A tavalyiaknál rosszabbak lettek az érettségi eredményei
2010. július 06. 13:57, utolsó frissítés: 14:02Országos viszonylatban nem teljesítettek rosszul az erdélyi megyék, azonban megmutatkoztak az új érettségi rendszer gyártotta esélyegyenlőtlenségek: a szakközépiskola diákjai labdába sem rúghatnak.
Idén jókora módosításokkal szervezték meg az érettségi vizsgát: a kompetencia vizsgákká átkeresztelt szóbeli vizsgákat már tavasszal letették a diákok, a napokban pedig az írásbelire kellett jelentkezniük. Az anyanyelvi, román nyelvi, idegen nyelvi és számítógép-kezelési kompetenciák felmérésekor nem jegyet, hanem minősítést kaptak, ezek a minősítések nem számítódnak bele az érettségi átlagjegybe - ezt az írott vizsgákon kapott jegyekből számolják ki. Egyébként az írásbeliken a diákoknak tantárgyanként továbbra is legalább 5-öst, és minimum 6-os átlagjegyet kellett kapniuk ahhoz, hogy a vizsgájuk sikeresnek minősüljön.
Az általunk megkérdezett főtanfelügyelők egybehangzó véleménye szerint a változtatások miatt jelentősen romlott a diákok eredménye, hiszen az előző években a szóbelin kapott jellemzően magasabb jegyek emeltek az eredményen.
Maros megyében
az 5169 érettségiző diák 74%-a ment át a vizsgán – tudtuk meg Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől. „A tavalyi eredményekhez képest 10%-kal alacsonyabb a sikeresen érettségizők aránya. Ez nem jelenti azt, hogy a diákok felkészületlenebbek voltak: annak tudható be, hogy idén az új érettségi rendszer miatt a szóbeli vizsga eredményei nem számítódtak be az átlagba” - magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes. Mint kifejtette, a szóbelin kapott jegyek mindig magasabbak voltak az írásbelin elérteknél, így jelentősen javítottak az eredményen.
Az eltérés nemcsak a tavalyi és az idei eredmények esetében érhető tetten: az elméleti és a szakközépiskolák esetében is szemet szúró. Illés elmondta, míg az úgymond divatos iskolák, például a Bolyai Líceum, vagy a Református kollégium esetében a mintegy 300 érettségizőből egy, illetve két diák bukott meg, addig a szakközépben végzők alig 18-20%-a tette le sikerrel a vizsgát.
Kérésünkre Illés arról is tájékoztatott, hogy a megyében egyetlen diáknak sem sikerült elérnie a 10-es átlagot, ilyen eset az elmúlt években sem fordult elő. Azonban 10-es és 9-es közötti jegyet 522 diák kapott, 9-8 közötti átlagot 1085 diák ért el. 1209 diák jegye 8-as és 7-es közötti, az ennél alacsonyabb átlagot elértek száma 1024. Összesen 1326 diáknak nem sikerült elérnie az átmenő jegyet.
Hargita megyében
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő osztozik a Maros megyei kollégája véleményén, mely szerint az új rendszer okolható a tavalyiakhoz képest gyengébb idei eredményekért. „Összességében véve jó eredményeket értek el a Hargita megyei diákok, hiszen az országos átlag felett teljesítettek, noha a román diákoknak egyszerűbb dolguk volt az érettségin: a magyar diákok magyar nyelvből is érettségiztek” - kommentálta a sikeresen érettségizők 72,08%-os arányát Ferencz. Ugyanakkor észlelhető visszaesésről számolt be a tavalyi érettségi eredményhez képest, ez az arány körülbelül 10%-os. Kérdésünkre elmondta, nem tartja rossz ötletnek az új érettségi rendszert, de ez önmagában még nem elég.
Szerinte az érettségi lebonyolításának megváltoztatása olyan, mintha egy régi autóba szerelnénk be egy új alkatrészt: ettől még az autó átlag teljesítő képessége nem fog javulni. „Nem csak egy alkatrészt, hanem az egész autót ki kell cserélni, vagyis meg kell valósítani az oktatási rendszer teljes körű reformját – pedagógusokat kell továbbképezni, hogy számukra is egyértelművé váljon, hogy milyen elvárásokkal szembesülnek mind ők, mind a diákjaik – mondta. Az új rendszert be kell járatni, néhány éven belül már jobb eredményekre lehet számítani – vélte a főtanfelügyelő.
Az elméleti líceumok és a szakközép-iskolák diákjai által elért érettségi eredmények Hargita megyében is jócskán eltérnek: Például a leggyengébben teljesítő szakközépben mindössze 12,9%-os a sikeresen érettségizők aránya. Ferencz elmondta, ehhez képest a Márton Áron Gimnáziumban a 136 diákból 119, tehát a diákok 87,5%-a vizsgázott sikerrel, ugyanakkor itt kapták a diákok a legtöbb 10-est is a különböző írásbeli próbákon. Pozitív példaként a csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskolát és a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskolát említette, ahol 63%, illetve 85,4% a sikeresen érettségizők aránya.
Bár Kovászna megyében
72,12%-os a sikeresen érettségizők aránya, tehát az eredmény az országos 67%-os átlag feletti teljesítményt jelent, értelmetlen megyei szintű átlagot számolni – jelentette ki Keresztély Irma főtanfelügyelő arra utalva, hogy a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola és a Gámán János Szakközépiskola 65, illetve 90 érettségire jelentkező diákja közül egyetlen egy sem érettségizett sikeresen. „Megdöbbentett az eredményhirdetés, és azt próbáltuk kideríteni, hogy mi az oka annak, hogy az elméleti líceumok hozták tavalyi szintjüket, viszont a szakközépiskolák alulteljesítettek.
Az én olvasatomban a szakközépiskolákban a pedagógusok a műszaki, gyakorlati részre összpontosítottak, nem pedig az elméletire, ezért jelentett problémát az érettségi, amelyen általános műveltségi tantárgyakból kellett volna bizonyítani. Lehetséges, hogy a tanárok a diákok felkészültségi szintjéhez igazították az oktatás szintjét” - fejtette ki a főtanfelügyelő.
Elmondta, már korábban is tett arra javaslatot a minisztériumnál, hogy a szakközépiskolát és az elméleti líceumot végzett diákok felmérése másféleképpen történjen, hiszen nem lehet ugyanazt a felmérési rendszert alkalmazni két jelentősen eltérő oktatási forma esetében. „Kellene léteznie egy A típusú, emelt szintű, illetve egy B típusú, alacsonyabb szintű érettséginek, ennek a különbségnek az oklevélben is kellene tükröződnie. Míg az A típusú oklevéllel bármely egyetemi szakra lehetne felvételizni, addig a B típusú oklevél esetében csak bizonyos szakokra. Ugyanakkor biztosítani kellene az átjárhatóságot, tehát az alacsony szintű oklevéllel rendelkező diákoknak az emelt szintű diploma megszerzésének lehetőségét. Egy ilyen rendszer hiányában összehasonlítani egy szakközépiskolát illetve egy elméleti líceumot végzett diák érettségin elért eredményét olyan, mint összehasonlítani a narancsot a krumplival” - szögezte le Keresztély.
A számadatokat sorolva elmondta, 2021 diák jelentkezett az érettségire, ebből 1991-en jelentek meg, 3 diákot másolás miatt kellett eltávolítani a vizsgáról, 552 diák nem szerzett átmenő jegyet, és 1436 diák vizsgázott sikeresen. 339 diák kapott 6 és 7 közötti jegyet, 506-an 7 és 8 közötti átlagot értek el. 404 diák 8-ason, 187 pedig 9-esen felül teljesített. Az írásbeli vizsgák közül a román nyelv és irodalom, illetve a matematika bizonyult kemény diónak. A magyarból átmenők aránya megyeszinten közel 97%-os, azonban románból 86,4, matematikából 79,3%-os. 516-an nyújtottak be fellebbezést, ebből magyar nyelv és irodalomból jegyük növelése érdekében 60-an kérték dolgozatuk újraértékelését.
Kovászna megyében a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Gimnázium áll az élen: diákjainak 99,24%-a ment át az érettségin. A második helyen a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont áll 98,8%-kal, illetve a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző 98,2%-kal szintén dobogós. Ugyancsak kiemelkedő eredményt értek el a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum és a Székely Mikó Kollégium diákjai is.
Kolozs megyében
a székelyföldi megyék átlaga alatt teljesítettek az érettségin a diákok: mindössze 63,6%-uknak sikerült a vizsga, azonban 18-an szín tízesre érettségiztek. Horea Corcheş, a Kolozs megyei főtanfelügyelőség szóvivője elmondta, a dolgozatok kiértékelésével foglalkozó tanárok az Alexandru Borza Iskolaközpontból származó, 42 fénymásolt dolgozatot találtak. Emellett további hét diákot távolítottak el a vizsgákról: egyesek puskáztak, másoknak telefonon diktáltak. A szóvivő még elmondta, idén jelentős mennyiségű, közel 2000 fellebbezést nyújtottak be.
Az országos adatok
tekintetében a minisztérium statisztikái szerint 131 diák átlaga lett 10-es, az érettségin megjelenő 217 227 diák 14,74%-ának jegye lett 9-esnél magasabb, 8-as és 9-es közötti átlagot az érettségizők 28%-a ért el, 31%-uk 7-es és 8-as közötti jegyet kapott, a 6-os és 7-es között 26%-uk teljesített.
A bukaresti végzősök 40%-a bukott meg az érettségin, 18%-kal többen, mint 2009-ben – jelentette ki Marian Banu, a bukaresti főtanfelügyelőség szóvivője.
Egyébként a legtöbben (87,9%) Krassó-Szörény megyében érettségiztek sikerrel, a sereghajtó Ialomiţa megye (45,2%) lett. Suceava a második legjobban felkészült diákokkal rendelkező megye (87,6%) utána Hunyad és Arad (85,7%) illetve Bihar megye (85%) következik.
Az utolsók között Călăraşi (50%), Dâmboviţa (51,1%) és Galaţi (50,4%) megye helyezkedik el.
Összesen több mint 60 ezer diák bukott meg az érettségin, 253 diákot pedig csalás miatt eltávolítottak. A fellebbezéseket vasárnap 20 óráig lehetett beterjeszteni, eredményt legkésőbb 8-án hirdetnek.
„A sikeresen érettségizők kis arányából nem következtethetünk arra, hogy teljesen felszámoltuk az érettségin előforduló csalást” - jelentette ki Daniel Funeriu miniszter, aki szerint egyébként az előző években sokkal nagyobb méreteket öltött a jelenség.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
