2026. október 18. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mi fog változni az RMDSZ alapszabályzatában?

Kertész Melinda Kertész Melinda 2010. december 07. 11:31, utolsó frissítés: 11:34

A legégetőbb alapszabályzat-módosítási javaslat valószínűleg a regionális önkormányzati tanácsok megalakulása, illetve a szövetségi alelnöki tisztség létrehozása lesz.


November 25-ig lehetett benyújtani a javaslatokat az RMDSZ Alapszabályzat-módosító nyilvános konzultációján. Összesen 18-20 módosító javaslat érkezett be. Többek között az RMDSZ több platformja, Frunda György szenátor, Kelemen Hunor kulturális és műemlékvédelmi miniszter, Borboly Csaba és Tamás Sándor Hargita, illetve Kovászna megyei tanácselnök nyújtott be módosító javaslatokat. Utóbbit ismételt megkeresésünkre sem sikerült elérni. A szakbizottság véleményezte a módosító indítványokat, amelyeket valószínűleg a február 6-i SZKT javasol majd elfogadásra vagy elutasításra az alapszabályzat-módosító bizottság véleményezése alapján.

Végső döntést az RMDSZ Alapszabályzata értelmében a jövő évi, február 26-27-én, Nagyváradon sorra kerülő Kongresszus hoz. Körkérdésünkben a politikusok ismertették a benyújtott dokumentumok tartalmát.

"Két javaslatot nyújtottam be a bizottsághoz. Az egyik módosító javaslatom az elnök mandátumának két ciklusra való korlátozására vonatkozik. A másik javaslatom az SZKT hatáskörét illeti. Most az SZKT-nak kell jóváhagynia a kormányba való belépést, illetve kilépést. Én azt szeretném, hogy a tárgyalásokat, amelyeket az RMDSZ vezetősége folytat, szintén hagyja jóvá előzetesen az SZKT, és csak utána tárgyalhasson az RMDSZ vezetősége, a Szövetségi Állandó Tanács, illetve a szövetségi elnök a kormányra lépésről az SZKT által megszabott feltételek mentén" - mondta el kérdésünkre Frunda György szenátor.

Eckstein Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke személyesen nem írt indítványokat, azonban az RMDSZ platformjainak kerekasztala javasolt néhány módosítást az alapszabályzatot illetően. Az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke megkeresésünkre ezekről a módosítás-tervezetekről beszélt.


"A módosító indítványok lényege, hogy a platformok képviselve legyenek az RMDSZ gyakorlatilag minden konzultatív és döntéshozó testületében. Azt indítványozzuk, hogy a Szövetségi Állandó Tanácsban (SZÁT) rotációs alapon legyen két képviselője a jelenleg az alapszabályzat szerint bejegyzett nyolc platformnak. Azt szeretnénk tehát, hogy az Autonómia Tanácsban, az SZKT-ban, és az RMDSZ kongresszusán a platformok által delegált emberek nagyobb számban legyenek jelen. Egy indítvány szerint a platformok azt akarják beszövegezni, hogy a platformok a támogatottságukat időről időre erősítsék meg aláírások formájában. Mi ezt úgy tekintjük, hogy mihelyt egy megyei szervezetnek nem kell egy ilyenszerű procedúrának alávetnie magát, akkor nem méltányos, hogy a platformoktól ezt elvárják. Azt nem kérdőjelezzük meg, hogy legalább három megyéből kell legalább 750 aláírás, és megyénként az aláírások száma meg kell haladja a 150-et. Mi ezt úgy tekintjük, hogy ez egy olyan elvárás, amely végső soron a platformoknak is érdeke olyan szempontból, hogy legyenek reprezentatívak. Itt a regisztráció négyévenkénti felújítását kérdőjelezzük meg" - tájékoztatott Eckstein.

Néhány javaslatot Kelemen Hunor kulturális és műemlékvédelmi miniszter is beterjesztett a bizottsághoz. "Az egyik javaslatomat, a politikai és társadalomszervezési funkciók nagyon jó meghatározását és megerősítési elvét elfogadta mindenki, és fontosnak is tartom, hogy az alapszabályzatban ez nagyon határozottan megjelenjen. A másik javaslatom az lenne, hogy hozzunk létre


egy politikai alelnöki tisztséget,

az ügyvezető elnökséget pedig át kellene alakítani főtitkársággá. A főtitkár társadalmi kérdésekkel, adminisztrációval és az RMDSZ pénzügyeivel foglalkozna. A politikai alelnök pedig természetesen minden olyan üggyel foglalkozna, amely politikai munkát jelent az elnök mellett. Továbbá azt javasoltam, hogy az Országos Önkormányzati Tanácsot alakítsuk át regionális önkormányzati tanácsokká, mivel az OÖK jelenlegi formájában nem működik, ugyanis más-más problémákkal szembesülnek a székelyföldiek és a partiumiak, vagy a szórványban, illetve a tömbben élő magyarok.

Az elmúlt években mi már próbálkoztunk regionális önkormányzati konferenciák szervezésével, és az jól működött. Ezért én azt javasolom, hogy legyen három önkormányzati tanács: egy székelyföldi, egy partiumi, illetve egy közép-erdélyi, szórvány tanács.

Ezenkívül a SZÁT kibővítését javasoltam, hogy lehessen az önkormányzatokat a döntéshozatalba jobban bevonni úgy, hogy közben megőrizzük a korporatív elvet. Egy 19 tagú SZÁT-ot javasolok a mostani helyett. Ebben helyet kapnának a megyei önkormányzati vezetők, a regionális önkormányzati tanácsok vezetői, a területi elnökök (amúgy három területi elnök eddig is tagja volt a testületnek).

Emellett azt is javasoltam, hogy a testületben rotációs elv alapján a platformok egy-egy képviselője is kapjon helyet, hogy az Állandó Tanácsban jelenjen meg ez az ideológiai érték, pluralizmus. Nyilván a főtitkár és a politikai alelnök is tagja lenne a testületnek – mindkettőjüket az SZKT választaná meg a szövetségi elnök javaslatára.

A platformok képviselői akár egy éves, akár fél éves gyakorisággal váltanák egymást, azonban ezt nem írtam bele a javaslatomba. A területi elnökök is a rotációs elv alapján lennének jelen, és ők évente cserélnék képviselőiket az Állandó Tanácsban. Az egy éves rotációs elv a platformok esetében is érvényesíthető, de ezt nyilván a platformokkal is egyeztetni kell, a lényeg a képviseletük biztosítása az Állandó Tanácsban."

Márton Árpád képviselő ismertette a felmerült, összesített kérdéseket, amelyekről határozatot kell hozni. "Egy olyan dokumentumot nyújtottam be, amely számba veszi, hogy milyen kérdésekről kellene dönteni, és felsoroltam, hogy melyek azok a kérdések. Tehát nincs olyan módosító javaslat, amelyet én szövegeztem volna meg, mert arról volt szó, hogy előbb elvi döntéseket hozunk. Az volt az egyezség, hogy elvi kérdésekről hozunk döntést.

November 25-én járt le a módosító javaslatok begyűjtése. A bizottság első ülésén megbeszéltük, hogy melyek azok a témák, amelyek szóba kerülhetnek, és egy eljárást dolgoztunk ki: november 16-ig a bizottsági tagok eldöntésre váró elvi kérdéseket kell benyújtsanak. Azontúl 25-ig bárki benyújthatott javaslatot.

Azoknak a kérdéseknek a kapcsán, amelyek 16-ig elhangzottak, készítettem egy számbavételt, hogy melyek voltak a témák és az alternatívák. Az egyik ilyen kérdés az volt, – amit egyébként én hoztam fel – hogy kell egy egységesített szabályozás, amit minden szinten alkalmazni kell, bizonyos választott tisztségek visszavonására. Néhány tisztség esetében le van írva, hogy ki, és milyen körülmények között kezdeményezheti a mandátum lejárta előtt a visszavonását. Például a szövetségi és az ügyvezető elnök esetében van szabályozás, más tisztségek esetében viszont nincs.

A másik téma, ami felvetődött, hogy az ügyvezető elnökség megmarad-e intézményként a jelenlegi szerkezetben, vagy egy másik szerkezetben kellene működnie. Egy másik téma az önkormányzati tanácsok működésével, illetve a regionális szerkezet megjelenítésével kapcsolatos. Itt volna nekem amúgy egy opcióm: én annak vagyok a híve, hogy egy nagy országos önkormányzati tanács helyett jobb lenne, ha


három regionális önkormányzati tanács


működne, mert régió-szinten léteznek közös témák, kérdések, megbeszélnivalók. Lehetne egy országos egyeztetés, ahol a három regionális önkormányzati tanács vezetősége van jelen, amely egyeztetési fórumként működhetne.

A másik kérdés a platformok jelenléte különböző vezetőségi szinteken. Felmerült az is, hogy kellene valamilyen fellebbviteli lehetőség a jelölésekkel kapcsolatosan: például kellene-e léteznie egy felsőbb testületnek, amely jóváhagyja vagy felülbírálja a községi vagy városi szintű polgármesteri, tanácsosi jelöléseket. Be kellene-e vezetni az előválasztást, avagy továbbra is szabadon kellene hagyni a jelöléseket?

A korábbi beszélgetések során felmerült, hogy a politikai szerkezeten túl mennyire erősítjük meg a szervezet társadalmi szerepvállalását, milyen jellegűek lesznek az operatív döntések, vagy hogy bővülne vagy sem a Szövetségi Állandó Tanács, illetve annak hatásköre, mi lesz a Kulturális Autonómia Tanáccsal és annak hatáskörével, összetételével.

A témalista mentén ahhoz fogok ragaszkodni, hogy akiknek van konkrét elképzelésük, azok jöjjenek egy szerkezettel, és annak függvényében döntünk. Nekem amúgy az a véleményem, hogy a jelenlegi szabályzattal nem feltétlenül olyan nagy a gond, hogy feltétlenül módosítani kellene. Valóban van néhány probléma, amit egységesíteni kellene, mert vannak elnézett dolgok is benne: vannak hiányosságok, és az is előfordul, hogy valami kétszer szerepel benne.

Kelemen Hunorhoz hasonlóan Borboly Csaba is úgy gondolja, meg kellene szüntetni az ügyvezető elnökséget, helyében pedig egy alapvetően adminisztratív teendőket ellátó titkárságot kellene létrehozni.

"Jelenleg átfedés van az Ügyvezető Elnökség, az Állandó Tanács és a szövetségi elnök politikai jogosítványai között. Szerintem nem jó, ha az ügyvezető elnökség politikai jogosítványokkal rendelkezik.

Az Állandó Tanács esetében egyfelől egy átnevezést javasolok. Hívjuk ezután elnökségnek, mert a hasonló szerveknek minden politikai alakulatnál elnökség a neve itthon és külföldön is. Az Állandó Tanács elnevezés nem fejezi ki a lényegét, jobb, ha nevén nevezzük, tehát elnökségnek. De e téren érdemi javaslatot is megfogalmaztam. Nevezetesen azt, hogy a megszűnő ügyvezető elnökségi delegáltak helyett kapjanak Állandó Elnökségi/Állandó Tanácsi tagságot az RMDSZ megyei tanácselnökei, illetve megyeközponti városokat vezető polgármesterei.

A javaslat célja, hogy az emberek mindennapjait ismerő, komoly mozgástérrel rendelkező önkormányzati politikusok helyet kapjanak az RMDSZ vezetőségében. Jelenleg csak én vagyok ott önkormányzatisként mint OÖT elnök. Az önkormányzati szféra jelenti az RMDSZ alapját, ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a vezetőségben, mint amiben eddig részesült.

Harmadik javaslatommal tulajdonképpen csatlakoztam ahhoz a Háromszékről jövő kezdeményezéshez, amely regionális RMDSZ szervezetek létrehozását, közöttük egy székelyföldi RMDSZ szervezet létrehozását célozza. Egy olyan országban, ahol élesen elkülönülő regionális jellegzetességek vannak, a politikai struktúrában is hangsúlyt kell ennek a jellegnek adni. Én követendő példának tartanám az RMDSZ szempontjából az osztrák illetve svájci pártokat. Ott képesek sikerrel ötvözni az országos és regionális struktúrákat. Jó lenne, ha mi is tanulnánk tőlük e téren.

Negyedik javaslatom pedig arra vonatkozott, hogy alapszabályzat feloszlatási lehetőséget biztosítson az Állandó Tanácsnak/elnökségnek, ha egy alapszervezet lefagy, nem működik, illetve súlyosan veszélyezteti az RMDSZ politikáját. Szórványban olyan helyzetre is volt példa, hogy a magyar elnök román nemzetiségű tagok toborzásával lett elnök. Szóval lehetnek olyan szituációk, amelyek csak


radikális intézkedésekkel orvosolhatóak.

Az ötlet egyébként a Fidesztől származik. Az önkormányzati választások előtt néhány hónappal feloszlatták és újjáalakították számos nagy taglétszámú alapszervezetüket, ahol azt látták, hogy nem halad jól a választási felkészülés, illetve ahol belháború dúl. Vannak helyzetek, amikor gyorsan kell lépni, cselekedni. Az RMDSZ-ben ez eddig nem volt szokás, de változik az a környezet, amelyben élünk és dolgozunk, adaptálódni kell az új kihívásokhoz.

A ma hatályos alapszabály elfogadásának idején még nem volt rivális magyar párt, időközben átalakult a politikai mező. Ezért tartanám fontosnak javaslataim elfogadását" - osztotta meg elképzeléseit a Hargita megyei tanácselnök.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS