2025. december 17. szerda
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Debreczeni Hajnal: érvágás a hatóság megszüntetése

kérdezett: B. P. E. 2010. július 05. 09:26, utolsó frissítés: 09:26

A Család- és Gyerekjogvédelmi Hatóság megszűnéséről, az átszervezésekről beszélgettünk az intézmény alelnökével.


Július 1-jei hatállyal, sürgősségi kormányrendelettel megszüntették a Gyerek- és Családjogvédelmi Hatóságot. Miért lehetett ez prioritás a kormány számára, mi van a háttérben?

– A személyzeti leépítés, amit már nagyon régen bejelentettek, most fog megtörténni. Közel hatvanezer közalkalmazottat bocsájtanak el.

Természetesen a költségtakarékosság a fő ok. Ez nem csak a munkaügyi minisztériumnál történt meg, valószínűleg minden minisztérium átnézi a saját struktúráját, hogy milyen ügynökségek, milyen hatóságok, igazgatóságok tartoznak a felügyeletük alá, a hatáskörükbe.

Az elsődleges szempont az, hogy azokat az ügynökségeket, hatóságokat, amelyeknek van európai megfelelője, kötelezően meg kell tartani. A második szempont az, hogy mekkora a személyzet, hogyan lehet a működésüket fenntartani, illetve a hatásköröket, tevékenységi köröket megtartani, de összesűrűsítve.




A hatékonyság nem volt szempont?

– Ez is szempont volt, mert nagyon felduzzasztották az állami szektort az elmúlt években, és be kell ismernünk, hogy valóban van egy csomó ember, aki sétáltatja körbe-kereken a papírokat az intézményekben. Az effektív munkavégzést kevesebb emberrel, illetve a rendszer informatizálásával is el lehet végezni.


Ez a papírtologatás, a felesleges munkaerő mennyire volt jellemző az általad irányított ügynökségre?

– Az országos Gyerek- és Családjogvédelmi Hivatal 82 emberrel működött. Nálunk már korábban történt egy átszervezés, valamikor 2009 decemberében, amikor három intézményt bevontak a gyerekjogvédelmi hatóságba, akkor vált Gyerek- és Családjogvédő Hatósággá, és már akkor voltak leépítések, tehát mi tulajdonképpen egy tömörített változat voltunk, nálunk nem volt érvényes ez, hogy aktasétáltatók lettek volna: mindenkinek megvolt a saját specifikus szakterülete, így is kevesen voltunk.

Nálunk úgy nézett ki a struktúra, hogy az országos hatóság biztosította a megyei igazgatóságok működését és költségvetését, de azok a megyei tanácsok hatáskörébe tartoznak. Ilyen megyei gyerekjogvédelmi és szociális igazgatóság minden megyében létezik, sokminden tartozik hozzájuk, mi biztosítottuk számukra a költségvetést, stratégiákat, politikákat, ők pedig ezeket alkalmazták, de egy elég nagyfokú autonómiával rendelkeztek helyi szinten.


A megyei szintű szervezetekre érvényes-e az átszervezés?

– Az átszervezés nagymértékben érinti a megyei és a helyi önkormányzatokat. Azt, hogy mennyire fognak leépíteni a gyerkejogvédelmi igazgatóságoktól, nem tudom megmondani, de valószínűleg keveset, illetve minden megyei tanács eldönti, hogy ezzel hogy fog bánni. Megyei szinten vannak eltérések, mert Vaslui megyében nagyon felduzzasztották a nevelőszülői hálózatot, ott 1400 nevelőszülő van, ami azt jelenti, hogy egy gyerekre egy nevelőszülő jutott. Kovászna megyében például közel 300 nevelőszülő van, ott egy nevelőszülőre két-három, akár négy gyerek is jut. Ez ennyire változó.

Ami általános az erdélyi megyékben: emberhiánnyal küzdenek. Kevés a szociális munkás, a pszichológus, a szakképzett ember, aki ezzel foglalkozzon, mert alacsony a fizetés. Általában az egyetemről frissen kikerültek elkezdenek ott dolgozni, és sajnos ugródeszkának használják a hatóságot. Nagyon kevés a fizetés – 800 lej körüli összegről beszélünk – , és nagyon nagy a felelősség.



A munkaügyi minisztériumon belül még hány hatóságot érintett az átszervezés?

– Összesen négy intézményről beszélünk: a Gyerek- és Családjogvédelmi Hatóságról, a Fogyatékosokért felelős Hatóságról, az Esélyegyenlőségi Hatóságról, és a fogyatékosok társadalomba való beilleszkedéséért felelős intézetről.


A ti hatóságotok már eleve tömörítve volt. Most, egy újabb tömörítés után mennyire lehet képes hatékony maradni?

– Nem tudok erre válaszolni, mert amit a sürgősségi kormányrendelet eldöntött, az csak ennek a négy intézménynek a megszűnéséről szólt, az új szerkezeti struktúra még titok előttünk. A minisztériumnak 15 napja van arra, hogy kidolgozza az új szervezeti struktúrát, és akkor fog kiderülni, hogy mi az elképzelés. Egyelőre nem tudjuk.


Ez azt jelenti, hogy azt sem tudjátok, hogy ki marad, és ki megy. Te sem tudod, mi lesz a szereped?

– Én annyit tudok, hogy ez az állás, amelyet én betöltöttem, az egyedüli állás, amit az RMDSZ a koalíciós tárgyalások során a szociális szférában kapott. Remélem, hogy benne maradok a rendszerben, hiszen nagyon sok tennivaló van. Nagyon sokmindennel foglalkoztam az elmúlt másfél hónapban, nagyon aktív és nagyon tömör volt ez a periódus tevékenységek szempontjából. Nem tudom, hogy hogy fog kinézni az új szerkezeti struktúra, többféle változatról beszélnek a munkaügyi minisztériumban dolgozó kollégák.


Szerintem mindenképpen érvágás ez a gyerekjogvédelem szempontjából. Annak a sok cirkusznak meg botránynak, ami lezajlott ezen a téren a kilencvenes években és a kétezres évek elején, megvolt a hatása: Romániában sikerült kialakítani egy olyan gyermekjogvédelmi rendszert, amely nagyon jól működik, sikerült fölszámolni a nagy létszámú árvaházakat, amelyek a kilencvenes évek előtt működtek. Nagyon nagy lépések történtek, és oda jutottunk, hogy például Olaszország át fogja venni a román gyerekjogvédelmi rendszer mintáját, jönnek, érdeklődnek stratégiáról, szerkezeti felépítésről. Más európai országok át fogják venni azt a rendszert, amit itt most pont azért szüntetnek meg, mert nincs európai megfelelője.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS