Nincs még vége a Tinu-botránynak
Sipos Géza 2003. január 15. 11:44, utolsó frissítés: 11:44Az ország legtekintélyesebb napilapja azzal vádolja a hatóságokat, nem hajlandók korrekten kivizsgálni igazgató-tulajdonosuk halálának körülményeit. A laptársak vezetõ témája, hogy Dumitru Tinu törvénytelen fia is jelentkezett az örökségért.
"A koponyacsontok túlságosan vékonyak, törékenyek voltak... azonnal megsérültek, az agyat vér öntötte el... a csigolya eltört, mint a rõzse... A kórboncnok szavai idegenül visszhangzanak, mintha csak egy ismeretlent kéne azonosítanom. Egy pillanatra mindent elnyom az a stupid, elnyomhatatlan gondolat, hogy nem õ, ez motoszkált kétségbeesetten az eszemben, amíg meg nem láttam õt a pitesti hullaházban. Aztán hirtelen felfogom, hogy az orvos személytelen hangja, az utolsó istenünk a túlvilági elõtt, arról a lényrõl beszél, akit az életben Tinu úrnak hívtam. Teljes tizenkét évig éltem együtt Tinu úr mellett, több idõt töltöttem vele, mint saját családommal. "
-- így indítja Cristian Tudor Popescu, az Adevarul megbízott lapigazgató-fõszerkesztõje január 4-én. Írása szándékoltan személyes, hiszen szeretett kollégája, Dumitru Tinu lapigazgató-publicista haláláról ír, aki autójával Bukarest fele haladva borult árokba újévre virradólag, és a helyszínen meghalt. Az ügyrõl azóta már-már vaskos dossziét megtöltõ oknyomozó riportok jelentek meg több hazai napilapban, amelyek sorra azt vitatták, miként balesetezett Románia egyik legbefolyásosabb és legelismertebb újságírója. A cikkek szinte sportot ûztek abból, hogy egymásnak minél ellentmondóbb szemtanúi vallomásokat tegyenek közzé.
Pár napra rá,
január 10-én, pénteken a lap ismét vezércikkben kénytelen foglalkozni lapigazgatójának halálával. "Az Adevarul nem óhajtja szenzációtémává változtatni Dumitru Tinu halálának esetét. Õ maga sem tudott volna ilyesmit elképzelni. Az Adevarul nem akar tápot adni a spekulációknak. Másfelõl az egész sajtót nézve, látszólag ellentmondásosan, mi írtuk a legkevesebbet errõl a témáról."
Mindezt Leila Munteanu írja a lap címoldalán. A vezércikk állítása szerint az illetékes hatóságok hibát hibára halmoztak a baleset körülményeinek kiderítésekor, nem léptek kellõ idõben, és hallgatásukkal hozzájárultak a pletykák terjengéséhez. A cikk szerint Tinu megsérült Volvóját úgy emelték ki az árokból, hogy közben fontos nyomokat tettek tönkre, ráadásul egy héttel a baleset után még nyomoztak a helyszínen, nem törõdve azzal, hogy e hét alatt hóvihar volt a környéken, és a kíváncsiak mindent összetapostak, amit csak lehet.
Ugyanezen a pénteki napon derült ki, hogy ha már a baleset témája kezd kifulladni, újabb szála van a Tinu-történetnek. Sergiu Andon ügyvéd (különben tavaly õ látta el a lap jogi képviseletét is) Andrei Iucinu nevû 17 éves ügyfele nevében nyílt levelet tett közzé, melyben azt kifogásolta, hogy egy bukaresti közjegyzõi hivatal nem fogadta el a fiatalember örökösödési igényét. Iucinu és az ügyvéd azt állítja, a fiú Tinu házasságon kívüli gyermeke.
A cikkekbõl leszûrhetõ állítások
szerint a történet a következõ. Tinu 1983-ben ismerkedett meg Emilia Iucinu asszonnyal (az ügyvéd szerint nagy volt a szerelem, amely a lapigazgató haláláig tartott; bizonyíték a szoros kapcsolatra, hogy az asszony és fia Párizsban töltötte Tinu költségén az idei szilvesztert). Andrei 1985-ben született, azelõtt nem sokkal tudta meg Iucinu asszony, hogy Tinu házas. A gyermeket azért nem ismerte el hivatalosan akkor Tinu, mert -- így az ügyvéd -- "intoleráns világ volt az akkor, egy ilyen eset karriereket tett volna tönkre".
Az ügyvéd szerint sokan tudtak a helyzetrõl, másrészt az újságíró maga is rendszeresen törõdött a gyermek nevelésével. A történet további fordulata, hogy Iucinu asszony 1985-ben sógorát kérte meg arra, ismerje el magáénak a gyermeket. A fiatalember így 1997-ig az Andrei Schiopu nevet viselte. Ekkor bírósági döntéssel kapta meg édesanyja vezetéknevét -- mert a nagylelkû sógor szerint ekkor már Tinu szándékozott elismerni fiát.
Gyarapodnak tehát a Tinu-örökösök
-- mindez azért forró téma a hazai sajtóban, mert a lapigazgató 2002 novemberében felvásárolta a lapját kiadó részvénytársaság 71%-át. Az örökösödési igazolást január 9-én váltotta ki egy bukaresti közjegyzõi hivatalban az özvegy Tamara Tinu, és leányuk, Anamaria. Az okirat szerint az Adevarul Rt. 565 ezer 279 darab részvénye Anamaria Tinut illeti. Andrei Iucinu örökösödési igényét azért utasította vissza a közjegyzõ, mert nem tudott bírósági határozatot felmutatni, amely Dumitru Tinu apaságát igazolná.
Ha ez a tény a bíróság szerint is megkérdõjelezhetetlennek bizonyul, a fiatalembernek joga lesz a most kibocsátott örökösi igazolások semmisségét kérni (másrészt csak nagykorúvá válása után örökölhet egyáltalán). A hosszadalmas jogi eljárást tegnapi közleményében összegzi a Romániai Közjegyzõk Országos Szövetsége (UNNPR), leszögezve, hogy az eljáró közjegyzõk törvényesen cselekedtek.
Ugyan nem föltétlenül illik
ilyesmit vörös betûkkel egy online kiadás címlapján jelszóként közölni, de az Adevarul valóban Románia legfontosabb napilapja. Valószínûleg ezért is jelennek meg további spekulációk az újság sorsáról. Egyúttal névtelen e-mail-ben, amelybõl egy a Transindexhez is eljutott. Eredetileg alig hat nappal Dumitru Tinu halála és négy nappal a temetése után, január 7-én küldék el az Országos Turisztikai Hivatalból, de nem tudni, ki a szerzõje. A szövegben azt állítja magáról, hogy az Adevarul munkatársa, de nevét elhallgatja.
A levél szerint Viorel Hrebenciuc, a kormányzó PSD korrupciós ügyekkel vádolt erõs embere adott pénzt Fathi Taher jordániai üzletembernek (Taher a leggazdagabb romániai üzletemberek top100-as listáján 150 millió dollárra becsült vagyonnal a 15. helyen szerepel), hogy az adja tovább az összeget Tinunak, november 14-én vásárolja fel a Hrebenciuc nevében a lap többségi részvénycsomagját az Adevarul Rt. igazgatótanácsi tagjaitól. A levél a "lap utolsó kommunistájának" nevezi Tinut, és persze hozzáteszi, a részvénycsomagot "messze áron felül vásárolta meg." A levél szerzõje tehát szinte két hónapot várt az állítólagos leleplezéssel, és az is feltûnõ, hogy nem is tesz semmiféle utalást benne a lapszerkesztõ halálára.
A levél azt állítja,
hogy a lap így veszíti el a függetlenségét a PSD-vel szemben. Szerzõje akár figyelembe is vehette volna, hogyha teljes mértékben igaz volna, amit állít, a lap Hrebenciuc nyomása alatt nem kritizálná rendszeresen és éles hangon vezércikkekben és riportokban a kormányon levõ párt sorozatos túlkapásait. A sztori további kuriózuma, hogy a Bursa üzleti napilap magát rendszeresen csak Make-nak nevezõ lapigazgatója címoldali anyagot írt a névtelen levélbõl, nem zavartatva magát különösebben attól, hogy forrásának állításai ellentmondásban vannak az Adevarul mostani közléspolitikájával.
Ellenben az igaz, hogy dl. Take cikkébõl megtudhatjuk, Andrei Iucinu apasági keresete több, mint valószínû, hogy nem fogja befolyásolni az Adevarul részvénycsomagjának sorsát. A cikk a fiatalember ügyvédjét idézi, aki azt mondja: "én azt tanácsolnám Andrei-nek például, hogy mivel olyan fiatal, kérje inkább az autót." "Az élet megy tovább", ugyebár, és milyen szép, hogy emez ifjú négy keréken közlekedik ezután benne.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
