2026. november 6. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A székely zászlóval ünnepeltek Csíkszeredában

B.D.T., K.M. 2011. március 15. 17:55, utolsó frissítés: 19:57

Kézdivásárhelyen az MPP központi ünnepségének elmaradása nem zavarta a felvonulást, Kolozsváron idén végre elmaradtak az incidensek. #b#[körkép]#/b#


Bár gyakorlatilag utolsó pillanatban is változott a kézdivásárhelyi március 15-i ünnepség meghívott szónokainak listája, illetve a DNA által pénteken letartóztatott Rácz Károly polgármester személyében hiányzott a házigazda is, a helyiek által megszokott módon, zökkenőmentesen folyt le az ünnepség.

A hagyományos lovas-szekeres felvonulás idén is 8-10 ezer embert vonzott a Gábor Áron térre. A gyönyörű napsütésben kivonultak az iskolák diákjai, szülők kisgyerekekkel, idősek és fiatalok egyaránt. A nézőközönség szokás szerint a felvonulókat kommentálta, kokárdákat tűzött, zászlókat lobogtatott, a gyermekek a napsütéstől, az egynapos vakációtól és a díszes felvonulástól felajzva rohangáltak föl-alá – tudósítónk nem tapasztalta, hogy téma lett volna a hétvégi botrány. Eredetileg az MPP központi ünnepségének adott volna helyszínt Kézdivásárhely – ám végül sem Szász Jenő pártelnök, sem Kövér László, a Fidesz politikusa, a magyarországi Országgyűlés elnöke nem jött el. A városban azonban nem mondhatni, hogy csalódottság uralkodott volna el az illusztris vendégek elmaradása miatt.

Egyesek szerint Rácz „időzített letartóztatása” „elrontotta” az ünnepi hangulatot – mi ezt nem tapasztaltuk. Ugyanakkor dicséretre méltó, hogy a szónokok még csak diszkrét utalást sem tettek egyik párt részéről sem a történtekre, sőt: a házigazda szerepét átvevő Szarvadi József MPP-s polgármester és Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor egyaránt a „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” formulával zárta ünnepi beszédét.



galeria_568.JPG
Kézdivásárhely főterén minden március 15-én a környékbeli falvak képviselői is felvonulnak
galeria_569.JPG
galeria_570.JPG
galeria_571.JPG
galeria_572.JPG
galeria_573.JPG


Ettől függetlenül a Gábor Áron szobor körüli, emelvényhez közeli teret mintha szigorúan felosztották volna egymás közt a „különböző politikai táborok” szurkolói. Ez abból látszott, hogy a szobor körüli képzeletbeli kör bizonyos fertályain bizonyos szónokok beszédére erősebb volt a taps.

Szarvadi József arról beszélt, március 15. az egyetlen ünnepünk, amit „nem tudnak kisajátítani”; az alpolgármester az 1848-as pesti forradalom 12 pontjából, illetve újabban a magyarországi új alkotmánytervezetből ismert „Legyen béke, szabadság és egyetértés” kívánsággal zárta rövid beszédét, hozzátéve, „ezt akarjuk, ezt kell akarnunk”.

Bardócz Csaba kézdivásárhelyi EMNT-elnök következett, aki felolvasta a kézdiszéki polgárok 12 pontját, ahogy azt az EMNT összeállította; úgy tűnt, a jelenlévők egyetértettek a követelésekkel, mert minden pont felolvasása után tapsoltak egyet.

Az első követelés, hogy a sajtótermékek tényeket közöljenek; a második: a választott vezetők ne a pártjukért, ne saját érdekeikért, hanem a kézdiszékiek érdekeiért harcoljanak; kell egy székely gazdákat, vállalkozókat segítő törvény; a hivatalokban legyen anyanyelvű ügyintézés; a jövő nemzedéke értse meg, hogy a tudás hatalom; a szülők lássák be, hogy az anyanyelven megszerzett tudás az érvényesülés alapja; nemzeti ünnepeken ne a pártoskodás domináljon, hanem a hősök iránti tisztelet; a mi adónkból azokat az utakat javítsák meg, amelyeket mi használunk; a politikusok ne csak kampányban, de a négy év alatt is foglalkozzanak a választóikkal; az egyszerű emberek érezzék, higgyék, hogy becsületes munkával előbbre haladnak; saját dolgainkról saját magunk döntsünk: önrendelkezést és autonómiát; minden székely tudja, higgye el, hogy „magyarnak lenni újra jó”.

Bokor Tibor szenátor a szabadság fogalma köré építette szónoklatát. Arról beszélt, a már kivívott jogok természetesnek tűnnek azoknak, akik ebbe születtek bele; ma már nem a demokrácia alapértékeinek érvényesüléséért, hanem valós kisebbségi jogokért küzdünk, és ezzel nem a másét, a többség jogait kívánjuk elvenni. A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium volt igazgatója a kölcsönös tisztelet fontosságát hangsúlyozta: szabadság ott van, ahol egymást megbecsülik az emberek, ahol tisztelik a másságot. Március 15-nek nem az a lényege, hogy ilyenkor elővesszük a hőseinket, majd az ünnep lejártával „újra eltemetjük őket a következő koszorúzásig”; az értékeket tovább kell adni a következő nemzedéknek. „Legyen béke, szabadság és egyetértés” – zárta mondandóját.

Felszólalt még Lukács László, a kézdivásárhelyi MPP elnöke, illetve két diákszónok is. Gyomláljunk ki magunkból minden pártosságot, ne legyen köztünk viszály – szólt Beder Imre református lelkész üzenete is; Varga Béla katolikus főesperes Miatyánkot mondatott a végére már nagyon megcsappant számú tömeggel, amely a himnuszok eléneklése után teljesen szét is széledt, a koszorúzás hosszadalmas ceremóniáját már csak nagyjából a koszorúzók várták meg.



galeria_586.JPG
Cserkészek váltották egymást a szobor előtt
galeria_587.JPG
Balról jobbra: Bokor Tibor szenátor és Szarvadi József alpolgármester
galeria_588.JPG
Szarvadi József
galeria_589.JPG
Bardócz Csaba
galeria_590.JPG
Bokor Tibor
galeria_591.JPG
A szónoklatokat már nagyrészt csak az idősebbek hallgatták végig



Kolozsváron menetrend szerint zajlott az ünneplés



Egyrészt a rendezvény bonyodalom-mentes lefolyását biztosító 150 csendőrnek, illetve a magyar és román szélsőséges szervezetek teljes hiányának, másrészt a sok éves gyakorlatnak köszönhetően a rutin és a rend jegyében zajlott le Kolozsvár központjában a március 15-i ünnepség.



Az ünneplők a Protestáns Teológiai Intézet előtt gyülekeztek, onnan indult a menet, majd bevonultak a Szent Mihály templomba, ahol ökumenikus istentiszteletet hallgattak. Onnan a megszokott útvonalon ’48-as dalokat énekelve vonultak az 500 méterrel odébb levő Biasini-szállóhoz, ahol elkezdődtek az ünnepi beszédek.



Úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben zajlik, a tolerancia, békés együttélés és kölcsönös elfogadás aranyozza be az ünnepet. Enyhe kellemetlenségként érte a menetelő ünneplőket a lezárt útkereszteződésben torlódó autósok dudálása: a hangzavar sehogy sem illett a Kossuth Lajos azt üzente szólamaihoz.

Az ügyeletes ünneplő kolozsvári magyar politikusok mellett Sorin Apostu polgármester, Florin Stamatian prefektus és Alin Tise megyei tanácselnök is tiszteletét tette, sőt, koszorút is elhelyeztetett az emlékplaketten.



Az ünnepi beszédek egymásutániságát a Kolozsvári Református Teológia kórusa, és fiatalok szavalata szakította meg, így sikerült a Biasini-szálló előtt zajló megemlékezést másfél órányira nyújtani.

Szilágyi Mátyás főkonzul Orbán Viktor üzenetét és saját beszédét olvasta fel, de érkezett repeta is azok számára, akik egyformán jól értenek magyarul és románul is: a két szöveg román változatát Csoma Botond helyi tanácsos románul is tolmácsolta.

A fennkölt üzeneteket ízlelgető ünneplők számára csupán a Traian Băsescu államfő üzenetét tolmácsoló Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsosnak sikerült néhány derűs pillanatot szereznie: mint mondta, a ’48-as dal üzenete jövőre is érvényes lesz, hiszen választások elé nézünk, és bár nem Kossuth Lajos mondja, de megszívlelendő: mindnyájunknak el kell menni.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS