A világjárványoknak vége, mi jöhet még?
B. D. T.
2010. augusztus 12. 18:15, utolsó frissítés: 2010. szeptember 13. 13:30
A SARS, a madár- és a sertésinfluenza után most itt a szúnyogcsípéssel terjedő nyugat-nílusi vírus, meg az antibiotikum-rezisztens NDM-1 szuperbaktérium. De nem kell félni.
A több hete tartó esőzések Romániában nemcsak súlyos árvizeket okoztak, de a szúnyogok elszaporodásának is kedvező feltételt teremtettek. A kánikula elől már csak szúnyogirtókkal és különböző kenceficékkel felszerelkezve lehet elmenekülni a tópartra, erdőbe, kertbe vagy akár csak ki a teraszra. A szúnyogcsípés ráadásul a legújabb hírek szerint nemcsak múló kellemetlenséget okozhat: Európában több országban is terjesztheti a nyugat-nílusi vírust. Magyarországon, Bulgáriában és Görögországban is jegyeztek fel szúnyogcsípéstől kapott fertőzéses eseteket.
A mindennapi társalgásban ez az információ olyan formában terjed, hogy a vérszívók agyhártyagyulladást terjeszthetnek. A nyugati-nílusi vírus valóban okozhat meningitist, ám az esetek kevesebb mint 1 százalékában. A betegek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, a többiek a meghűléshez hasonló tüneteket észlelnek, belázasodnak, fáj a fejük, esetenként hasmenés, ízületi fájdalmak, émelygés, hányás, nagyfokú izzadás, illetve alkalmanként kötőhártya-gyulladás, nyirokcsomó-megnagyobbodás léphet fel náluk.
A gyerekek, öregek és krónikus betegek jobban megszenvedhetik, esetükben fokozottan oda kell figyelni a megelőzésre. Fontos, hogy aki a tüneteket észleli magán, azonnal orvoshoz forduljon. A fertőzés akár halálos is lehet; Görögországban eddig három áldozatot regisztráltak.
Adriana Pistol, a fertőző betegségek megelőzésével és kontrollálásával foglalkozó hatóság vezetője szerint agyhártyagyulladásos nyugat-nílusi vírusfertőzés Romániában még nem fordult elő. Az is teljesen kizárt, hogy járvány alakuljon ki az országban. Oltóanyag nincs, a leghatásosabb a megelőző védekezés – szúnyogirtó és –háló használata, az egész testet befödő ruhák viselése – ajánlotta a szakember.
Romániában az idén volt két gyanús eset ugyan, de – legalábbis szerda estig – nem volt megerősített diagnózis nyugati-nílusi vírusfertőzésre – közölte a Transindex megkeresésére Molnár Géza, a Román Járványügyi Társaság elnöke. Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a meleg miatt megjelenik a vírus ismét, a kockázata ugyanis megvan.
Ahhoz, hogy a vírussal megfertőződhessen valaki, egy egész szúnyograj kell fertőzött legyen, nem egyetlen szúnyog csípése okozza. Amikor 2004-2005-ben járvány volt Dél-Romániában, az Észak-Afrikából felfele tartó légmozgásokkal érkezett a vírus Európába, ugyancsak bolgár és görög közvetítéssel, a tengerpart felől – magyarázta a járványügyi szakértő.
A legújabb világjárvány-rémkép: NDM-1
Egy új, antibiotikum-rezisztens szuperbaktérium jelent meg nagy-britanniai kórházakban; a BBC által idézett szakértők szerint az NDM-1 enzimet termelő baktérium akár világjárványt is okozhat. Eddig 50 esetet regisztráltak, a fertőzést feltehetően Indiában és Pakisztánban plasztikai műtéten átesett betegek „importálták” Nagy-Britanniába. A fertőzés emberről emberre is terjed.
Az NDM-1 enzim több baktériumfajtában is jelen van, például a kólibacilusban, és hordozójának nagyfokú ellenálló-képességet biztosít a legerősebb antibiotikumfajtákkal szemben. Az egyik vizsgált esetben a szuperbaktérium minden eddig ismert antibiotikumfajtára ellenállónak bizonyult. Hasonló fertőzéses eseteket jegyeztek fel az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Hollandiában is.
Egy világjárvány nem a baktérium ellenálló-képességének a következménye, ezek a multirezisztens mikroorganizmusok egyelőre szerencsére csak kórházakban vagy jól körülhatárolható közösségekben terjednek. Ám az tény, hogy a túlzott antibiotikum-használat miatt nemcsak az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Romániában üti fel a fejét mind több és több ilyen baktérium, a világ számtalan helyéről érkeznek ezzel kapcsolatban jelentések – közölte Molnár Géza. Jelenlétük egyre gyakoribb és egyre több helyen észlelik felbukkanásukat, de nem terjednek olyan gyorsan, mint például egy influenzavírus.
Az NDM-1-et tartalmazó baktériumok ellen antibiotikum-koktélt vetnek be a gyógyulás érdekében. Ám a tudósok attól tartanak, egy idő után a baktérium a gyógyszerkeverékre is rezisztensnek bizonyul.
Mitől féltünk azelőtt? Három világjárvány-fenyegetés 10 év alatt
2000-2010 között három olyan betegség neve vált globálisan ismertté, amelyeket egy új pandémia lehetséges okozóiként aposztrofáltak. A „21. század első világjárványaként” emlegetett atipikus tüdőgyulladás (SARS) 2002-ben kezdett terjedni Kínában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003 elején nemzetközi figyelmeztetést adott ki, majd az év közepére bejelentették, elmúlt a járvány. A SARS 2003-ban 774 halálos áldozatot szedett, és mintegy 8 ezer megbetegedést jegyeztek. 2004-ben még előfordult néhány szórványos eset, de járványok már nem keletkeztek.
2004-ben újabb mumus jelent meg: a madárinfluenza. Január végére már világméretű veszélyt helyeztek kilátásba a WHO vezetői, amennyiben kifejlődik a betegség egy olyan mutációja, amely nemcsak állatról emberre, hanem emberről emberre is tud terjedni. Klaus Stoehr, a WHO influenza-ellenes programjának koordinátora arra figyelmeztetett: "Minden évszázadban volt 3-4 nagy influenzajárvány, és semmi okunk azt hinni, hogy mi megússzuk, bár nem tudjuk, mikor következik be". 2005 júliusára a H5N1 több százezer madarat ölt meg.
A WHO egy tisztviselője nagy sajtóvisszhangot kiváltó kijelentését – miszerint a majdani járvány emberi áldozatainak száma 5 millió és 150 millió között alakulhat – a WHO hivatalos közleményben cáfolta, mondván: ők „csak” 2 és 7,4 millió közé tették ezt a számot. 2010 augusztusára a WHO által nyilvántartott madárinfluenzás megbetegedések száma elérte globálisan az 503-at; a halálesetek száma 299.
2009-ben jött a sertésinfluenza, amelyet később új típusú influenzaként emlegettek. A Mexikóban kitört járvány miatt a WHO megkongatta a vészharangokat, jelezve, hogy jelentősen megnőtt a pandémia kockázata. Különböző országok kutatócsoportjai versengve gyártották a hatásosabbnál hatásosabb vakcinákat, hatalmas oltáskampányok voltak, hiszen 2009 júniusában a világszervezet a legmagasabb, hatos szintre emelte a készültséget, ezúttal világjárvánnyá nyilvánítva a betegséget. Egy idő után azonban egyre többen állították, hogy voltaképpen a gyógyszeripari lobbi nyomásának köszönhető mindez.
Végül 2010 augusztusára a WHO befejezettnek nyilvánította a világjárványt; több országban többmillió vakcinát voltak kénytelenek megsemmisíteni, mert felhasználatlanul lejártak. A végső mérleg: 18.449 halott 214 országban.
A WHO szerint az elkövetkező poszt-pandémikus időszakban a H1N1 szezonális influenzajárványként bukkanhat fel, továbbra sem árt tehát az elővigyázatosság. Molnár Géza kérdésünkre közölte, a világszervezet ajánlása alapján Romániában továbbra is érvényes a járványügyi megfigyelés. Emellett ugyanúgy, ahogy más európai országokban is, Romániában is belekerül a szezonális oltóanyagba az új influenza elleni védettséget biztosító vakcina.
Forrás: realitatea.net, who.int, bbc.co.uk, webbeteg.hu, origo.hu
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
