Kerítésre minősítették vissza a nagybányai szegénytelep köré tervezett falat
Kertész Melinda
2011. július 08. 20:12, utolsó frissítés: 2011. július 11. 09:18
1,1 méteres lesz az eredetileg 3 méteresre tervezett, a telepet és egy autóutat elválasztó kerítés. Asztalos szerint nem kell rögtön diszkriminációt kiáltani.
Inkább kerítésnek, nem pedig falnak kellene nevezni azt az építményt, amely a két tömbházból álló, zömében roma családok lakta szociális lakások mellé épül Nagybányán, az önkormányzat kezdeményezéséből – erre a következtetésre jutott Fosztó László romakutató, a európai romakutatási hálózat koordinátora és Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, akik szerdán a város elöljárói, a telep képviselői és több civil szervezet képviselője mellett részt vettek egy közmegbeszélésen.
A tanácskozást egyébként Asztalos Csaba javaslatára szervezte meg Cătălin Cherecheş, a város polgármestere azok után, hogy szegregációval és diszkrimináció vádjával illette az emberi jogvédő civil szféra.
A közfelháborodást egyébként az váltotta ki, hogy az önkormányzat eldöntötte: egy háromméteres falat épít fel a közelben levő, a városból Máramarossziget felé vezető autóút és a telep közé. A civilek azzal vádolták a polgármestert, hogy az egykori bányászszállók környékén uralkodó állapotokat egy fallal akarja elpalástolni, ahelyett, hogy megoldást találna a helyzetre. Cherecheş azzal védekezett, hogy az utóbbi időszakban
több súlyos baleset
is bekövetkezett, az áldozatok a telepen élő gyerekek, elsősorban az ő védelmüket akarja biztosítani az építménnyel.
Egyébként az sem titok, hogy a gyerekek gyakran sárral, kővel, fémdarabokkal dobálták meg az arra elhajtó autókat, a környékbeliek pedig panaszkodnak a telepen lakók viselkedésére.
A szerdai közmeghallgatást követően végül az önkormányzat elállt attól a szándékától, hogy az időközben 3 méterről 1,8 méteresre „zsugorodott” kerítést embermagasságúra építtesse, jelen pillanatban 1,1 méteres, az úttestet a telep mellett futó járdától elválasztó palánkban gondolkodik – tudtuk meg Asztalos Csabától, aki kérésünkre beszámolt a közmeghallgatás kimeneteléről.
„Egyelőre a diszkriminációellenes tanács nem indít hivatalból kivizsgálást az ügyben, mert a tervet még nem fejezték be. Nem beszélhetünk 3 méteres kerítésről, sőt már nem beszélhetünk 1,8 méteres kerítésről sem. Valós gondok vannak a telepen, de mi a párbeszédben látjuk a megoldást” - jelentette ki Asztalos.
Hozzáfűzte, terepszemléjét követően elmondhatja, a valós helyzet másképp néz ki, mint ahogyan azt a sajtó bemutatta. Elmagyarázta, nincs arról szó, hogy a telepet körbekerítenék, viszont számos szociális gonddal kell számolni: „a gyermekek biztonsága nem megoldott, az autósok felháborodása is érthető, emellett a lakótelep higiéniája is kívánnivalót hagy maga után. Továbbá nem létezik kimutatás arról, hogy ki lakik azokban a szociális lakásokban” - ecsetelte.
Asztalos elmondása szerint az önkormányzat gondoskodik a telepen lakók életkörülményeinek javításáról, például vizet vezetett be, és egy lépcsőházat is felújított. „Jelen pillanatban a mentő nem tud behajtani a telepre, ezért a polgármesteri hivatal ezt a gondot is megoldaná egy bejárat megépítésével.
Emellett a telep közelében egy szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó központ épül, már félig elkészült, várhatóan az év végéig befejezik” - mondta. Asztalos szerint tehát
komplex a kérdés,
sőt a rasszista megnyilvánulásoktól sem mentes a hangulat, azonban ez Románia-szerte jellemző. „Meg kell hallgatni a többség gondjait is, nemcsak a kisebbségiekét, választ kell találni, azonban ez a válasz nem szabad rasszista jellegű legyen” – szögezte le a diszkriminációellenes tanács elnöke. Ugyanakkor nem feltételezi azt, hogy a romák önerőből rendet tudnának teremteni a telepen, úgy gondolja, hogy a vezetőik nem rendelkeznek ehhez elegendő befolyással.
A kerítés épülése kapcsán Asztalos úgy vélekedik, annak a gyereknek, aki autókat dobál kővel, egy akár három méteres kerítés sem jelent akadályt. Azonban egy elválasztó kerítést lehet építeni az út és a járda közé, amint sok városban ez bevett szokás. Meg kell tisztítani a területet, és szeméttározókat kell létesíteni, illetve meg kell győzni az embereket, hogy vállaljanak felelősséget az életkörülményeikért. Asztalos továbbá beszámolt arról, hogy az
ott lakók egy részét is zavarják
a telepen uralkodó állapotok, sőt olyan kérés is volt, hogy a felújított lépcsőházat a többitől elválasztó falat húzzon fel az önkormányzat.
Fosztó László szerint mindenképpen pozitívumként értékelendő az, hogy a polgármester nyitott a megoldás megtalálására, ugyanezt a kolozsvári önkormányzatról nem lehet elmondani. Ugyancsak pozitívumként értékelte azt is, hogy Cherecheș számára nyilvánvalóvá vált az, hogy mások is figyelemmel követik a telepen lakók ügyét.
Elmondta, Asztalos és a polgármester egy közös nyilatkozatot írt alá, amelyben a CNCD kifejezte monitorizálási szándékát, azonban a roma jogvédő szervezetek – a bukaresti Romani CRISS, illetve a zilahi Șanse Egale szervezetek – nem írták alá a nyilatkozatot, ám ők is jelezték, hogy figyelni fogják a történéseket.
Fosztó a telepen folyó fejlesztések kapcsán elmondta, noha a térfigyelő kamerák beszerelését maguk a romák sem ellenzik, azért ő úgy ítélte meg, hogy fegyelmezési fennhangja volt a polgármester nyilatkozatainak.
Fotók: Fosztó László
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
