet, ha valamilyen formában biztosítanák az elektronikus szavazást, de ez nagyon kis mértékben tartom valószínűnek. Ez kevés helyen bevett gyakorlat, éppen a visszaélések lehetősége miatt.
Jelenleg 520 ezer romániai magyar rendelkezik magyar igazolvánnyal. Lehetne-e most is hasonló tömeges igénylési hullámra számítani?
- Nagyon nehéz erre válaszolni, de úgy gondolom, az igény mindenképpen tömeges lenne. Egy kedvező törvénykezési döntést követően nagyon sok mindentől függ, hogy hány személy igényelné az állampolgárságot. A részletekről nem esett szó, nem tudjuk például, hogy a magyar állampolgárságra vonatkozó kérelmet – hiszen ezt csak egyénileg lehet kérni – csak Budapesten lehetne beadni, vagy be lehetne adni a határon túli magyar nagykövetségeken és konzulátusokon, vagy pedig a státustörvényhez hasonlóan valamilyen segítő irodahálózatot hoznának létre.
Egyetlen számot mondok, hogy világossá váljon a különböző elképzelések közötti különbség: 2002-ben, a magyar igazolvánnyal kapcsolatos törvény hatályba lépésének évében Romániában 1020 településen lehetett beadni a kérést. Ehhez képest úgy is lehet szabályozni az eljárást, hogy a kérelem beadása csak a budapesti helyszínre korlátozódjon.
Az, hogy hányan folyamodnának magyar állampolgárságért, attól is függ, hogy az állampolgárság megadása milyen mediatikus környezetben történik, milyen álláspontok övezik, milyen állítások fogalmazódnak meg erről a közbeszédben, mit látnak ennek előnyéről, hátrányáról, hasznáról.
Másrészt kérdés az is, hogy egy új kormány a magyar-magyar kapcsolatok jelentőségét milyen formában tudja újraértékelni és tartalommal megtölteni, hiszen a legutolsó ezzel kapcsolatos történés, a népszavazás elég lehangoló volt.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
