Mostohán bánik a törvénykezés a műemlékekkel
Gozner Gertrud 2010. június 28. 16:03, utolsó frissítés: 17:42Guttman Szabolcs szerint nincs garancia arra, hogy a romániai műemlékvédelem jó irányba halad, csak szerencsés véletlenek vannak.
A román törvénykezés mostohán bánik a műemlékkel, és valójában megköti a műemlékvédők kezét – fejtette ki Guttmann Szabolcs építész, a Szatmárnémetiben tartott városrendészeti és műemlékvédelmi vitában.
Ezeknek az épületeknek a sorsa legtöbb esetben a politikum érdekei szerint alakul, és többnyire negatív irányba. A tulajdonosok a hiányos törvénykezés miatt kényük-kedvük szerint alakíthatják az adott ingatlant, az önkormányzatok és a szakemberek nem tudnak fellépni ellenük. „Nincs garancia arra, hogy a romániai műemlékvédelem jó irányba halad, csak szerencsés véletlenek vannak, amikor egy civil összefogás megment egy épületet, vagy ha a politikumnak is az az érdeke, hogy az ügy mellé álljon’ – fejtette ki a szakember.
Guttmann huszonegy évet töltött el Nagyszebenben, szerinte a szász város szerencséje az volt, hogy az ötvenes évektől a hetvenesekig egy olyan főépítész vezette, aki még a háború előtt a nyugati egyetemeken tanult, és felismerte a város építészeti örökségének az értékét. A szakember szerint a legnagyobb gond a romániai városokkal, és így Szatmárnémetivel is, hogy a mai napig az autók élveznek előnyt a gyalogosokkal szemben. A városvezetés mindig az utászokra hallgat, akik a gépkocsiforgalomnak kedveznek. A városba bevezettet autók pedig tönkreteszik a központ arculatát, pedig egy lekövezett,
gyalogosaknak átadott
utca vagy tér vonzó a kereskedők számára, és sokrétűen kihasználható különböző rendezvények számára. Guttmann úgy véli, hogy jó megoldás lenne, ha Szatmárnémetiben a régi főtér legalább egy sarka lezárásra kerülne. Ugyanis jelen pillanatban adott egy hangulatos központi park, körülötte az építészeti örökség, amit azonban lehetetlen megcsodálni, mert ahogy elhagyjuk a parkot, máris egy négysávos, nagyon zsúfolt autóúton találjuk magukat – magyarázta az urbanizmus-szakember. Pedig az ember valójában tiszta levegőre és csendes környezetre vágyik, és ezt az igényt elégítik ki a város szélén felépített bevásárlóközpontok, amelyek ezáltal elszívják a városközpontból a közönséget. „Egy város vezetőségnek a tisztánlátást bizonyítja, ha felismerik, hogy a történelmi város kéri a magáét. A gyalogosok érdekeit nézve a belváros elkezd élni, növekszik a turisták száma, és nő a kereskedők forgalma” – magyarázta az építész.
Nits János városi tanácsos szerint az autók nagy száma miatt ezt Szatmárnémetiben lehetetlen megvalósítani, és ezt az év végén elfogadásra kerülő, tíz évre szóló urbanisztikai terv sem fogja tartalmazni. Guttmann szerint azonban ez a mentalitás nem vezet sehova, mivel az infrastruktúra soha nem fogja
leküzdeni az autókat.
„Akaratra van szükség, hogy ne az autókra koncentráljunk, ha az ő érdekeiket nézzük, a belváros soha nem fog élni” – fejtette ki.
Tóthfalusi Gábor Szatmárnémeti kapcsán azt emelte ki, hogy a város közepén átfolyó Szamos egyáltalán nincs kihasználva, nem vesz részt a város életében, pedig hatalmas lehetőségek rejlenek benne, parkokat lehetne a partján létesíteni. Azonban a Szamos gátja leárnyékolja a lehetőségeket, mivel nem lehet megközelíteni a víztükröt. „A víz mellett kellemes a táj, mégsem megy oda senki” – emelte ki az építész.
Ami a Pannónia szálló ügyét illeti, Guttmann szerint ezeknél az épületeknél a tulajdonviszony mindig a legnagyobb probléma. A privatizációs folyamat során magántulajdonba kerül egy közérték, és egyedül a tulajdonos műveltségi szintjétől függ, hogy mi történik vele, mert Romániában nem tudják a törvényeket betartani. Az építészeti szövetség elnöke nem csodálkozik, hogy a bebetonozott átjáró képe felborzolja a kedélyeket a városban. Egyúttal ez volt a szerencséje az épületnek, mert a látványos rombolás felhívta a lakosság figyelmét, hogy követniük kell az ott folyó munkálatokat, mert nem biztos, hogy az épület és a város érdekeit szolgálják. Guttman szerint az egyetlen járható út ilyen esetben, ha a város vezetősége elkülönít egy bizonyos összeget tanácsadásra, és felkér egy építészeti céget, hogy felügyelje ebből a pénzből a munkálatokat. A cég pedig bizonyos időközönként értesítést küld a városházára arról, hogy milyen mértékben mennek tervszerűen a munkálatok. Ha félretájékoztatnak, akkor a következő három évre nem kapják meg ezt a munkát. Így lehet a legkevesebb pénzből szakmaiságot biztosítani – tette hozzá.
Kereskényi Gábor alpolgármester az egybegyűltek kérdésére elmondta, hogy a város önerőből nem lett volna képes rehabilitálni az épületet,
ezért került az magánkézbe.
Elmondása szerint először örvendtek az új tulajdonosnak, mert tőkeerős beruházónak tartották, az átjáróban végzett rombolás azonban megváltoztatta a róla kialakított képet. A tulajdonosnak Bukarestből megvolt a jóváhagyása a műemlékvédelmi bizottságtól, ezért nem tudtak ellene fellépni.
Az, hogy mégis felülvizsgálatra került az átjáró ügye, a civilek kezdeményezésének, illetve a városháza és a tulajdonos között lefolyt hosszas tárgyalások eredménye. Ugyanakkor a minisztériumtól is érkezett nyomás a beruházó felé, hogy álljon le a munkálatokkal, mert az nem tetszik a lakosságnak – magyarázta Kereskényi. Az alpolgármester tudomása szerint már a jövő héten nekifognak a betonfalak eltávolításának. Guttmann figyelmeztet, hogy ezt csak szakszerű bontási engedély birtokában lenne szabad végrehajtani, különben az egész épület struktúrája bánhatja.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
