Az idővel versenyeznek a Mátyás-szoborcsoport restaurátorai
kérdezett:Kertész Melinda
2010. szeptember 17. 09:24, utolsó frissítés: 10:20
A kérdés úgy lóg a levegőben, mint Mátyás és a lova: kész lesz-e a Fadrusz-alkotás restaurálása az év végéig. Kolozsi Tibor tudja a választ. #b#[interjú] #/b#
„Ez itt Magyar Balázs, a Fekete Sereg vezére, de tulajdonképpen a talapzatot tervező építész.
Saját magát is megmintázta Fadrusz János” – mutat Kinizsi Pál bronzalakjára Kolozsi Tibor, a szobrok restaurálásával foglalkozó szobrászművész.
A kolozsvári Főtéren zajlik a Mátyás-szoborcsoport restaurálása, a munkát elnyerő Concefa vállalat munkásai a talapzat köveit rakják egymásra, a szobrokkal foglalkozó Kolozsiék pedig ki-be bujkálnak Mátyás egy-egy vezére szobrának belsejébe. Az erőgépek és kalapácsolás keltette zajban a palánkon túli élet hangjai be sem szűrődnek. Az idővel folyik a verseny.
Mennyire reális, hogy a meghosszabbított határidőre, szeptember 30-ra kész lesz a restaurálás?
Kolozsi Tibor: Honnan hallotta, hogy szeptember 30-ra kész kell legyen? Mint kiderült, a szerződést mégsem hosszabbították meg.
Ezek szerint a szeptember 30-i dátum légből kapott?
– (nevet) Mi hitegetjük a városházát, és ők próbálnak minket siettetni, de azt hiszem, egyikünknek sem lesz ebben a dologban sikere, mert itt minden attól függ, hogy technológiailag hogy lehet kivitelezni a munkát.
A lépéseket nem tudjuk kihagyni, ezen lépések mindenikének meghatározott kifutási ideje van: például a cement kötésének ideje meghatározott, mint az is, hogy mikor lehet a betont terhelni. Folyamatosan építkezünk, szintenként, és nem lehet elsietni.
A talapzat szétszedése eredetileg nem volt benne a restaurálási tervben, azonban ezt mégis meg kellett tenni, ez pedig jócskán lelassította a munkát.
– Nem volt tervben, mert nem tudtuk, hogy mennyire rongálódott, mállott szét a belseje. Kiderült, hogy nem volt túl merevre készítve, nem is volt betonalapja, hanem csak kővel töltötték fel az alapot. Ezeket a köveket meg sem faragták, hanem csak zúzott követ raktak a talapzatba. Emiatt a talapzat szétrepedt. Ez hosszabbította meg a munkát, tulajdonképpen a nézeteltérés is innen származik, hiszen a munka, amire mi vállalkoztunk, nem ez volt, hanem ennek negyede. Minden meghatványozódott: a munka, és természetesen a rá fordított időmennyiség is.
Tehát azt mondaná, hogy nincs esély arra, hogy idén elkészüljön a restaurálás?
– Meg kell lennie, mert télen malterrel nem lehet dolgozni, tehát a kőművesmunkát nem lehet folytatni. Mi igyekszünk, hogy a fagy beállta előtt legyünk meg. Kozmetikázást lehet még azután is végezni a talapzaton és a bronzelemeken, de az érdemi munkának meg kell lennie.
Eddig milyen munkafázisokkal készültek el?
– Visszabontottuk a talapzatot, leemeltük a vitézeket, a királyt lovastul felemeltük. Ezután szétszedtük a szobrokat, majd leértünk arra a szintre, ahol a talapzatot meg kellett alapozni. Ez megtörtént, emellett egy vasbeton koszorút építettünk be, és elkezdődött a talapzat köveinek a felrakása. Ez a munka éppen most van folyamatban. Amikor felépül, akkor vissza tudjuk helyezni a vitézeket, a bronzelemeket. A figurákban vázakat, csavarokat cseréltünk, hiányzó részeket egészítettünk ki, repedéseket hegesztettünk be.
A restaurálás elkezdése előtt már feltérképezték, milyen megrongálódott, letört vagy elveszett elemeket kell pótolni. Néhány darabot a múzeumban őriztek, ezeket sikerült visszaszerezni?
Néhány elem valóban a múzeumba jutott, mert nem volt ahova elraktározni. Amit a múzeumban őriztek, azt visszaigényeltük, és vissza is adták, mert ide tartozik, nem őrizhetik külön. Szapolyai János kardja, és a török zászló nyele, és egy sarkantyú került vissza a múzeumból. Viszont a római katolikus parókián megtaláltuk a janicsár zászló lófarok elemét. Rohonyi D. Iván sajtófotós értesített minket, hogy ő ott látta ezt az elemet. Mi át is mentünk, és megtaláltuk a parókia kazánházának ajtaja mögött, egy félárnyékos, nemigen használt fészerben.
A főesperes úr sem tudott arról, hogy ez az elem a parókián van. Biztos, amikor ez a darab letörött, valaki bevitte a parókiára, gondolván, hogy ott jó helyen lesz. Jó helyen is volt, csakhogy annyira, hogy majdnem feledésbe merült, hogy ott van.
Mennyire voltak megrongálódva a bronzfigurák?
– Nagyon tönkre voltak menve azok a csavarok, amelyek segítségével összeillesztették a szobrok részeit. Annak idején nem állt rendelkezésükre a hegesztés technológiája. Minden csavarozva és nyitolva van.
Az összes csavart le kellett cserélni. Ez most már biztosíték arra, hogy a szobrok állóképességét megszilárdítottuk. Mátyás például több mint 50 darabból van összerakva, és majdnem 700 csavart kellett a lóban és Mátyásban kicserélni – merthogy a két figura egybe van építve.
Mátyás azért nem került le a talapzatról, mint a vitézei, mert akkor is felfüggesztett állapotban kellett volna maradnia. A ló lábaiból a vázakat ki kellett cserélni, ahhoz pedig hely kell, mert alulról kell elvégezni ezt a munkát. A ló lábában van egy 1,5 méteres váz, tehát a ló alatt minimum egy ekkora helyet kellett volna kialakítani, hogy a vázat ki lehessen húzni, majd visszatenni.
A szobrot lefektetni nem lett volna tanácsos, mert sérülések nélkül valószínűleg nem úszta volna meg. A vitézeket ugyan lefektettük, de minden egyes figurának készítettünk egy-egy személyre szabott tartószerkezetet, egy úgynevezett „vasravatalt”, az elálló részeket – például egy kinyújtott kart – külön kitámasztottuk. Ennek az előnye, hogy körbe lehet járni a szobrokat. Nem állíthattuk őket lábra, mert a tartóvasakat ezekben a figurákban is ki kellett cserélni. De ezek nem olyan nagy darabok, mint a lovasszobor, megbírják a fektetést. A Mátyás-szobor helyben maradt – így jobb, mert 40 centimétert emeltünk rajta, és amikor majd visszaengedjük, akkor tudjuk, hogy ugyanannyit kell süllyeszteni, ez pedig könnyíti a munkánkat.
Néhány hónapja a vistai kőfaragók leálltak a munkával, mert nem fizették ki őket. Az építőtelepen már alapvető kiadásokra sem futotta. Mostanra hogyan alakultak az anyagiak?
Ezt a fázist túlléptük, de most is vontatottan megy a munka a kifizetések akadozása miatt. Egyébként felhívták a figyelmemet, hogy alvállalkozóként nem hibáztathatom a várost a kifizetés elakadása miatt. Most a kövek beépítése a talapzatba sürgős lett, úgyhogy valószínű, ők is megkapták a pénzüket.
Eddig elégedett a munkával?
A szakemberekkel mindig megbeszéljük a dolgokat, hiszen egy ekkora munka esetében az nem működik, hogy valaki eldönti, mit akar csinálni, mert óriási a felelősség. A munka végén valószínűleg lesz kritika is, van, aki ért hozzá, van, aki nem, de mindenkinek lesz véleménye, erre pedig fel kell készülni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
