2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Melyek lesznek 2010 legfontosabb politikai eseményei?

szerk. 2010. január 08. 12:57, utolsó frissítés: 14:56

2010 a válságkezelés és az alkotmánymódosítás éve lesz, de a magyar összefogás jövője is érdekesen alakulhat. Politológusokat kérdeztünk.



BAKK MIKLÓS

2010 román politikai életének nem annyira az eseményei, mint inkább a folyamatai lesznek meghatározóak. Igaz, nem zárható ki a kormány bukása sem, de amennyiben a jobboldali Boc-kabinetnek sikerül fennmaradnia - és erre is vannak jó esélyei -, a következő folyamatokkal lehet számolni, túl a közvetlen válságkezelésen:

1. A kisebb és egykamarás parlament érdekében tartott népszavazás megfelelő politikai érvként szolgál majd


az alkotmánymódosítás

kérdésének a napirendre tűzéséhez. Meglehet, a 2010-es év még nem hoz változást e tekintetben, de a kérdést magát mindenképpen az előtérbe állítja. Lehet, hogy a választási törvény módosítása is felmerül e kérdésekkel egyszerre, jóllehet, a választási eljárás önmagában nem alkotmányos kérdés, de kihatásaiban rendkívül jelentős, hatással van az alkotmányos intézmények működésére. E folyamatnak az kedvez, hogy a kormányzó Demokrata Párt Băsescu szereplése nyomán minden bizonnyal úgy gondolja, hogy a közjogi kérdések feszegetése kedvező a számára.

2. Fontos kérdés lesz 2010-ben


a Szociáldemokrata Párt helyzete.

A szociáldemokratáknak esélyük van egy új típusú ellenzékiség megfogalmazására - bár nem biztos, hogy azon a hangon, amelyen Cristian Diaconescu ezt megfogalmazni igyekszik - és ezáltal pártjuk megújítására is. Amennyiben ez a folyamat megbicsaklik, az a pártszakadás, amelyről az elmúlt egy-két hétben kezdtek beszélni, reális alternatíva lesz, jóllehet, a PSD-nek van a legnagyobb tapasztalata abban, hogy miként lehet érdekcsoportokat ideológia nélkül együtt tartani.


3. Az RMDSZ nagy kérdése


az, hogy erősebb lesz-e ebben a koalícióban, mint volt a korábbiakban? 2010 választ ad továbbá arra is, hogy az EMEF taktikai összefogás volt-e, vagy tényleg is stratégiai műhellyé tud válni a meghirdetett céloknak megfelelően. Ebben alighanem a kormányprogramban ismét megjelenő kisebbségi törvény ezutáni sorsa lesz a meghatározó mozzanat. Az EMNT-nek szüksége van az EMEF-re, mert nem lévén bejegyzett párt és nem rendelkezvén választott tisztségekkel (Tőkés Lászlót kivéve), nem sok esélye lenne politikai aktornak maradnia. Bárhogyan legyen is, 2010 az EMNT számára a keresés éve, valahol a mozgalmi és a politikai eszköztár között keresi majd a számára célravezető eszközöket. Végül, 2010 kérdése az is, hogy lesz-e jobboldali pólus, jobboldali összefogás az erdélyi magyar politikában - ahogy ez felmerült; erre a válasz inkább az, hogy nem.


SZÉKELY ISTVÁN

Ha prioritást kellene felállítani, akkor talán a legfontosabb kérdés, ami meg fogja határozni a politika feltételrendszerét, hogy


hogyan alakul majd a gazdasági válság,

aminek már a második évébe léptünk. A politika gazdasággal kapcsolatos intézkedéseiről azt gondolom, hogy a politika keveset javíthat, de nagyon sokat árthat a gazdaságnak. A politikai elit az utóbbi két évben választási megfontolásokból nem hozott a válságból való kilábaláshoz szükséges intézkedéseket, kérdés, hogy ez fog-e változni? A második nagy kérdés


a közjogi csomagterv,

amit a választási kampányban fogalmaztak meg a demokraták. Ennek egy részét – az egykamarás, 300 fős parlament bevezetéséről szóló kezdeményezést – a referendum vissza is igazolta, bár ez nem ügydöntő, hanem csak véleménynyilvánító népszavazás volt. Az egykamarás parlament bevezetése miatt azonban a közjogi intézményrendszer jelentős részét át kell szabni, beleértve a választókerületeket, a választási törvényt, és még nagyon sok más egyebet.

Ugyanakkor világos, hogy több olyan reform-jellegű szerkezetátalakítás is van, ami most már nem halogatható. Itt elsősorban a nagy társadalombiztosítási elosztási rendszerekre,


az egészségügy és a nyugdíjrendszerek reformjára

gondolok. Az is látszik, hogy az utolsó, 2003-as alkotmánymódosítás nem oldott meg egy sor olyan kérdést, amivel azért foglalkozni kellene: itt elsősorban a hatalmi ágak jogosítványai és ezek egymáshoz való viszonya a kérdéses.

Azért gondolom, hogy ez a 2010-es évnek tematikája lehet, mivel eddig senki nem mert lépni a közelgő elnökválasztás miatt, és ezért a négyéves választási ciklusból elvesztegettünk egy évet. Az a tapasztalat, hogy ha ilyen nagyságrendű kérdéseket egy politikai többség nem a parlamenti mandátuma első felében old meg, akkor a második félidőben már nem hajlandó bevállalni a reformcsomag politikai árát.

A harmadik kérdés, amit fontosnak tartok, az lenne:


miképpen alakul a magyar összefogás jövője.

Látjuk, hogy vannak nézetkülönbségek, súrlódások az RMDSZ és az EMNT között. Kérdés, hogy ez a viszony hogyan fog alakulni egyrészt az RMDSZ újbóli kormányzati berendezkedésével, másrészt pedig annak a magyarországi jobboldalnak a feltételezhető győzelmével, amely inkább Tőkést támogatja.


BOGNÁR ZOLTÁN

A 2010-es év politikai napirendjét országos szinten várhatóan a 2009-es politikai válság és az elnökválasztásokat megelőző kampány közepette elhanyagolt, és emiatt elmélyült gazdasági, illetve


gazdasági gyökerű társadalmi problémák

határozzák majd meg. Számos területen a megkésett válságkezelés radikális intézkedéseket tesz szükségessé, emiatt számolni lehet a negatívan érintett társadalmi csoportok viszonylag erőteljes tiltakozó akcióival.

A rossz közhangulatot minden bizonnyal tovább rontja majd, hogy a megkésett intézkedések miatt Románia gazdaságának felélénkülése várhatóan későbben kezdődik majd meg, és lassabban megy majd végbe, mint az Európai Unió tagállamainak többségében. Ennek társadalmi szinten fokozódó türelmetlenség, politikai szinten pedig a pártok közötti nagyobb fokú együttműködés lehet a következménye.

Az általános költségcsökkentő intézkedések folyamatosan napirenden tartják majd az „olcsóbb állam” témáját, azonban nem valószínű, hogy az ekörül kialakuló viták még ebben az évben elvezetnének az állam intézményeinek jelentős átalakításához.

A radikális intézkedések várhatóan a pártok közötti ideológiai különbségek markánsabb kirajzolódását eredményezik majd. Ennek elsősorban


a PD-L és a PNL viszonyának alakulása

szempontjából lesz jelentősége. A PNL a napirendre kerülő ügyek többségét érintően várhatóan többször kerül majd egy platformra a PD-L-vel, mint a PSD-vel, így a két párt 2010-ben valószínűleg ismét közeledni fog egymáshoz. Népszerűségének alakulása szempontjából ez kedvezhet a támogatottságát egyértelműen ellenzéki pozícióból, mindenekelőtt a PD-L rovásásra növelni szándékozó PNL számára.

A romániai magyarság szempontjából fontos közpolitikai döntések és a romániai magyar közélet politikai viszonyainak alakulása szempontjából egyaránt meghatározó


a Fidesz magyarországi parlamenti választásokon való szereplése.

A várhatóan 2010-ben kormányt alakító Fidesz nyomást gyakorolhat mind a PD-L-re a kisebbségi törvény általa támogatott változatának elfogadása ügyében, mind az RMDSZ-re a támogatását élvező RMDSZ-ellenzéki csoportokkal való kooperáció, elsősorban az EMEF működtetése ügyében.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS