Hogyan kezelnék a gazdátlan ebek kérdését az önkormányzatok?
2011. március 24. 08:53, utolsó frissítés: 08:53Egyesek az elaltatás lehetőségét sem vetik el, de többen emberségesebb megoldásokban gondolkodnak. Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Gyergyó városvezetőit kérdeztük.
Masszív felháborodást keltett március elején az állatvédő szervezetek és az állatbarátok körében az a tervezet, amely lehetővé tette volna az önkormányzatok számára, hogy belátásuk szerint oldják meg a kóborkutya-problémát. A parlament alsóházának közigazgatási bizottsága által jóváhagyott jogszabály amellett, hogy engedélyezte volna az ivartalanítást, örökbeadást vagy a kutyamenhelyen való tartást, nem zárta volna ki a gazdátlan ebek elaltatásának lehetőségét sem.
Azonban a március 7-i ülésen megtartott vitát követően – a teremben jelen levő állatvédő szervezetek és állatbarátok megelégedésére – a parlamenti képviselők úgy döntöttek, visszaküldik a dokumentumot a szakbizottsághoz.
Bár a jogszabályt várhatóan a kutyabarátok követeléseinek szem előtt tartásával módosítják, kíváncsiak voltunk, hogy az erdélyi városok vezetői hogyan képzelik el a kutyaprobléma kezelését, illetve, ha az elaltatás opcióként marad, élnek-e ezzel.
Kolozsvár alpolgármestere, László Attila alpolgármester elmondta, a városvezetés kóborkutya politikájába nem fér bele az ebek elaltatása, ezzel a lehetőséggel akkor sem fognak élni, ha ezt a törvény esetleg megengedné. A gyakorlat szerint a kóbor kutyákat befogják, ivartalanítják, majd gazdát keresnek nekik, a szelíd kutyákat pedig visszaviszik megszokott környezetükbe.
Beszámolt arról, hogy a kutyamenhelyet tavaly újították fel Kolozsváron, emellett az önkormányzat és az állatvédő szervezetek között kialakult jó együttműködésnek köszönhetően kordában tartható a gazdátlan ebek szaporodása a városban. A kutyamenhely 156 férőhelyes, a befogott kutyákat állatorvos látja el: beoltja, ivartalanítja, szükség esetén kezeli.
Tavaly 1050 kutya fordult meg a menhelyen,
jelentős részüknek került gazdája. Az elöljáró arra is kitért, hogy a kutyák egészségügyi ellátását illetően Kolozsvár kiváltságos helyzetű város, hiszen itt állatorvosi egyetem is működik, a hallgatók pedig gyakran besegítenek a kezelésbe.
László elmondta, míg Kolozsváron nem okoz problémát a gazdátlan ebek hada, addig a helyzet a város melletti Hója és Bükk erdőben kezelhetetlenné vált: kutyák falkái portyáznak ezeken a részeken, azonban a helyi önkormányzat tehetetlen: ezek már külterületek, ahol nem a kolozsvári önkormányzatnak, hanem a vadőröknek kellene eljárniuk.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád úgy vélekedik, hogy egy országosan egységes szabályzás nélkül nem megoldható a kóbor kutyák problémája. Elmagyarázta: a gazdátlan ebek 50 kilométeres körzetben kóborolnak. Így például Sepsiszentgyörgyön hiába gyűjtenék be az összes ebet: rövid időn belül a megüresedett területet a Brassóból származó kutyák vennék birtokba.
“Ha egymáshoz 50 kilométernél közelebb eső városok eltérő döntéseket hoznak a probléma megoldására, akkor nem vezetnek eredményre az intézkedések” – mondta. Beszámolt arról, hogy két évvel ezelőtt ezerre volt tehető a városban a kóbor ebek száma, mostanra 250 kutya kóborol szabadon. A gazdátlan kutyák száma kivált az ipari területeken magas, a romák lakta Őrkő negyedben nem tudni, mekkora a kóbor kutyák száma.
Kézdivásárhely ideiglenes polgármestere, Szarvadi József kérdésünkre elmondta, az egészséges kutyák elaltatását is lehetővé tevő törvény elfogadása esetén sem választaná ezt a megoldást.
“Az ivartalanítás, az örökbe adás híve vagyok,
bár nagyon sok pénzt felemészt egy kutyamenhely működtetése” – mutatott rá, majd hozzátette: jelenleg egy pályázatot írnak ki kutyamenhely létesítésére. Szerinte első lépésben a kóbor ebek szaporodását kell megakadályozni, majd a befogott beteg ebeket meg kell gyógyítani, fel kell hizlalni és örökbe kell adni. Az elaltatás csak végső és jól megindokolt esetben képzelhető el.
Közöltük Szarvadival azt az értesülésünket, mely szerint kézdivásárhelyi állatvédők jelezték, az önkormányzat alkalmazottai pár ketrecből álló létesítménybe helyeztek el néhány befogott kutyán, azonban az állatoknak nem biztosítják az élelmet és a vizet.
Az elöljáró elmondta, mivel a költségvetésben nincs elkülönített összeg a kóborkutya-problémára, mindenképpen el kell engedni a befogott ebeket, hogy szabadon kereshessenek maguknak élelmet.
Gyergyószentmiklóson az önkormányzat már nem próbálkozik a brassói sintérség szolgálatainak igénybe vételével, amint azt 2009-ben tette. Az akkor összefogott közel száz kutyát a brassói menhelyre szállították a városból.
Mezei János polgármester elmondása szerint nem vezetett eredményre az eljárás, mert a problémának nem vetett véget, így másféle megoldást kell találni. A polgármester szerint jó lenne, ha egy olyan törvényt fogadna el a parlament, amely
lehetővé tenné a befogott állatok elaltatását.
“Az utcán kóborló kutyák 80%-a öreg, beteg, sérült, ezeknek az állatoknak az esetében megváltás az elaltatás – arról nem is beszélve, hogy kezelésük óriási összeget emésztene fel. Természetesen, az egészséges, szép és életerős példányokat a menhelyre szállítjuk és örökbe adjuk” – mondta Mezei. Hozzátette, az állatvédő szervezetek és az önkormányzat között jó az együttműködés, a menhelyet üzemeltető egyesület munkáját évi 5 ezer lejjel támogatják, emellett besegítenek a szállításba, a menhely felügyeletébe is.
Jánossy Alíz, a Füles Állatvédő Egyesület titkára elmondta, a polgármester téved, amikor 80%-ra becsüli az öreg és beteg kóbor kutyák arányát a városban. “A városban lévő kóbor kutyák többsége kölyökkutya és egészséges. Nagyon kevés közöttük a beteg és öreg állat, mintegy 20%-ra becsülném arányukat – mondta.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
