2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szombaton választott az SZKT főtitkárt és politikai alelnököt

Kertész Melinda Kertész Melinda 2011. április 02. 11:55, utolsó frissítés: 2011. április 04. 10:14

Kovács Péter lett a főtitkár, Borbély Lászlót megválasztották a politikai alelnöki tisztségbe. Új frakció is alakult. #b#[percről percre]#/b#


Fél órás késéssel kezdődött meg az RMDSZ szombaton, Kolozsváron összeült Szövetségi Képviselők Tanácsa, amelyen a szövetség X. Kongresszusa döntésének értelmében megalakult főtitkári és politikai alelnöki tisztség betöltőjét megválasztja. Kelemen Hunor már csütörtökön elmondta a Transindex kérdésére, a főtitkári tisztségre Kovács Péter ügyvezető alelnököt javasolja, a politikai alelnöki tisztségre legesélyesebb jelölt Borbély László környezetvédelmi miniszter.

A névsorolvasást követően Biró Rozália ülésvezető bejelentette, az ülésen 120 SZKT tag van jelen, majd felolvasta az Egyeztető Kerekasztal által elfogadott napirendi pontok listáját, amelyet az SZKT el is fogadott. A dokumentum szerint Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatóját a politikai alelnök és a főtitkár megválasztása követi, majd egy dokumentumot fogadnak el.


Kelemen Hunor megköszönte az SZKT munkáját, amely utolsó alkalommal ül össze ebben a formában, hiszen az alapszabályzat értelmében


június 2-ig kell megalakítani az új SZKT-t.

A szövetségi elnök továbbá a X. Kongresszust követő egy hónapot elemezte. Elmondta, sokminden történt, így egy pillanatig sem mondható el, hogy ez az időszak unalmas lett volna: "Olyan politikai eseményeknek voltunk a tanúi, befolyásolói, alakítói, amelyek 2012-ig meghatározzák a koalíció működését" - mondta. Emlékeztetett, a kormány egy protokollumot írt alá, amely a mandátum végéig meghatározza a kormány prioritásait, a dokumentum melléklete a leszögezhető határidőket is tartalmazza. Kelemen a dokumentumban leírtak közül


a kisebbségi törvényt emelte ki.

Hangsúlyozta, az évek óta húzódó törvénytervezetet a tavaszi ülésszakban kell elfogadni, hiszen ez az a törvény, amely megteremti a kulturális autonómia kereteit. A szövetségi elnök szerint ez a törvény lesz a próbája a koalíció működésének, annak, hogy létezik-e politikai akarat a prioritások elfogadásához. A koalíció jövőjét kérdőjelezi meg, ha a jogszabályt nem fogadják el – hangsúlyozta Kelemen.

Továbbá a fejlesztési régiók kialakítása kapcsán elmondta, "olyan fejlesztési régiókat kell megrajzolnunk, amelyek a Székelyföldön, a Partiumban és más területeken jelentős számban élő magyarság érdekeit szolgálják" - mondta.

Majd a választási törvényre tért ki: elmondta, az RMDSZ azt szorgalmazza, hogy a polgármestert egy fordulóban válasszák meg, legyen a helyi tanács tagja, és legyen joga tanácsüléseket vezetni. Ugyanakkor elmondta, alkotmány szintjén dől el, hogy a polgármesternek lehet-e a tanácsban szavazati joga.

Kelemen úgy értékelte, eddig létezett politikai akarat arra, hogy a protokollumban vállalt terveket megvalósítsák. Kelemen az utóbbi hetek közbeszédét uraló


nacionalista megnyilvánulásokra

is kitért. Elmondta, nem hagyhatja szó nélkül a március 15-i ünnepi beszédek kapcsán szított magyarságellenes politikai megnyilvánulásokat, amelyeket a liberális párt kezdeményezett a munkatörvénykönyv felelősségvállalása miatt benyújtott bizalmatlansági indítványról szóló szavazást megelőzően a parlamentben.

Mint ismeretes, Puiu Hasotti liberális szenátor magyarországi politikusok – a PNL szerint – románellenes, irredenta állításokat tartalmazó ünnepi üzeneteinek elítélését szorgalmazta egy parlamenti nyilatkozat által, annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnöknek tulajdonított, kifogásolt kijelentésekről kiderült, a román hírügynökség félrefordításának eredményei.

Kelemen felszólalásában úgy értékelte, nem dőlt el végérvényesen, hogy a kisebbségi jogok területén az ország milyen irányba akar menni. “Az RMDSZ bölcsességén is múlt, hogy egy ilyen vitát milyen irányba terelünk, eddig a szövetség képes volt politikai erőt felmutatni. Szükség van az RMDSZ-re, egy erős politikai képviseletre. Az RMDSZ-en kívül a parlamentben senki más nem tudja megvédeni a magyar közösséget” – jelentette ki.

A liberális párt elítélő nyilatkozat-kezdeményezésére visszatérve emlékeztetett, egyetlen szavazaton múlt, hogy a nyilatkozat megbukott. “Látszólag egy ilyen nyilatkozatnak nincs politikai jelentősége. A PDL szavazatai is kellettek volna ahhoz, hogy a nyilatkozatot elfogadják” – mondta, majd hozzátette, amennyiben ez megtörtént volna, a koalíció nem élte volna túl.

Kelemen szerint ha egy ilyen nyilatkozatot elfogadnak, akkor a parlament megérezte volna a "vér szagát": csupán hónapok kérdése lett volna egyéb törvények, például az oktatási törvény megváltoztatása, olyan törvényeké, amelyek megszületéséért az RMDSZ évekig dolgozott.

Nem szabad a nacionalizmussal játszani, mert nagyon könnyen lángra lobban, és nem lesz könnyű eloltani – szögezte le Kelemen.

A szövetségi elnök elmondta, a tanügyben dolgozók bérének kifizetése kapcsán újból felelősségvállalásra kényszerül a kormány. Kelemen hangsúlyozta, a felelősségvállalás révén a 2012-re tervezett bérrácsot idén fogadnák el.

Továbbá a szövetség terveit szemlézte. Április elején elindítanak egy konzultációsorozatot, amely során június végéig


több százezer magyar embert kérdeznek meg

arról, hogy milyen elvárásaik vannak a politikai képviseletükkel szemben. Továbbá arra fogják biztatni a magyar embereket, hogy vállalják magyarságukat, kultúrájukat, vallásukat az ősszel esedékes népszámlálás során, mert ennek eredményei nagy befolyással lesznek a továbbiakra.

Még elmondta, az önkormányzati választásokra is elkezdenek készülni, hiszen nincs idő várni: konzultációt kell folytatni minden megyében, területi szervezetnél, mert júniusra kell tudni, hogy az önkormányzati választásokon milyen formában indul az RMDSZ. Hangsúlyozta, az önkormányzati választások eredményének függvényében kell a parlamenti választásokra készülni, ennek eredményeiből derül ki, hogy szükség lesz-e például egyezségek kötésére. Kelemen beszámolt arról, hogy

Tőkés László felé egy gesztus tett,

meghívta a Mátyás-szobor mai átadása kapcsán szervezett ünnepsége, tartson ünnepi beszédet. Ezt Tőkés készségesen el is fogadta. "Erre arra ébredtünk hétfőn, hogy Tőkés magyarországi elszámoltatási biztosokat küldetne az RMDSZ-hez" - mondta.

Kelemen határozottan visszautasítja ezt a támadást, és ismét kijelentette, az RMDSZ a magyar államtól nem kapott pénzt, az elszámolási biztosoknak nincs mit a szövetségen számon kérniük. Az Iskola Alapítványnak sincs mit rejtegetnie, hiszen tisztességesen jártak el a Magyarországról érkező támogatások elosztásakor.

“Zárjuk be a sorainkat, esetleges sebeinket be kell gyógyítani, nincs helye semmilyen széthúzásnak a szervezetben. Nem lehet úgy 2012-re készülni, ha ez nem történik meg”.

Az SZKT tagok rövid felszólalásait követően a szövetségi főtitkár és a politikai alelnök megválasztására került sor. Kelemen Hunor bejelentette, Kovács Pétert javasolja a főtitkári, Borbély Lászlót pedig a politikai alelnök tisztségre. Titkos szavazással


Borbély László lett a politikai alelnök:

a leadott szavazatok száma 124, ebből 115 támogató, 9 ellenző voks. Kovács Pétert főtitkárrá választotta az SZKT. 124-en szavaztak, 113-an támogatták, 11-en nemlegesen voksoltak.



Az ülés végén Biró Rozália bejelentette, megalakult a Progresszív Frakció: a haladás, a modernizáció nevében hozták létre. A tagok között Eckstein-Kovács Péter és Czika Tihamér is szerepel.

Kovács Péter első főtitkári minőségében rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta, prioritást élvez a kommunikációs és a kampányiroda megszervezése. A rövidtávú tervek között szerepel a csapata megalakítása: 5-6 szaktitkárral szeretne dolgozni annak érdekében, hogy az RMDSZ-t közel vigyék az emberekhez. Elmondta, 12 éven keresztül dolgozott együtt Takács Csabával, az ügyvezető elnökség vezetőjével. Tőle tanulta meg azt, hogy


többet kell járni gumicsizmában,

mint öltönyben fogadásokra, mert így lehet az embereket megszólítani. Hozzátette, Kelemen Hunor javaslatára nagyszabású erdélyi konzultációt szerveznek, amit "mega-közvéleménykutatásként" kell elképzelni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak kisrégiókat, hanem akár utcákat keresnek fel, így állnak szóba a választókkal.

Borbély László ugyancsak röpsajtótájékoztatót tartott, amelyben elítélte Tőkés László azon nyilatkozatát, hogy a magyar kormány tartson kivizsgálást a támogatások felhasználását illetően. Az újsütetű alelnök elfogadhatatlannak tartja, hogy Tőkés akadékoskodása miatt az Iskola Alapítvány nem tudja kiírni a támogatási pályázatokat, és ennek


több ezer erdélyi magyar diák látja kárát.

Még elmondta, két üzenetet fogalmaz meg, az egyik szerint hatékonyabban kell megszólítani a magyarságot, a másik kijelentésében felszólította a PDL-t, mielőbb oldják meg belső konfliktusaikat, hogy elkezdődhessen a koalíciós protokollumban foglaltak megvalósítása.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS