2026. május 5. kedd
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az MPP-vel is együttműködne az EMNP, ha a polgáriak megtalálják önmagukat

Kertész Melinda kérdezett:Kertész Melinda 2011. július 23. 12:07, utolsó frissítés: 2011. július 25. 09:31

"A párbeszédhez mindig két, és lehetőleg két egyenrangú fél szükséges" - Toró T. Tibort az erdélyi magyar politikai szereplőkkel való párbeszéd beindításának feltételeiről kérdeztük.


Csütörtökön az Erdélyi Magyar Néppárt A megtalált út című előadásán a program alapelveit mutatták be: prioritást élvez a többi romániai magyar politikai tényezővel való párbeszéd beindítása, a romániai magyarságot érintő fontos ügyek pártpolitikától való mentesítése.

Elhangzott, a hatékonyság szempontjából is igen fontos, hogy ezek a politikai szereplők egyeztessenek és konszenzusra jussanak. Az együttműködés feltételeiről, a választásokról, a párbeszéd beindításának lehetőségeiről az előadást követően Toró T. Tiborral, az ideiglenes elnökség vezetőjével beszélgettünk.


A megtalált útnak mi lesz a következő állomása?

– Haladunk előre ezen az úton. Most éppen azon vagyunk, hogy jegyeztessük be a pártot. Ez sem egy egyenes út: zegzugos és akadályoktól terhes. Nem meglepetés számunkra, mert itt, Romániában soha semmit nem adnak ingyen, és ami egyszerűnek tűnik, az is bonyolultnak bizonyul. De be fogjuk jegyeztetni a pártot, fellebbezünk és reményeink szerint a Bukaresti Táblabíróság előtt sikerrel járunk.



Ezzel párhuzamosan a "megtalált út" megfelelő sávjain haladunk. Az egyik a programalkotás, amelynek műhelytitkaira engedtünk betekintést ezen a beszélgetésen Tusványoson. Ezt a munkát folytatni kell, egyelőre levertük a cölöpöket, megtaláltuk az alapértékeket ahhoz, hogy kialakítsuk azt a politikai stílust, ami a sajátunk. Folytatni kell a programunk regionális lebontásának kiteljesítését. Meg kell fogalmazni az erdélyi regionális szakpolitikákat, amelyek mentén a pártnak a konkrét cselekvése elképzelhető.

A régiófejlesztés, kultúra, környezetvédelem kérdéskörökben kell markáns véleményeket megfogalmaznunk. Továbbá párhuzamosan zajlik a szervezet- és közösségépítés, hiszen év végéig, de jövő év elejéig mindenképpen egy olyan ütőképes szervezeti hátteret kell kialakítanunk, amely révén sikerrel tudunk a 2012-es választási év elé állni. Olyan szervezetet kell felépítenünk, amely révén lehetővé válik az, hogy minden településen az önkormányzati választásokon jelöltjeink legyenek.

Ez persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezek a jelöltek el is indulnak a párt színeiben, hiszen mi is tudjuk azt, hogy az önkormányzati választásokon bizonyos területeken a versenynek, másokon az együttműködésnek kell előtérbe kerülnie. A többi politikai szervezettel az év végéig egy olyan keretmegállapodást szeretnénk kötni, amely egyrészt a verseny, másrészt az együttműködés módozatait szögezi le. Régiónként lebontva ennek a megfelelő keverékét kell alkalmazni ahhoz, hogy a magyar közösség sikeresen kerüljön ki az önkormányzati választásokból.

Következnek majd a parlamenti választások. Én nem tartozom azok közé, akik azt gondolják, hogy a parlamenti választást majd az önkormányzati választások eredményei alapján kell végiggondolni. Én azt gondolom, hogy az egészet egy csomagban kell elképzelni. Az Erdélyi Magyar Néppárt konszenzusos döntéshozatalban érdekelt, ezt szeretné meghonosítani, és az ehhez tartozó politikai kultúrát szeretné terjeszteni.

Jelenleg a domináns, hegemonisztikus politikai kultúra dívik, ezt tartják normálisnak, másrészt a kiszorítósdi, illetve a monopolhelyzetek jellemzik az erdélyi magyar politikát.


Az előadáson olyan kulcsszavak hangzottak el, mint például az együttműködés és a párbeszéd. Az EMEF esetében a párbeszéd elakadt, Tusványos egy olyan hely, amely felületet kínálhatott volna a párbeszéd beindítására, azonban azt látom, hogy az RMDSZ-es politikusok alulreprezentáltak a programban. Ön hogyan képzeli el a párbeszéd, az együttműködés beindításának a lehetőségeit, illetve mi a garancia arra, hogy – az előzményekre való tekintettel – ez sikerülni fog?

– Én úgy látom, hogy a párbeszédhez mindig két, és lehetőleg egyenrangú fél fél szükséges, akik azért állnak szóba egymással, mert tiszteletben tartják egymás identitását és érvrendszerét, még akkor is, ha nem értenek feltétlenül ezekkel egyet. Jelenleg nem egyenrangú felek ülnek egymással szemben, egyébként az EMEF-nek is ez volt a fő problémája. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum a 2009-es európai parlamenti választások apropóján egy belső koalíciós – egyébként számunkra elég fontos – megállapodás mellékterméke volt.

Az EMEF igazából a 2009-es esztendőben, a választások előtt működött leginkább. Éppen az hiányzott belőle, ami egy jó dialógus alapján működő intézményhez kell: az egyenrangú, összemérhető erejű felek.

Mi nem voltunk olyan erősek és nem rendelkeztünk azzal az eszköztárral, amivel a parlamenti képviselet monopóliumát és az önkormányzati képviselet kétharmadát birtokló RMDSZ. Nem is fogadtak el emiatt egy valós politikai párbeszéd-partnernek. Ők igazából kommunikációs trükként használták az EMEF-et. Mi erre számítottunk, bár az EMNT révén rendelkezünk civil-politikai erővel, azonban ez arra nem volt elég, hogy a pártpolitikusokat vagy a pártpolitikai struktúrákat arra kényszerítsük, hogy időnként saját érdekeiket feladva, vagy háttérbe szorítva a nemzetpolitika mentén mozduljanak el.

Azonban ha mi is rendelkezünk a kellő eszközökkel, konkrétan egy érvényes pártbejegyzéssel és azzal a lehetőséggel, hogy mi is külön indulhatunk a választásokon, akkor nagy impulzust fog kapni partnereink tárgyalásra való hajlandósága. Ha már nem saját belátásból és a közösség iránti elkötelezettségből ülnek le tárgyalni, akkor rákényszeríti őket az élet. Most azon dolgozunk, hogy elég erősek legyünk ahhoz, hogy mindenkit rá tudjuk kényszeríteni a tárgyalásra.


Mi történik akkor, ha az RMDSZ mégsem fogadja el egyenlő rangú tárgyalópartnernek az EMNP-t?

– Mi azon kell dolgozzunk, hogy az RMDSZ ne gondolhassa ezt. A szövetségben többnyire olyan emberek ülnek, akik két évtizedes gyakorlattal rendelkeznek különböző választási küzdelmek vagy belső szervezeti csaták megvívásában, tehát racionálisan tudnak gondolkodni a saját, jól felfogott érdekükben.

Körülbelül fél év áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy erőt pumpáljunk saját szervezetünkbe, ennek az időszaknak az eredményével tudunk majd a tárgyalóasztalhoz ülni. Ha nem tudunk elég erőt felmutatni, akkor valószínűleg azok az RMDSZ-esek fognak győzni, akik úgy gondolják, hogy mellőzhetnek.

Igazából mikor két vagy három politikai szervezet leül tárgyalni, a tárgyalás általában az érdekek – saját, vagy szerencsésebb esetben egy magasabb rendű közösségi érdek mentén folyik. Nem várom az RMDSZ-től azt, hogy megjavuljon, és elkezdjen a közjón gondolkodni, mert belülről is tapasztaltam a szövetség működését. Tudom, kik ülnek az RMDSZ-ben: a szövetség saját kőkemény érdekeiket érvényesítő politikusokból áll, akik soha nem fognak megjavulni. Magamat és a csapatomat próbálom olyan helyzetbe hozni, hogy rákényszerítsük ezeket az embereket arra, hogy keressék velünk a megegyezést.


Az EMNP hogy tudja bizonyítani azt, hogy létezik egy kritikus tömeg, amelynek támogatását élvezi? Itt, Tusványoson, egy beszélgetésen az hangzott el, hogy egyáltalán nem lehet felmérni, mekkora támogatottsággal rendelkezik az EMNP. Csupán azt tudni, hogy mekkora támogatottsággal rendelkezik Tőkés László, ám arra semmiféle garancia nem létezik, hogy a támogatottsági táborát át lehet származtatni a néppártra.

– Sehogy nem bizonyítjuk ennek a tömegnek a létezését. Az RMDSZ fog rájönni magától, mekkora erőt képviselünk. Tőkés László egy karizmatikus személyiség. Támogatottsága nem vihető át egy szervezetre, még akkor sem, ha ő tölti be az elnök szerepét. Igazából mi nem számíthatunk arra, hogy Tőkés László minket bárhova is bevisz a hátán, nekünk a saját munkánkban kell bíznunk. Tőkés László egy fontos pillér, hiszen az ő értékrendjét képviseljük, közel áll hozzánk, és örülünk, hogy egyfajta mentora, szellemi védnöke az Erdélyi Magyar Néppártnak.

Másrészt, mivel a Néppárt még nincs bejegyezve, az emberek még nem gondolkodhattak el azon, hogy esetleg rá szavaznának, viszont azon elgondolkodhattak, hogy nem kívánják támogatni az RMDSZ-t.

Az viszont lemérhető, hogy az Magyar Polgári Párt támogatottsága hogyan változott 2008 és 2011 között. Az eredmény nyugtalanított, többek között ezért fogtunk neki az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának, mert láttuk azt, hogy az MPP képtelen felnőni a feladathoz. Sokkal jobban örültem volna, ha nem kellett volna erőt, energiát, időt arra pazarolni, hogy egy harmadik szervezetet bejegyezzünk, az MPP lehetett volna a megtalált út. Most arra koncentrálok, hogy az EMNP-t bejegyezzék, építsük fel a szervezeti hátteret, illetve egy hiteles programot rendeljünk mellé, és hiteles személyeket toljunk előtérbe. Ez a négy tényező nagyon jó tárgyalási alapot fog biztosítani.


A pártprogram alapelveit bemutató előadáson az is elhangzott, hogy az EMNP részt szeretne venni a román államreform megvalósításában. Ez azonban parlamenti szerepvállalás nélkül aligha valósítható meg. Mi lehet az a maximum, amit az EMNP feláldozna azért, hogy a parlamenti választásokkor az együttműködés létrejöjjön az RMDSZ-szel?

– Meg vagyok győződve, hogy bizonyos dolgokat csak együtt tudunk megvalósítani. Nem egy rákos daganatnak, sokkal inkább egy jól átgondolt terv elferdülésének tartom az RMDSZ-t. Zsákutcába futott egy komoly politikai terv, amit ezelőtt két évtizeddel találtunk ki, és még egy jó évtizedig közösen építettünk. Az RMDSZ-szel való együttműködést nem kompromisszumnak, hanem egy szükséges dolognak tartom. Eleve bekalkuláltuk, hogy együttműködünk a politikai szereplőkkel. Az RMDSZ azért olyan erős, mert közösen építettük ezt a brandet, amely képes reprodukálni önmagát. De ha leveszem róla a közös munka és a megszokás mázát, az RMDSZ akkor is egy komoly politikai tényező marad és van támogatottsága. Az RMDSZ-szel muszáj együttműködni.

Az együttműködés az MPP-vel is elképzelhető, ha sikerül megtalálnia önmagát és nem lép bele egy önfelszámoló spirálba. Mindaddig, míg léteznek ezek a politikai szereplők és betartják a demokratikus játékszabályokat, együtt kell működni velük a közös célok érdekében. Nagyon szívesen ülök le tárgyalni bárkivel, akik tagjai a „demokratikus politikai klubnak”.


Amennyiben a parlamenti választásokkor nem jön létre megegyezés az EMNP és az RMDSZ között, akkor vállalják-e, hogy önállóan indulnak?

– Erre a kérdésre akkor válaszolok, amikor abba a helyzetbe kerülünk. Most egyelőre felépítenénk magunkat. Az önkormányzati választások esetében mindenhol kell legyen saját jelöltünk, még akkor is, ha megegyezünk. Ha másért nem, azért, hogy legyen, akit visszaléptetnünk, vagy pedig azért, hogy legyen, akinek az érdekében visszalépjen a politikai partner, vagy partnerek, hiszen nagyjából két, illetve a Székelyföld esetében három tényezős felállásról beszélhetünk.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS