2026. október 18. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Konszenzus-orientált politikát akar az EMNP

Kertész Melinda Kertész Melinda 2011. július 21. 22:26, utolsó frissítés: 2011. július 22. 11:36

Az EMNP ideiglenes vezetőség többek között azt szeretné, ha az RMDSZ szakítana eddigi döntéshozó stílusával, és megfontolná a kooperációt az alakuló Néppárttal.


Bár az Erdélyi Magyar Néppárt programja még nem készült el, a programalkotó műhelymunka már előrehaladott stádiumban van - számolt be Toró T. Tibor, az EMNP ideiglenes elnökségének vezetője a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor második napján, majd közölte, a párt programalkotási műhelytitkaiba avatja be a hallgatóságot. Miután ismertette a néppárt bejegyzésének elakadása körüli tudnivalókat, az alapelvekre rátérve elmondta, a bejegyzési kérésben ugyan országos pártként szerepel az EMNP, a célcsoport tekintetében azonban Erdélyre koncentrál.


"Elvetjük a jelenlegi, a központi érdekkoalícióra alapozó folyamatos demokráciadeficitet termelő politikai rendszert. Szakítani szeretnénk azzal a két bő évtizednyi, felemás, bizonytalan és visszavonható, de ugyanakkor a politikai monopóliumokat folyamatosan fenntartó és újratermelő intézményépítés gyakorlatával" – vázolta az EMNP programjának kiindulópontját Toró. Elmondta, a program


öt alapértéken nyugszik:


a szabadságon, a családon, az erdélyiségen, a nemzeten és a keresztény értékeken. Az alapértékek megjelenítése, a kommunikáció kapcsán elmondta, az integratív szándék érvényesítésére törekednek.

Toró leszögezte, az EMNP kommunikációját a higgadt reakciókészségnek, az integratív szándéknak, a nyitottságnak kell jellemeznie. A jövendőbeli párt az erdélyi magyar politikában a konszenzus-orientált politikát fogja követni, nem egy többségi demokratikus logika mentén próbálja meghatározni önmagát, tehát döntéseit nem az egyszerű többségi támogatottság fogja jellemezni. Abból indul ki, hogy több szereplős a politikai színtér, viszont nagyon sok érték és érdek közös, így a hatékonyság szempontjából is igen fontos, hogy ezek a politikai szereplők egyeztessenek és konszenzusra jussanak.

"Ebből kiindulva a hosszútávú tervek kidolgozásában, a támogatáspolitika meghatározásában, a fontos romániai köztisztségek betöltésére vonatkozó döntések esetében mindenképpen az együttdöntést és a közös testületek felállítását szorgalmazzuk. Ez szakítást jelent azzal a gyakorlattal, hogy a nagyobbik mindent visz" – tette hozzá Toró, az RMDSZ politikai erejének fölényére utalva. Elmondta, szorgalmazzák egy


erdélyi stabilitási egyezmény

megalkotását, amely keretbe foglalná az együttműködés alapelveit. "Az EMNP új politikai stílust szeretne meghonosítani, hogy az irányt ne az éppen megkötött kompromisszumok, hanem az értékek szabják meg" - hangsúlyozta az EMNP ideiglenes elnöke.

Zatykó Gyula régióelnök a programvázlat partiumi regionális vonatkozásairól beszélt. Elmondta, az EMNP legfőbb célkitűzése az erdélyi magyar megmaradás, erre az alapelvre épül a partiumi programrész is, amelynek alapgondolata három pilléren nyugszik: a gazdaság megerősítése, a kisebbségi jogok és a családpolitika.

"A partiumi régió sajátos helyzetben van, mert a magyarországi valóság földrajzi meghosszabbítása. Arra kell törekedni, hogy a magyarországi gazdasági tér kiterjedjen a partiumi oldalra is" - mondta Zatykó és hozzátette, a gazdaság számára nélkülözhetetlen az infrastruktúra, így előbbi fellendítéséhez elengedhetetlen utóbbi fejlesztése.

Erre konkrét elképzeléseket is nevesített: véleménye szerint gyorsforgalmi utakra, gyorsvasútra, bicikliutakra van szükség a határ mentén, közös programok lebonyolítását kell szorgalmazni a határmenti magyarországi és romániai települések között. Zatykó szerint a térségben úgy maradhat meg a magyarság, ha a gazdasági körülmények nem késztetik elvándorlásra, illetve ha biztosított a generációs utánpótlás.


Gergely Balázs régióelnök elmondta, Közép-Erdélyben az interetnikus környezet a dominiáns, így nem lehet egységes programcsomagot alkalmazni: Kolozsvárnak mint a térség húzómotorjának egy külön programot fognak kidolgozni, emellett a régión belül minden településnek saját sajátosságai szerint alakítják ki a programcsomagokat. "Mivel


az EMNP-nek Kolozsvár lesz a központja,

oda kell figyelni, hogy a régiószintű szervezettől az országos EMNP ne szívja el a legjobb politikusokat, amint az az RMDSZ esetében megtörtént. Több mint tízezer magyar egyetemista tanul Kolozsváron, akik a tanulmányaik elvégeztével hazatérnek. A program egy része ezekre az egyetemistákra koncentrál.

"Ősszel indítjuk el az önkormányzatok monitorizálására vonatkozó programot, amely arról szól, hogy a diákokból álló stábjaink be fognak ülni az önkormányzati tanácsülésekre, jegyzetelünk, felhívjuk a figyelmet az ott történő hibákra, javaslatokat teszünk. Tehát egyfajta árnyéktanácsként fogunk működni, az első lépéseket meg is tettük a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia EMTE diákjai felé" – számolt be Gergely Balázs.

Papp Előd régióelnök elmondta, Székelyföld az egyetlen olyan térség, amely régióként jelenik meg a köztudatban mind gazdasági, mind kulturális értelemben. Szerinte a jelenlegi székelyföldi politikai osztálynak nem érdeke a székelyföldi autonómia kivívása, mert ha a régió egy területi egység lesz, akkor


sokan elveszítik tisztségeiket.

"Ha holnap autonómiánk lenne, akkor nem lenne három tanácselnökünk, hanem csak egy" – így Papp. Hozzátette, az autonómiához nyelvi és adminisztrációs többletjogokra van szükség, az altalajkincseket pedig a székelyföldiek felügyeletére kell bízni. "A jövőnket a székely életmódra, közösségre és ennek igényeire kell alapozzuk. Nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy a székelyföldiek nagy többsége a rurális társadalomban, vagyonközösségben él. Ezt próbáljuk meg hálózatba és kooperációba mozdítani. Ahhoz, hogy politikailag ezek a dolgok megvalósuljanak, az összefogásra, a valós kooperációra, párbeszédre van szükség" - mondta Papp.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS