2026. április 4. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Magyar-román nyelvű jogászképzés indul a Sapientián

Kérdezett: Sipos Zoltán 2010. június 28. 14:49, utolsó frissítés: 14:49

Veress Emőd egyetemi adjunktus, a szak koordinátora szerint nem tömegoktatást szeretnének, hanem kutatással, gyakorlatias képzéssel, vendégtanárokkal tűnnének ki. #b#[interjú]#/b#


Jelenleg nagyon sok helyen folyik jogászképzés Romániában. A logikus az lenne, hogy a piaci konkurencia a minőség javulását hozza – ennek ellenére nem ezt látjuk. Szerinted mi ennek az oka?

Veress Emőd: – A jogászi pálya sikerszakma, a jogászképzés sikerképzés. Ezért szinte az összes egyetem indított ilyen szakot. A problémák oka ez. Nincs annyi minősített oktató, ahány képzés, sok oktató több egyetemen tanít. Ez pedig az oktatás minőségét rontja, hiszen az egyetemi oktatásban a tanárok idejének jelentős részét a kutatási munka kell elfoglalja. Aki több egyetemen, több városban tanít, nem marad ideje a kutatásra.

A romániai jogi oktatás modernizációja is elmaradt, elvont a képzés, a gyakorlat és a készségek fejlesztése nem kapnak hangsúlyt, pedig a nyugat-európai példák előttünk vannak és megvalósíthatóak. Jogászképzés esetén viszonylag egyszerű ez a mintakövetés: ez a legolcsóbb képzések egyike, nem kell más, mint diák, tanár és könyvtár.

Nagyon sok a tennivaló a modernizáció területén. A sapientiás jogászképzés ebben a modernizációs folyamatban akar elől járni. Számunkra nagyon egyszerű a magyarországi vagy a németországi eredményeket megismerni és a tapasztalatokat hasznosítani.




Egyáltalán szükség van-e ennyi jogászra? Van-e adat arról hogy évente hányan végeznek ilyen képzést, illetve arról, hogy reálisan hányan tudnak elhelyezkedni valamilyen jogi ismereteket feltételező szakmában?

– A rendszerváltáskor jogász szakon 3.975 diák tanult, ebből nappalin 2.298. A 2007/2008 egyetemi tanévben ez a szám 116.538, a nappalisok száma 35.694. Vagyis több mint 80.000 hallgató távoktatási formában próbál diplomát szerezni, ami biztos, hogy nem szerencsés.

Egyértelmű, hogy túlképzés van. Ennyi jogászra nincs szükség, ennek ellenére a jól képzett jogászokra óriási a kereslet. Nagyon sok intézmény bocsát ki jogi diplomákat, de a végzettek kis része rendelkezik a megfelelő tudással, hogy sikeresen lásson el bármely jogi szakmát.

A diploma ma már önmagában nem érték, mert nem tanúsítja, hogy milyen mélységű tudás kapcsolódik hozzá. A diplomának csak akkor van értéke, ha fedezetként van mögötte tudás. A munkaerőpiacon pedig rendkívül hamar eldől, hogy valaki rendelkezik-e versenyképes ismeretekkel.


Mi az az újdonság, amivel a Sapientián most induló jogászképzés növelheti a "piaci" részesedését?

– Modern jogászképzést nyújtunk, tartalmában és módszereiben is el akarunk térni a hagyományos modelltől, annak ellenére, hogy felvállaljuk a kolozsvári jogászképzés hagyományait. Fiatal, jól képzett, gyakorlatban is jártas oktatói csapatot hoztunk össze. Külföldi tanulmányutakkal szeretnénk a diákjaink tapasztalati lehetőséget nyújtani. Opcionális tantárgycsomagjaink úgy vannak összeállítva, hogy már az egyetem alatt lehessen szakosodni. A gazdasági és európai jogi képzés más egyetemekhez képest jóval nagyobb hangsúlyt kap.

A kötelező tárgyakon kívül számítunk neves külföldi jogászok által megtartott előadásokra, az egyetemi esték rendezvénysorozat keretében. Oktatási tevékenység mellett kutatóműhelyt szervezünk. Már az őszi induláskor saját könyveket tudunk kiadni. A következő tanévben 2-3 nemzetközi konferenciát szervezünk.

A kis hallgatói létszámnak köszönhetően (40 hallgató) valódi lehetőség van a diákok egyéni fejlődésével foglalkozni, szemben a más egyetemeken nyújtott tömegképzéssel. Európai szinten úttörőnek számítunk a kétnyelvű oktatással. Próbálunk tartalmában és koncepciójában is újat nyújtani, hiszen ugyanazt, ami a meglévő képzésben elérhető, nincs értelme reprodukálni.


A BBTE-n évek óta létezik valamilyen szintű, magyar nyelvű jogászképzés: legalábbis néhány tárgyat magyarul lehet hallgatni. Mi az ami innen hiányzik?

– A BBTE-n óriási lépés volt, hogy sikerült a felvételin elkülönített kisebbségi helyeket biztosítani. Azonban az a jogos kérés, hogy a tantárgyak egy részét magyarul lehessen tanulni, nem talált meghallgatásra, elenyésző számú előadás hallgatható magyar nyelven.

Nem szeretnénk vitatni az ott elért eredményeket. A Sapientián más elvek mentén továbbgondoltuk a jogászképzés lehetőségeit, és a gondosan megtervezett kétnyelvűség keretei között alakítottuk ki a tanrendet. A tárgyak jóval nagyobb része lesz hallgatható magyarul, amelynek eredményeképpen a végzős hallgató román és magyar nyelven is érvényesíthető, alapos szaktudással kell rendelkezzen. Számos tárgy román nyelven lesz tanítva (polgári jog, büntetőjog, polgári eljárásjog, büntető eljárás), sőt, fokozatosan szeretnénk angol nyelvű tárgyakat is bevezetni.


Hogyan lehet elkerülni a tömegképzés csapdáját akkor, amikor egy egyetem számára a hallgatók száma bevételt – tehát az oktatásra fordítható pénz növelését – jelent?

– Nehezen. Az állami egyetemek számára is kényszerű opció volt, hogy a költségvetési alulfinanszírozást tandíjakból pótolják, a magánegyetemek pedig kifejezetten a tandíjakból működnek. A Sapientia részben magyar költségvetési forrásokból, részben tandíjakból illetve egyéb forrásokból működik, és célunk hogy a román költségvetés is vállaljon szerepet ennek az egyetemnek a működtetéséből.

Olyan egyensúlyi helyzetet kell ezekkel a forrásokkal gazdálkodva kialakítani, amely a szándékaink elérését biztosítja. Nagyon fontos, hogy kutatási támogatásokat is be lehessen vonni a finanszírozásba, ezek az oktatóknak és az egyetemnek is anyagi előrelépést jelentenek.


A magyar-román jogi szótár után magyar-román jogászképzés fűződik a nevedhez: mi emögött a stratégia, és mi lenne a hosszú távú cél?

– Nem az én nevemhez fűződik, csapatmunka van mindkét projekt mögött. A stratégia világos: a romániai, de akár az európai munkaerőpiacon sikeres jogászokat akarunk képezni. Azt szeretnénk, hogy végzőseink közül majd minél többen bírói és ügyészi pályára lépjenek, mert ezeken a pályákon alulképviselt a romániai magyarság. Ezek a pályák szakmai és társadalmi megbecsülést, elérhető anyagi biztonságot nyújtanak.

Ugyanakkor a közigazgatás számára is meg kell teremteni a szakember utánpótlást, hiszen nem mindegy az állami vagy az önkormányzati szektor működése szempontjából, hogy jól képzett szakemberek igazgatják-e dolgainkat. Nem utolsó sorban a magyar érdekeltségű magánszférának is nagy szüksége van felkészült, mindkét jogi szaknyelvet uraló jogászokra.


Egy átlagos jogra felvételiző diák mire kellene figyeljen, amikor egyetemet választ? Hogyan ismerszik meg a "diplomagyár", és melyek azok a jelek melyekből látszik, az illető tanintézményben komoly képzés folyik?

– A közbeszéd is rangsorolja az egyetemeket. A képzés hatásfoka, intenzitása a szakmai felvételi vizsgákon bizonyítható (például a bírói, ügyészi, ügyvédi felvételiken). Nagyon fontos a tanári kar: kik oktatnak, milyen tudományos és gyakorlati teljesítményük van az oktatóknak.

Hamarosan eljön annak az ideje is, hogy a romániai jogászképzésben is különböző, objektív toplistákat állítsanak össze. Ezeken a listákon a sapientiás jogász szak jól fog szerepelni, ha az oktatók komoly tudományos tevékenységet folytatnak.

A választást amúgy mindenki saját kockázatára végzi, a diplomagyár, vagyis a könnyen megszerzett diploma is egyik, a legegyszerűbb opció. Ez a döntés azonban könnyen oda vezethet, hogy aki ilyen döntést hoz, nem fog tudni a szakmájában elhelyezkedni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS