"Nemzetközi projektek helyett hívjátok meg a barátaitokat"
Sipos Zoltán 2010. június 24. 16:51, utolsó frissítés: 2010. június 25. 09:04A civilek mindenkit szeretettel várnak, aki segítene alapot és tartalmat adni a 2020-ra tervezett Kolozsvár Európai Kulturális Főváros projektnek.
Szerdán a kolozsvári polgármesteri hivatal üvegtermében megtartották a Kolozsvár 2020 kezdeményezés (Inițiativa Cluj 2020) első találkozóját. A kezdeményezés célja alapot és tartalmat adni a 2020-ra tervezett Kolozsvár Európai Kulturális Főváros projektnek. A kezdeményezők az AltArt Alapítvány és a Pont pályázati tanácsadó cég, az üvegteremben levő kerekasztalt pedig városbeli meghatározó kulturális intézmények, civil szervezetek képviselői ülték körül.
Az AltArt kulturális fővárossal kapcsolatos vízióját Szakáts István tolmácsolta: elmondta, kezdeményezésük mindenki számára nyitott, aki ilyen vagy olyan módon hozzájárulna a 2020-ra tervezett projekthez. Az AltArt felfogásában
a kultúra nem színház, irodalom vagy festészet,
hanem a társadalmi funkciók kódolásának folyamata, egyben a társadalmi fejlődés motorja. A kultúrának hatása van a társadalmi kohézióra, valamint a társadalmi mobilitásra. A kulturálisfőváros-projekt nem öncél, és nem is csak egy városfejlesztési alkalom, hanem egyedülálló lehetőség az egész régió fejlesztésére.
Szakáts kiemelte, a korábbi sikeres kulturálisfőváros-projektek megmutatták, hogy a szervezés leghatékonyabb módja az alulról fölfelé való építkezés: a helyi civil társadalom akkor képes a leghatékonyabban kivenni a részét a szervezésből, hogyha már a kezdeti stádiumban bevonják. Továbbá egy olyan programra van szükség – mondta –, mely „csak Kolozsváron történhet”, helyspecifikus, elsősorban a kolozsvári szervezetek és alkotócsoportok bevonásán alapul.
A megbeszélésen Neelie Hertling, az 1988-as Berlin Európa Kulturális Fővárosának művészeti igazgatója, A Soul for Europe alapítója is részt vett. Berlini tapasztalataival kapcsolatban elmondta, ők annak idején nem feltétlenül rendezvényekben gondolkodtak, inkább igyekeztek bevonni a lakosságot egy, a város helyzetével és jövőjével kapcsolatos vitába. Törekvéseik középpontjában a fenntarthatóság állt, és ennek az egy évnek a hatása a mai napig érződik Berlin életében.
Hertling felhívta a figyelmet arra, hogy az Európa Kulturális Fővárosa projekt nem egy évről szól, hanem
egy hosszú folyamat,
mely akkor kezdődik, amikor egy város lakosságában megfogalmazódik az igény a titulus megpályázására, és a kulturális főváros éve után is folytatódik.
Az egyéves rendezvénysorozat egyik nagy veszélye az, hogy amikor véget ér, minden leáll – ezt úgy lehet elkerülni, ha a szervezők nem nemzetközi rendezvények meghívására fókuszálnak, hanem a helyi kezdeményezésekből állítanak össze programot. A város összes polgára megszólítva kell érezze magát, és cselekvő részese kell legyen a városfejlesztési projektnek, másképp a kulturális főváros adta fejlesztési lehetőség nem lesz kihasználva.
A kulturális főváros éve tervezésénél talán még fontosabb az ezután következő időszak végiggondolása. Hertling szerint sok város elkövette azt a hibát, hogy egy év alatt hatalmas pénzeket pumpált különféle infrastrukturális fejlesztésekbe és rendezvényekbe, a végén pedig rájöttek, hogy az épületeknek nem sikerül funkciót találni a „hétköznapi” városban, a helyi kezdeményezések támogatására pedig már nem jut pénz, mivel mindent felemésztettek a nemzetközi előadók. Éppen ezért
a kulcsszó a fenntarthatóság,
az, hogy a várost a helyi kezdeményezések révén ismertessék meg az európai közönséggel. „Ne gondolkozzatok nemzetközi projektekben, használjátok azt, amitek van, hívjátok meg a barátaitokat” – tanácsolta Hertling.
Sorin Apostu polgármester késve érkezett a megbeszélésre, majd rögtön a beszéde után távozott is, a megbeszélésen addig résztvevő László Attila alpolgármesterrel együtt. Apostu arról beszélt, hogy Kolozsvár megszokott város: innen nem indulnak világtrendek, mint ahogy a világot meghatározó eseményeknek sem volt sosem központja. Éppen ezért fontos az Európai Kulturális Főváros projekt, hiszen lehetőséget ad arra hogy a lakosság beleszóljon a város jövőjének alakításába.
Rarița Zbranca az AltArt Alapítvány részéről az Európai Kulturális Főváros titulus elnyerésének procedúrájáról beszélt: egyelőre azt sem lehet tudni, hogy 2020-ban valóban Románia adhatja az Európai Kulturális Fővárost. Ugyanis a jelenlegi, rotációs alapú felosztás 2019-ig tart, ezután az Európai Bizottság és az Európai Parlament kell döntsön az EU-tagországok új sorrendjéről.
Ami a procedúrát illeti, az EU-tagállamok kulturális minisztériumai pályázati felhívást intéznek legalább 6 évvel azelőtt, hogy országuk kulturális fővárost adhat. Ezután egy előválogatás történik, majd 4 évvel a kijelölt időpont előtt el kell dönteni, hogy
melyik várost javasolja a kormány
az Európa Kulturális Főváros címre. A cím az egyedülálló promóciós lehetőség mellett komoly befektetéseket jelent a kulturális infrastruktúrába, és nem utolsó sorban profitot is hoz: egy jól megszervezett Európa Kulturális Fővárosa projekt minden befektetett euró után akár 8-9 euró nyereséget generál.
Nagyszebenben 2007-ben például 60 millió eurót fektettek kulturális infrastruktúrába – ehhez képest Linzben ez az összeg 280 millió euró volt. Kulturális programokra Szebenben 17 millió eurót költöttek – idén Pécsben 36 millió eurót.
Nagyszebenben 2007-ben 900 eseményre került sor, a helyi Radu Stanca Színház például megduplázta új előadásainak a számát 2007-ben. 2008-ban viszont az új produkciók száma újabb 30 százalékkal nőtt 2007-hez képest. Szebenben a szálláshely-foglalások száma 2007-ben 27 százalékkal nőtt a korábbi évekhez képest, 1 millió turista látogatta meg a várost, melynek európai ismertsége szintén látványosan megnőtt: míg 2006-ban az európai megkérdezettek csupán 0,5 százaléka tartotta Szebent Európa öt legjobb kulturális célpontja egyikének, addig 2007-ben ez az arány 3,5 százalékra nőtt.
Persze nemcsak anyagiakban lehet profitálni egy ilyen projektből: a lakosok városhoz való hozzáállása nagyban megváltozhat. A társadalmi kirekesztettség felszámolása egy másik pozitív aspektus. Ugyanígy az egy évig tartó rendezvénysorozat sikeresen meg tudja változtatni azt a mentalitást, miszerint a kultúra nem hoz pénzt: igenis turizmusban, illetve városimázsban
megtérül a kultúrába való befektetés.
Cătălin Ștefănescu, a TVR 1-es csatornája Garantat 100% műsorának vezetője azt emelte ki, hogy sokszor az az érzése, Kolozsvár lakossága hozzáállását tekintve két részre szakadt: a „semmit sem lehet csinálni” és a „próbáljunk csinálni valamit” táborra. Egy sikeres Európa Kulturális Fővárosa projekt azt feltételezi, hogy a meghatározó kulturális intézmények vezetői ez utóbbi hozzáállást sajátítják el.
A szervezők bejelentették, hogy hamarosan működni fog a cluj2020.ro/kolozsvar2020.ro domain, illetve hogy ősszel egy, a témával kapcsolatos konferenciát szerveznek majd.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
