Az autonómia kérdése mentén jöhet létre a nemzeti minimum
2011. július 22. 19:19, utolsó frissítés: 2011. július 23. 16:32Kelemen Hunor bármikor hajlandó a párbeszédre az erdélyi magyar politikai szereplőkkel, amikor a magyarság nagy kérdéseiről van szó, Németh Zsolt szerint az autonómia nem követelés, hanem prognózis.
Az autonómia nem követelés, hanem prognózis: autonómia lesz – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar kormány Külügyminisztériumának államtitkára azok után, hogy a Kárpát-medencei magyarság vezetői az autonómia változó feltételeit elemző előadás végén ismertették autonómia-törekvéseik jelenlegi helyzetét.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor harmadik napját indító panelbeszélgetésről Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke sem hiányzott, rajta kívül előadást tartott Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Párt ideiglenes elnökségének vezetője, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, Brenzovics László, és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, illetve elnöke. Kelemen biztosította a néppártiakat, valahányszor a romániai magyarság közös ügyéről van szó,
minden alkalommal hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.
A résztvevők többnyire saját országukban, az autonómia-törekvések során tapasztalható nehézségekre reflektáltak, vagy az autonómia elérésének lehetőségeiről beszéltek. Kelemen Hunor szerint Erdélyben elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy mit akarnak a magyar emberek: „Erdélyben, magyarként, a nemzeti önazonosságukat megőrizve, szabadon és biztonságban akarnak élni. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, a legjárhatóbb út az önrendelkezés, az autonómia útja. Az autonómiát eszközként kell szemlélni, célként csak addig, amíg elérjük" - jelentette ki.
Rámutatott, az autonómia megteremtését illetően legalább két lehetséges út közül lehet választani: kikiáltani, egyik napról a másikra megvalósítani, avagy lépésről lépésre építeni azt.
A szövetségi elnök szerint a Székelyföldön, Partiumban, interetnikus miliőben élők számára nem lehet ugyanazt a fajta önrendelkezést megteremteni, az autonómia különböző kereteit kell megtalálni és lépésről lépésre, napi apró munkával, építkezéssel kell elérni eredményeket. "Természetesen egy pillanatra sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy körülöttünk változik a világ, ezekhez a változásokhoz igazodva kell azt az eszköztárat megteremteni, amelyet nevezhetünk területi, kulturális vagy személyi autonómiának attól függően, hogy Partiumban, Közép-Erdélyben vagy Székelyföldön élünk" - mondta.
Kelemen szerint az autonómia kivívása során igénybe kell venni a Bukarest-Budapest-Brüsszel tengely segítségét: román partnereket kell keresni, akik a román parlamentben az ügy mellé állnak, ugyanakkor szükség lesz Budapest támogatására is. Brüsszel egy olyan keret megteremtésében segíthet, amely a nemzeti közösségek megmaradását, biztonságát, megerősödését veszi figyelemben. „Az autonómiáról, mint eszköztár megteremtéséről nem mondunk le.
Makacsok és kitartóak vagyunk.
Ha kell, minden nap elölről kezdjük, de nem adjuk fel. Kitartással, makacssággal, építkezéssel érjük el célunkat” – szögezte le Kelemen, és hangsúlyozta, az autonómia szükségességéről a erdélyi magyar politikai szereplők között nincs vita.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes vezetőségének elnöke szerinte a Bukarest-Budapest-Brüsszel tengely mellett fel kell építeni egy Kolozsvár-Marosvásárhely-Székelyudvarhely-Csíkszereda-Szepsiszentgyörgy tengelyt is. Szerinte fontos az, hogy sikerüljön megteremteni egy szilárd alapokra épülő nemzeti konszenzust, továbbá az autonómia kérdését meg kell tisztítani a pártpolitikai sallangoktól. Arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem jön létre egy egyezség, a többségi politikai társadalom megérzi ezt a gyengeséget és kihasználja, így az autonómia kivitelezés is kérdésessé válik. Szerinte „egy bizonyos erdélyi elit” ellenérdekelt az autonómia kérdésben, hiszen a kapcsolatok Bukaresthez kötik.
Pásztor István szerint az autonómia kérdésében a
közösségen belül
kell megszületnie egy megállapodásnak, ezt pedig kommunikálni kell a többség felé. Ezt a lépést a többségi politikai partnerek megtalálásának mozzanatának kell követnie, hiszen enélkül nem lehet labdába rúgni a parlamentben, amikor egy autonómiára vonatkozó törvénytervezetet benyújt a magyar kisebbség.
Pásztor továbbá a vajdasági magyarságot érintő kérdésekben való előrelépésekről beszélt. Elmondta, óriási munkát fektettek be abba, hogy az első osztályos korú gyermekek szüleit több alkalommal is megkeressék, és elmagyarázzák nekik, hogy miért fontos a gyerekeiket magyar tannyelvű iskolába íratniuk. Emellett iskolabuszokat indítottak, hogy magyar iskolába járhassanak az olyan településekről származó diákok, ahol az alacsony létszám miatt megszűnt a magyar oktatás.
Berényi József elmondta, bár saját pártja kimaradt a parlamentből, úgy gondolja, hogy egy szlovák-magyar vegyes párt - a Híd–Most - nem képviselheti a felvidéki magyarság érdekeit, hiszen a párton belül folyamatos kompromisszumkötésre kényszerülnek a magyar tagok.
Rámutatott, visszalépés történt a magyar nyelvhasználat kérdésében: egy új törvény értelmében a 20% fölötti arányban a magyarok által lakott településeken a polgármester szabhatja meg az anyanyelvhasználat feltételeit, így lehetősége van korlátozni ezt a jogot. Rámutatott, az autonómia kérdése fel sem kerülhet a politikai eseménynaptárra, magyarázatként három okot vázolt.
„Az első oka ennek sajnos saját sorainkban kereshető. A felvidéki magyarság elmúlt tíz éve nem a maga számára megszabott mércéhez igazodásról szólt. Megváltozott a gondolkodásmód, és a felvidéki magyarság elfogadta azt, hogy a mércét a többségi nemzet szabja meg. A szlovákiai magyarság körében eluralkodott az a személet, hogy az a jó magyar politikus, akit a szlovákok annak tartanak. Továbbá Szlovákia, amikor 1994-ben az Európa Tanácshoz csatlakozott, többnyire elfogadta a testület ajánlásait. Most hiába fogalmaz meg a Velencei Bizottság nyelvhasználati kérdésben ajánlásokat, vagy az EBESZ főbiztosa hiába jelzi, hogy kisebbségi kerettörvényre van szükség, a szlovák politika egyszerűen
közömbösen legyint,
azt éreztetve, hogy ajánlásokra nem reagál. Emellett azért is nehéz az autonómiáról vitát nyitni, mert Szlovákiának az az alapérdeke, hogy szűnjön meg a magyar kisebbség, és az ország váljon nemzetállammá, hiszen gondolatmenete szerint, ha megszűnik a magyarság, megszűnik a probléma is."
Kovács Miklós szerint egy alávetett népességet arról lehet megismerni, hogy a kezdeményezőkészséggel rendelkező, a tömegből kitűnő tagjait szisztematikusan kiirtja a leigázó hatalom. Úgy véli, az autonómiáért folytatott harcban az elsődleges feltétel, hogy a közösség érezze saját sorsa kézbevételének igényét, és saját belső törvényei szerint éljen.
Brenzovics László elmondta, a kárpátaljai magyar kisebbség talán jelenleg a legrosszabb helyzetben van Ukrajna független állammá válása óta. A magyarellenes hisztériakeltés napirenden szerepel a médiában, és bár Ukrajna nem tiltja a kettős állampolgárságot, arra is volt példa, hogy az ukrán titkosszolgálat megfigyelte a magyar állampolgárságot kérő kárpátaljai magyarokat, és félelmet keltett körükben.
Brenzovics szerint nincs sok esély arra, hogy a közelgő parlamenti választások előtt egy zömében magyarok lakta körzetet alakítsanak ki. Az ukrán hatalom a magyarság választási körzetek szempontjából területi megosztására fog törekedni. Súlyos problémát jelent ugyanakkor az a tény, hogy az érettségin a végzősöket arra kötelezik, hogy ukrán nyelven vizsgázzanak. Mivel nem várható el, hogy egy magyar tannyelvű osztályba végzett diák ukrán nyelvi készségei összemérhetőek legyenek egy ukrán anyanyelv diákkal, sok magyar szülő úgy dönt, ukrán nyelvű iskolába íratja gyerekét. Brenzovics szerint fontos feladat, hogy ez a folyamatot próbálják mérsékelni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
