Márton: a nemzetállam képzetét erősíti az egykamarás parlament
Kertész Melinda
2010. április 23. 18:08, utolsó frissítés: 2010. április 24. 09:30
Az RMDSZ kétkamarás parlamentet, a nemzetállam kifejezés törlését és bizonyos régiókban a kisebbségek nyelvének hivatalossá tételét szeretné elérni.
Alkotmánymódosítási tervezetet fogadott el a héten a kormány. A miniszterelnök szerdán mutatta be az alaptörvény tervezett, legfontosabb módosításait.
Hiába a kormánykoalíció, az RMDSZ nemtetszését éppen az a javaslat váltotta ki, amelyet Emil Boc a legfontosabbnak titulált: az alsó- és felsőház helyett bevezetendő egykamarás parlament valamint a parlamenti képviselők számának 300-ra való csökkentése.
Az alaptörvény-módosító javaslatokat ismertető miniszterelnök kijelentette, a kormány úgy döntött, hogy az egykamarás parlamentet
Képviselők Házának fogják hívni.
Az új alkotmány szerint a képviselők a jogszabály-tervezeteket első, majd legkevesebb 30 napon belül második olvasatra fogják elfogadni, a különleges esetek kivételt képeznek.
A miniszterelnök elmondta, a módosítások révén összehangolnák az alaptörvény szövegét az Alkotmánybíróságnak az államhatalmak működési rendellenességei kapcsán hozott ítéleteivel.
Így, ha az államfő népszavazást szeretne kiírni, továbbra is kérnie kell a parlament véleményezését, amelyet a képviselőknek 30 napon belül meg kell fogalmazniuk. Jelenleg az Alkotmányban nem szerepel határidő a véleményezés megfogalmazására nézve.
A 30 nap lejártával az államfőnek jogában áll kihirdetni a népszavazást, mivel a parlamenttel való konzultálás
megtörténtnek minősül.
A miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, a referendum konzultatív minősége nem módosul.
Új kormány alakulása esetén a parlamentnek legfeljebb 10 napon belül kell véleményt nyilvánítania a kormány összetételét illető javaslattal és a kormányprogrammal kapcsolatosan. Amennyiben a vélemény-nyilvánítás nem történik meg, úgy a javasolt kormány elutasítottnak minősül, az államfőnek pedig új kormányfő-jelöltet kell nevesítenie.
Az államfő felfüggesztésére vonatkozó parlamenti eljárás is módosulhat: amennyiben az Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy az államfő nem szegte meg az alkotmányt, a parlamenti eljárás leáll. Egy másik módosítás a
parlament feloszlatásának kérdése kapcsán
fogalmazódott meg: a parlament feloszlatható, ha 45 napon belül két alkalommal utasít el egy nevesített kormányfőt, ennek javasolt kormányát és kormányprogramját. Jelenleg az időintervallum 60 napos. A kormányfő elmondta, azért javasolták a 60 nap helyett a 45 nap bevezetését, mert a két hónapos periódus alatt nem történik semmi, csak mélyül a politikai válság.
A módosító javaslatcsomag szerint a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) 19 tagból állna, 10 tagot a bírák választanák, 6 tag a civil szférát képviselné, ugyanakkor a tanács tagja lenne az igazságügyi miniszter, Románia főügyésze és a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék elnöke. Az RMDSZ javaslatára egy, a
kisebbségekre vonatkozó módosítás
is bekerült a javaslatcsomagba: a hatóságoknak kötelező módon konzultálniuk kell a kisebbségeket képviselő szervezetekkel a etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzését, fejlesztését és kifejezését érintő kérdésekben.
Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, a kedden létrejött alkotmánymódosító bizottságának tagja a Transindex megkeresésére elmondta, az RMDSZ álláspontja a parlament jellegét illetően nem változik. Ennek az egyik oka, hogy a Romániához hasonlóan nagy méretű demokratikus államok mindenikében, például az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban vagy Lengyelországban kétkamarás, ám racionálisan felépített parlament működik. „Románia majdnem akkora, mint Lengyelország, a lengyel mintát kell követnie, nem pedig a Máltáét” szögezte le.
Kifejtette, a ráció lenne, hogy a felsőház a területi, regionális, míg az alsóház a politikai képviseletet lássa el. Elmondta, a kisebb államokban nem szükséges kétkamarás parlamentet működtetni, mivel
a területük ezt nem kívánja meg.
„A kétkamarás parlament az az intézményrendszer, amely a régiók szerepét, az autonómiák működését biztosítja. Az egykamarás parlament szerkezetű állam továbbra is erősíti azt a gondolatvilágot, mi szerint Románia egy centralizált, egységes nemzetállam, amelyben az autonómiáknak helye nincs.
Úgy gondoljuk, hogy az egész állam-berendezkedés, a régiók, jelenleg a megyék, tehát a területi szerkezetek szövetségekként, valós önkormányzatokkal kell működjenek. Ahhoz, hogy a mi elképzelésünk szerinti autonómia működhessen Romániában, ennek az alkotmányos alapját meg kellene teremteni” – érvelt a képviselő.
A parlamentben az RMDSZ-frakció által beterjesztendő javaslatcsomag tartalmára vonatkozó kérdésünkre a politikus elmondta, Băsescu várhatóan egy olyan törvénytervezet küld a parlamentbe, amely egykamarás parlamentről szól, és amely révén a parlament nemcsak számszerűségében, hanem
hatáskörében is csökken,
nő viszont az államelnök ereje, a kormány pedig egyfajta mellékgazdasága lesz az államelnöki hivatalnak.
Márton elmondta, az alkotmánymódosítási kezdeményezéseknek 3 formája létezik. Az egyik az, hogy a kormány kezdeményezésére, javaslatára, megkeresésére az államelnök nyújt be egy alkotmánymódosító tervezetet. A másik az, hogy a lakosok egy bizonyos száma aláírásával támogat egy alkotmánymódosító tervezetet, a harmadik pedig az, hogy a parlament egy bizottsága dolgoz ki egy ilyen tervezetet.
Hozzáfűzte, ha a kedden létrehozott parlamenti bizottság kidolgozza a parlament saját alkotmánymódosító tervezetét, akkor minden egyes frakció
benyújtja a maga módosító javaslatait.
„Ha az államfő által beterjesztett javaslatcsomagról beszélünk, akkor sem az egykamarás parlament, sem a parlament hatáskörének visszaszorításával foglalkozó javaslatok nem számíthatnak az RMDSZ-frakció támogatására.
Az RMDSZ frakció által benyújtandó tervezet módosítási részeiben természetesen arra teszünk kísérletet, hogy a parlament két házának a szerepkörét különválasszuk: az alsóháznak a politikai képviseletet, a szenátusnak pedig a területi képviseletet kell biztosítania” - közölte.
Még elmondta, az RMDSZ az államberendezkedés témája mellett további módosító javaslatokat is megfogalmaz. „Nyilvánvalóan az alkotmányba be kell vinni néhány olyan előírást, amely nagyobb garanciát biztosít a közösségi jogok gyakorlásának: lehetőséget kell teremteni arra, hogy
saját kérdéseinkben mi magunk dönthessünk,
olyan kérdésekben, ahol mások döntenek, legyen egyfajta beleszólásunk, akár vétójogunk, illetve ne csak a választott hatóságok, hanem a végrehajtó hatóságok keretén belül is számaránynak megfelelő képviselet legyen biztosítva.
A nemzetállam kifejezést is törölné az alaptörvényből az RMDSZ. Márton elmondta, amíg Románia magát egységes nemzetállamként határozza meg, addig fennáll annak a veszélye, hogy egyszerű törvényhozási módosítással megvonják a kisebbségek jogait.
Az anyanyelv-használati jogot korlátozza az a tény, hogy Romániában a román nyelv az egyetlen hivatalos nyelv. Ha eltörlik az egységes nemzetállam kifejezést, akkor lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos térségekben hivatalos, vagy közigazgatási nyelvként jelenjen meg más nemzetek nyelve.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
