Névtelen hivatalnok: csak azért maradok, mert hosszú távon megéri
Kérdezett: Sipos Zoltán 2010. május 18. 09:43, utolsó frissítés: 13:42A juttatások eltörlése a nagy keresetűeknek fáj leginkább, ugyanakkor nem lehet lazsálni. Sokan másodállás után néznek, vagy váltanak.
Interjúalanyunk egy nagy erdélyi város polgármesteri hivatalában urbanista. Névtelenül számol be arról, hogy milyen a hangulat a hivatalban, melyek az alkalmazottak egyéni stratégiái a megcsappanó fizetés pótlására, terveznek-e sztrájkolni, és egyáltalán: fairnek tartja-e ezt a megszorító csomagot?
Melyek az aktuális beszédtémák a folyosókon?
– Gyakran elégedetlenkednek az emberek, sokakat zavar a fizetéslevonás. És nem csak a júniustól esedékes 25 százalék a gond. Most lépett érvénybe az, hogy megszüntettek mindenféle juttatásokat: van, akinek emiatt 25-30 százalékkal csökkent a fizetése, erre jön rá az újabb 25 százalékos csökkentés. Épp ezért sokan fontolgatják, hogy elmenjenek. És sajnos azok mennének el, akik dolgoznak.
Átlagosan hány százalékkal csökkentek eddig a jövedelmek?
– Ez attól függ, hogy eddig ki mennyi juttatást kapott. Nekem nem volt miből levonni, így alig változott a fizetésem. Legalsó szinteken a juttatások eltörlése nem számít sokat, az a nagy keresetűeknek fáj inkább.
A munkavégzés hatékonyságában mennyire lehet észrevenni változást?
– Egyelőre senki nem dolgozik kevesebbet: a fizetés csökkenése ellenére mindenki el kell végezze a dolgát. Az elején én is azt gondoltam, hogy akkor majd bejövök és 9-ig, 10-ig csak üldögélek, de nem lehet. Ha valamit el kell végezni, akkor nincs kiút. Amúgy szerintem embere válogatja: aki eddig is pontosan és lelkesen dolgozott, az ezután is így fog dolgozni. Én legalábbis ugyanúgy dolgozom. Ugyanakkor pedig ott vannak a leépítések: aki nem dolgozik, azt félő, hogy kirúgják.
Ki és hogyan dönti el, hogy melyik osztályról kit rúgnak ki?
– Ez bonyolult. Én úgy tudom, hogy a szakszervezet, illetve ennek keretén belül van egy HR-es alkalmazottakból álló bizottság.
És ők honnan tudják, hogy ki dolgozik hatékonyan, és ki nem?
– Szerintem a végszót a polgármester mondja ki.
Egy több száz főt foglalkoztató polgármesteri hivatalban szerinted van rálátása a polgármesternek arra, hogy ki a jó munkaerő?
– Többnyire igen. Megvannak az emberei, akik tudósítják mindenről. Persze leginkább azokat az irodákat látja át, ahol gyakran megfordul. Gondolom, leépítésekkor az igazgatókat is megkérdezik arról, hogy kit javasolnak, melyik irodában lehet kevesebb emberrel elvégezni a munkát.
Az mennyire téma, hogy hogyan lehet kicselezni a megszorításokat?
– Ez nem téma, mifelénk nem hiszem, hogy ki lehet. Sokan másodállás után néznek, mások fizetetlen szabadságot vesznek ki, és külföldre mennek dolgozni. Persze olyanok is vannak, akiknek megvan a megfelelő anyagi hátterük, ők elvannak. Vannak olyanok, akiknek van pénzük, itt sem dolgoznak, csak panaszkodnak a többiekkel együtt, hogy ne legyen feltűnő.
Lucian Croitoru, a jegybankelnök tanácsosa a múlt héten azt mondta, 500 ezer közalkalmazott fölösleges. Szerinted?
– Szám szerint nem tudom, de ha a mi hivatalunkból kitennék az alkalmazottak 20-25 százalékát, akkor is tudnánk működni. Persze csak ha azokat tennék ki, akik amúgy sem dolgoznak, nem pedig pofa vagy pártszín alapján döntenének arról, hogy ki megy, és ki marad. Vannak ugyanakkor olyan irodák, ahol nincs minden nap aktivitás: unalom van, de adott pillanatokban rájuk szakad az ég.
A politikai háttér mennyire szempont leépítéseknél?
– Alkalmazásokkor a párttagság és a családi háttér biztosan szempont, és a kirúgásokhoz is van köze. Egyik kolléga mondott erre vonatkozóan egy jót: a földszintiek rokonok az első emeleten dolgozókkal, az első emeleten dolgozók pedig a második emeleten dolgozókkal rokonok. Működik a nepotizmus, a haveri alapon való alkalmazás.
Elképzelhető hogy a leépítések egyfajta klánháborúhoz vezetnek, „te kitettél egy személyt tőlem, én is kiteszek egy személyt tőled” alapon?
– Ezt nem tudom. Szerintem mindenkinek a saját intézményében vannak klánjai, tehát ha a polgármesteri hivataltól kitesznek valakit, az nem nagyon fáj a megyei tanácsnál senkinek.
Szerinted így, megszorítások után, mennyire vonzó a közszféra a tehetséges fiatalok számára?
– Ez helyzettől függ. Én például azért maradok, mert hosszú távon megéri. Versenyszférában most többet tudnék keresni, de a hivatalnál maradni szakmailag jobban megéri. Két év múlva olyan nagy projekteket tudok majd feltüntetni az önéletrajzomban, melyekre egy magáncégnél nem lenne lehetőségem.
Felmerült, hogy a megszorítások csak hét hónapig tartanak majd. Ez szerinted elképzelhető?
– Én ezt még nem hallottam. Nem bánnám, ha csak hét hónapot tartana.
Mi a véleményed a megszorításokról? Egyetértesz, fairnek tartod azokat?
– Egyrészt az ország gazdasága azért áll ott, ahol most van, mert gyengén sáfárkodnak a pénzekkel. Vissza kell fizetni a kampányban kapott pénzeket. Tehát szerintem elsősorban ezért tartunk itt. Másrészt, ha ide jutottunk, akkor igenis szükségesek megszorítások.
A baj csak az, hogy ezeket legtöbbször a kisemberen verik le. Amíg vannak olyan állami vállalatok, ahol az átlagfizetés 3-5000 lej, addig azoktól kell megvonni, nem az én 900 lejes alapfizetésemből. Csak ugye ezekben az állásokban vannak a politikusok saját emberei, onnan nem szabad megvonni.
Ugyanakkor számszerűleg a kis fizetésűek vannak többségben, itt tehát sok pénzt lehet spórolni. Ugyancsak ők azok, akiknek nincs alternatívájuk, nincs hova elmenjenek dolgozni, így tehát morognak, de folytatják a munkát.
Készültök sztrájkolni?
– Ezt nem tudom. Nálunk a szakszervezet jelenleg perel a kollektív munkaszerződések miatt, hogy amit az előír, azt megtarthassuk.
A kollektív munkaszerződéseket csak úgy meg lehet változtatni?
– Szerintem nem, bár ebben az országban mindent lehet.
És mi van akkor, ha a szakszervezet megnyeri a pert?
– Kérhetjük, hogy magasabb beosztásba soroljanak, és így visszakapjuk a járulékainkat. Legalábbis remélem. Az a baj, hogy itt már mindenre annyi variáció létezik, hogy nem lehet eligazodni, sosem tudni, hogy melyik a valós.
És perelve meg lehet úszni a fizetéslevonást?
– Szerintem csak egyesek nyerik majd meg. Ugyanúgy, ahogy sokan perelnek a környezetvédelmi adó miatt – egyesek nyernek, mások nem, minden logika nélkül.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
