2026. május 5. kedd
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nem biztos, hogy 2020-ban lesz kulturális főváros Kolozsvár

Kertész Melinda kérdezett:Kertész Melinda 2011. június 16. 09:51, utolsó frissítés: 09:51

"A kulturális főváros nemcsak kultúra, hanem kőkemény gazdaság: egy 60-70 millió eurós megaprogram, amiből mindössze 1,5 milliót ad Brüsszel" - #b#Farkas András#/b# a KK2020 programról beszél.


A Kolozsvár kulturális főváros projektjének továbbgondolása érdekében szervezett konferenciát a Pont Csoport és az AltArt Alapítvány tagjaiból álló Kolozsvár 2020 Kezdeményezés, az önkormányzat 2020 Kulturális Főváros Egyesület nevű szakértőcsoportjával párhuzamosan, munkájukat segítve tevékenykedő, civilekből álló szakértőcsoport. A Kezdeményezés egyik tagját, Farkas Andrást, a Pont Csoport elnökét a kulturális főváros projekt jelenlegi állapotáról kérdeztük.



Nevezz meg három okot, amiért Kolozsvárnak kulturális fővárosnak kellene lennie 2020-ban.

Farkas András: – Brüsszel nem szereti az országok fővárosait, mint európai kulturális fővárosokat. Bukarest után itt "esszük" leginkább a kultúrát. A városvezetés nyitott, és megvannak hozzá a kulturális téren tevékenykedő civilek, akik a tartalom nagyját össze tudják hozni, mert ügyesek (nem kultúraemberként írom, kívülről látom így).


Mi kellene legyen Kolozsvár aduja abban a pillanatban, amikor megpályázza a kulturális főváros címet, illetve mire kell koncentrálnia?

– Ezt addig meg sem lehet határozni, míg először a város (a civilek, az önkormányzat, a közintézmények vezetői, a cégek, szóval mindenki) nem érti meg, MIT JELENT kulturális fővárosnak lenni. Ez nem kulturális program. És program, nem pedig projekt. Egy 2020 előtt, közben, után zajló, több száz projektből összetevődő program. Egyelőre (szerintem) leginkább az erőfitogtatás zajlik. Mindenki elmondja, neki mije van, mire van szükség, vagy hogy milyen jó szakember. Egy önkormányzatis kollégával találtuk meg a megfelelő kifejezést: most mindenki villog, és utána kezdődik az igazi munka. Szerintem jó, ha a város lakossága, intézményei szokják a témát. Sokat kell a témáról beszélni, mert a kecsegtető perspektíva mögött rengeteg a részlet. Például olyan, hogy miért jó a TIFF-et kivinni a Monostorba. Vagy miért kell vetíteni Szakinak (Szakáts István, szerk.) a Studházra, köztéren.


Megértetésről beszélsz: milyen eszközök mentén lehet a lakossággal megértetni a KF lényegét?

– Eszköz lehet például a sajtó, de a sajtó sem érti, mit jelent a kulturális főváros, ami nemcsak kultúra, hanem kőkemény gazdaság: egy 60-70 millió eurós megaprogram, amiből mindössze 1,5 milliót ad Brüsszel. A maradékot össze kell pályázni, ki kell lobbizni, sőt, akár a magánszférából kell behozni. Képzeld csak el, mekkora profitot termel az a szállodatulajdonos, akinek 10-12 hónapon keresztül tele vannak a szobái. Neki is megéri kulturális fővárosban lenni. Hát fizessen, fektessen be.


A sajtó mellett még milyen fórumokon keresztül lehet elmagyarázni a lakosságnak, mit jelent a kulturális főváros?

– Köztéri akciók, majd előbb-utóbb a lakossággal történő közvetlen interakciók révén is. De most ezt nem lehet: először tudni kell nekünk is, PONTOSAN mit üzenünk, ez most még nincs meg. Egyelőre a belső fogalom- és felfogástisztázás zajlik.


Hogyan foglalnád össze egy sms-nyi szövegben, hogy mit jelent kulturális fővárosnak lenni?

– Gazdasági fellendülés. A hosszútávon való gondolkodás és városvízió alakításának gyakorlása. Az utóbbi kettő magának a pályázat összeállításának a hozadéka.

Hogyan kapcsolódik a Kolozsvár kulturális fővárosra készülés, illetve a hosszútávú kultúr-stratégia kidolgozása?

– A kettő szerintem összefolyik jelenleg. A kultúrszakértők és stratégák tudják, hogy a főváros-téma csak eszköz. Azért van, hogy a város fejlődjön, de ezt nem jó elmondani. A kulturális főváros témának erősebb a meggyőző ereje. Egyébként azt hiszem, azt jól csináltuk, hogy a Kezdeményezés nevében Kolozsvár mellé biggyesztettük a 2020-at. Elég Kolozsvár 2020-at mondani (írni), mindenki a kulturális fővárosra gondol. Pedig, mi, a Kezdeményezés tagjai nemcsak arra gondolunk. De jelentsen mindenkinek mást, nem nagy baj ez. A városvezetésnek nyilvánvalóan jól jön a téma. De szerintem az is jó, hogy tudják, a téma felülmúlja őket. Keresik a szakértői véleményt, alapoznak rá. A mi dolguk keretet teremteni, hogy minél több érintett dolgozhasson az ügyön. Azt hiszem, az ördög a részletekben van. Tudom, megkérded a táblaügyet is...


Nem kérdem meg önmagáért. De ha már szóba hoztad, akkor enyhén retorikusan kérdem: tud-e kozmopolita képet mutatni a város, amikor még mindig kicsinyes, a helyhatósági választások küszöbén politikai számításból, nyerészkedő húzásokkal próbálják összeugrasztani a várost lakó különböző etnikumokat?

– Szerintem az ugrik össze, aki hagyja, hogy összeugrasszák. Szerintem az a tábla (a mostani cécóig becsületszavamra nem tudtam, mit ír rajta, csak annyit tudtam, volt valami problémás tábla) az európai kulturális főváros kérdésben nem fog nyomni a latban. Viszont azzal egyetértek, hogy tenni kell azért, hogy legalább a pályázásig eltelő 5 évben román nyelv mellett magyarul is erős kommunikáció menjen róla. Ezért létezik a cluj2020.ro mellett is a kolozsvár2020.ro. De bármennyire magyarok is dolgoznánk rajta, először románul írjuk meg, s utána magyarul. Az ideális az lenne, ha párhuzamosan dolgoznánk. Nem mindig a mot-a-mot átalakítás a leghatékonyabb.


A kultúrához való hozzáférésről: szegregál a kolozsvári kultúr-piac?

– Norbert Petrovici szociológus érintette a nagyállomási kocsma kérdését. Talán a legtöbb turista azon az épületen megy át. A kultúra része. Az ember ott iszik utazás előtt-után egy kávét. Nem kellene tehát odafigyelni arra, hogy mit mutat az a kocsma a városról? Vagy maradunk a központban, és nem érdekel, mi van a külvárosban? Pusztán a központ nem fogja elbírni a kulturális fővárost.


Több ízben is elhangzott az, hogy nemcsak Kolozsvárra kell koncentrálni, hanem Kolozs megyét is be kellene kapcsolni ebbe a folyamatba. Véleményed szerint ez hogyan valósítható meg?

– Nehezen. Úgy hírlik, Brüsszel 2019 után főként a városokat támogatja majd. A tavalyi Ruhr-vidéki kultúrfőváros modell nem fog működni. De ettől függetlenül, egyértelműen kihatása lenne egy ilyen programnak egész Erdélyre, nemcsak a megyére. Erdélyre főképpen arculatilag, a megyére pénzügyileg is: nem fog mindenki bent lakni a városban, aki idejön. És itt az apropó helye: nem is biztos, hogy Kolozsvár főváros lehet 2020-ban. Attól függ, Románia mikor kerül megint sorra. Ebben a körben már lefutottunk, Szebennel. A tagállamok közötti rotáció elve érvényesül.


Mi az a három legfontosabb következtetés, amit levontatok a konferenciát követően?

Még összedugjuk a fejünket, a PONT meg az AltArt. De dumáltunk a helyszínen az önkormányzat embereivel is, akik szintén viszik a hátukon a dolgot. Lényegében arra kell sarkallni a szakbizottságokat, hogy őszre valamit letegyenek az asztalra. Emellett össze kellene gyűjteni az aktivistákat, akik majd a forrásszervezésen, marketingkommunikáción, stratégiai tervezésen dolgoznak. Nyilvánosan kell beszélni erről, emellett néhány konkrét, látványos médiaakciót is össze kell hozni. A vicces az, hogy erre a témára már most pénzt, pro bono arculatot tervező cégeket lehetne behozni, nemzetközi partnerségeket, ágazaton átnyúló együttműködést lehetne kialakítani.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS