A nyelvi jogok, mint szűzleányálom
Rácz Tímea 2010. július 21. 18:13, utolsó frissítés: 2010. július 22. 10:14Hiba nemzetközi direktívákra várni, az egyéni kezdeményezéseken áll vagy múlik minden.
A kerekasztal-beszélgetésen a nyelvi jog fogalma más-más értelmet nyert az egyes hozzászólók felfogásában: egyrészt azok az érvényes jogszabályok, amelyek által az állam a hivatalos nyelv státusát erősíti, illetve a kisebbségek nyelvhasználatot szabályozza; másrészt emberi, alapvető jog, amely minden területen hozzáférhető kellene, hogy legyen.
Hogy mi az a minimum, amit egy közösség jogként igényel? Nem lehet egységesíteni: különféle történeti példák mást és mást erősítenek meg: a francia nyelvegységesítés idején a magánéletben is szabályozták a dialektus használatát, míg most a horvát-román kettős állampolgárok
anyanyelvű oktatást igényelnek.
A felvidéki helyzet több kérdés esetén is fókuszba került, egyrészt annak kapcsán, hogy büntetendő-e az anyanyelvhasználat hivatalos fórumokon. Cúth Csaba, a komáromi Anyanyelvünkért Polgári Társulás elnöke elmondta, ez a korlátozás csak jogi személyekre érvényes, és soha egyetlen szankciót sem szabtak ki; ebből is kitűnik hogy a törvény célja csupán a megfélemlítés.
A szlovák nyelv védelmében született nyelvtörvény nyelvészi szemmel amúgy sem létjogosult, egy államnyelv soha nem kellene védelemre szoruljon, ez a kihalás szélén álló nyelvekre lenne csak érvényes. A nyelvi kérdésnél tágabb szlovák-magyar konfliktussal kapcsolatban pedig kifejtette, hogy némely kérdés szlovák körben olyan „szent tehén-státust” nyert – például a révkomáromi Cirill és Metód-szobor elpolitizált kérdése, vagy
a szitokszónak számító magyar autonómia
– amelyek hallatán a szlovák nép hihetetlen egységet képes alkotni, mindenki mással szemben.
Azt is gyakran fel szokás hozni, hogy a kisebbségek nem élnek nyelvhasználati jogaikkal. Ezt a kérdést szintén többféleképpen közelítették meg; egyrészt tesztelni lehet, mit is fed az, hogy nem élnek a jogokkal vagy nincs erre lehetőségük.
Szigeti Enikő, a CEMO igazgatója kiemelte, hogy a szervezet folyamatosan anyanyelven levelezik a közhivatalokkal, a törvényekre hivatkozva, "szoktatásképpen". Cúth Csaba szerint az „úgyis tudok szlovákul/románul”- mentalitásnak kellene megváltoznia, a beszélő merjen élni a jogaival.
Ezzel szemben Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke úgy vélte, nem szabad hibáztatni az állampolgárt, ha az ügyintézés gyorsaságának reményében mégis románul intézi az ügyeit. Sokkal inkább az a probléma, hogy a nyelvhasználati lehetőségek ellenére hivatalos státust csak
az államnyelven megfogalmazott dokumentum kaphat.
Papp Kincses Emese egyetemi tanár kutatásából pedig kiderült, a jogi szférában szinte egyáltalán nincs jelen a kétnyelvűség; a bírók, ügyészek csak románul bonyolítják a pereket.
A civil szféra fontosságára, az egyéni kezdeményezések és az apró sikerek szerepére hívta fel a figyelmet Batizán Emese, a CEMO ügyvezetője. Egyik ilyen siker például a kétnyelvű személyek számára fenntartott munkahely a Megyei Tanácsnál.
Az egyéni kezdeményezések fontosságát Horváth István, a BBTE tanára pedig úgy fogalmazta meg: szűzleányálom a fehér lovon érkező hercegről az, hogy az EU vagy nemzetközi szintű direktívák védik majd az egyes országok kisebbségi nyelvi jogait.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
