2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A szenátus tanügyi bizottságában folytatódik az oktatásitörvény-saga

K. M. K. M. 2010. november 03. 20:23, utolsó frissítés: 20:23

Király András szakállamtitkár szerint a felsőoktatás működését szabályzó fejezet vitája fogja kiváltani az indulatokat a bizottságban.


Az Alkotmánybíróság ma elutasította a kormánynak a tanügyi törvény feletti felelősségvállalását. Alkotmányos indokokat talált, mondván, hogy egy parlamenti vita alatt levő törvénytervezet elfogadásának procedúráját a kormány nem vállalhatja át.

Most gyakorlatilag ugyanott vagyunk, ahonnan elindultunk: nincs új oktatási törvény, amely a következő tanévben érvénybe léphetne.

Király András RMDSZ-es oktatásügyi államtitkár a Transindex kérdésére elmondta, most az fog történni, hogy a szenátus tanügyi bizottsága folytatja azt a munkát, amit eddig is óriási időhúzással végzett. Szerinte a fő probléma az, hogy valószínűleg a 2011/2012-es tanévre sem lesz egy új tanügyi törvény.

"Ha a szenátus tanügyi bizottsága belátja, hogy fel kell gyorsítania a munkáját, és legfennebb egy hónapon belül elfogadásra terjeszti elő az új tanügyi törvényt, - persze, egy olyan formában, ami megfelel a mi elképzeléseinknek – akkor még lesz annyi idő, hogy az úgymond másodlagos törvénykezést, vagyis a módszertanokat ki lehessen dolgozni" - mondta.


Mint ismeretes, az RMDSZ szorgalmazta a nemzeti kisebbségek számára előnyös oktatási törvény felelősségvállalással történő elfogadását. A kormány által kidolgozott verzióban ugyanis az szerepel, hogy a nemzeti kisebbségek speciális tankönyvek alapján tanulhatják a román nyelvet, illetve a román földrajzot és történelmet saját nyelvükön írt könyvekből sajátíthatják el.

Emellett a kisebbségi oktatásban résztvevők fejkvótájának kiszámításakor nagyobb szorzót alkalmaznak, ezáltal védve a kisebbségi oktatási intézmények fennmaradását.

Az új oktatási törvény esetében a szenátus tölti be a döntő fórum szerepét. Király szerint 75%-os annak az esélye, hogy a felsőház a kormány által elfogadott, a kisebbség számára előnyös formában szavazza meg az oktatási törvényt. Egyébként az államtitkár, aki a szenátusban a kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetek vitáját vezeti, elmondta, a román nyelv speciális tankönyvek alapján való tanításának kérdése sem a szenátus bizottságában, sem a képviselőházban nem szított vitát, azonban Románia földrajzának és történelmének a kisebbségek nyelvén történő tanítása már érzékenyebb pont.

"A mi szempontunkból ez adhat aggodalomra okot, azonkívül számos más olyan kérdés létezik, amelynek esetében a szenátus tanügyi bizottsága teljesen másképp döntött, mint a képviselőház: visszaállították a 4-4-4-es rendszert: négy év elemi, négy év gimnázium, és négy év a középiskola. Sőt, a 9 kötelező osztály után (ide tartozik az óvodai előkészítő csoport, szerk.) vezették be a további négy évet, ezzel 13 év lett egységesen a kötelező oktatás" - tájékoztatott Király.

Elmondta, a legtöbb ellentétet szülő fejezet mégis a felsőoktatás szabályozására vonatkozik.

"Itt több kérdésben eltérőek az álláspontok. A minisztérium, illetve a képviselőház változata szerint a rektor inkább végrehajtó intézmény lesz, mint döntéshozó, az egyetem szenátusára száll át a döntéshozás. Továbbá 65 évben szabják meg a professzorok számára a nyugdíjazás korhatárát, és vezetői tisztséget nem vállalhatnak e kor felett. A szenátus bizottságában többen azzal érveltek, hogy ez a rendelkezés vét a munkavállalásra vonatkozó alkotmányos jog ellen. Komoly vitákra lehet még számítani, mindezek nem fogják a törvény gyorsított eljárással történő elfogadását elősegíteni. Nem tudom, hogy idén megszületik-e az új oktatási törvény, de ha a szenátus ugyanolyan ütemben kezd el dolgozni, mint a képviselőház, akkor december végére megszavazható” – vélekedett Király.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS