2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Privatizáció előtt a román egészségügyi rendszer?

Sólyom István 2011. augusztus 05. 09:48, utolsó frissítés: 13:10

Piaci alapon nyugvó egészségbiztosítási rendszer látszik körvonalazódni a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének bukaresti látogatása után. Szakértők már dolgoznak a tervezeten.


“Remélem, hogy még az őszi ülésszak folyamán a kormány a parlament elé terjeszti az új egészségügyi törvényjavaslatot, mondta Traian Băsescu a közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában. Az államfői nyilatkozatot megelőzően pedig Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségvezetője Bukarestben kijelentette, a román egészségügyi közszolgáltatások rendszere gyökeres átgondolásra szorul és a kormánynak dönteni kell arról, hogy milyen mértékű privatizációt hajt végre az egészségügyben. Egészségügyi és kormányzati források megerősítették, hogy az IMF és a Világbank határozott kérésére már dolgoznak a jogszabályon.

LEMONDOTT CSEKE ATTILA

» Lemondott Cseke Attila az egészségügyi minisztérium éléről

» Kelemen megpróbálta meggyőzni Csekét, hogy maradjon

» Victor Ponta: Az RMDSZ Cseke lemondása után is kormányon fog maradni

» Markó: Cseke jelentős reformot hajtott végre

» Az RMDSZ közleménye Cseke Attila lemondásáról

» Pambuccian szerint az alulfinanszírozottság miatt mondott le Cseke

» Dr. Ritli László lehet az új egészségügyi miniszter

» Privatizáció előtt a román egészségügyi rendszer?

» Megvizsgálják a CNAS és az egészségügyi minisztérium viszonyát

» Ma dől el, hogy megkapja vagy sem az egészségügyi tárca a CNAS-t

» Kelemen szerint legkésőbb holnap kinevezik az egészségügyi minisztert

» Ritli Lászlót javasolta az RMDSZ az egészségügyi minisztérium élére

» Emil Boc elfogadta Ritli jelölését

» Az egészségügyi minisztérium átvette a CNAS koordinálását

további közviták »
Noha Cseke Attila tárcavezető tegnap beadta a lemondását, az egészségügyi rendszer reformjára miniszter személyétől függetlenül szükség van, ezzel kapcsolatosan ő maga is nyilatkozatot fogalmazott meg lemondását követően.

„A mandátumom alatt sor került több reformra is, egyesek ezek közül radikális lépések voltak. Gondolok itt elsősorban a kórházi rendszer átszervezésére, a kórházak decentralizációjára, melynek során 370 egészségügyi intézmény került a helyi önkormányzatok fennhatósága alá, vagy a betegszabadságolások terén bevezetett szigorításokra, amely lépések a rendszeren belüli költségtakarosságot szolgálták.

A reformokat folytatni kell, véglegesíteni kell azokat a tervezeteket, amelyek jelenleg közvitára vannak bocsátva és a gyógyszerfogyasztás szabályozását, a rendszer informatizálását, valamint az egészségügyi szolgáltatások alapcsomagjának összeállítását célozzák” - így Cseke.


Nincs egységes álláspont

Háttérinformációk szerint a kérdésben az egészségügyi minisztérium két táborra szakadt: vannak, akik az új törvény megszövegezése mellett kardoskodnak, míg mások a jelenlegi módosításában látják a probléma megoldását. A tervezeten dolgozó szakértők - akik az államfő támogatását is maguk mögött tudják - állítják, az új törvény hatályba lépése esetén a jelenlegi szociális szolgáltatásokon alapuló, skandináv típusú egészségügyi rendszer a piaci alapokon nyugvó amerikai típusú egészségbiztosítási rendszer felé mozdulna el.

Magántőkét az egészségügybe

A HotNews forrásai szerint az új törvény legfontosabb változtatása, hogy kiemelt szerepet szán a magántőkének. A módosítási szándék nem előzmény nélküli, 2010-ben öt demokrata-liberális párti képviselő nyújtott be törvényjavaslatot, amely értelmében lehetővé tették volna a privatizációt az egészségügyi szektorban. A javaslatot nem szavazta meg a parlament.

Továbbá szó van egy állampolgári jogon mindenkinek járó, úgynevezett alapcsomag bevezetéséről is, amelynek kidolgozásába az idézett források szerint egy külföldi szakemberekből álló csoportot is bevontak. Illetékesek szerint az alapcsomag-tervezet az év végéig nem fog elkészülni. Az alapcsomag a kötelező egészségbiztosítási ellátás keretében igénybe vehető szolgáltatásokat - pl. életmentő beavatkozások, a járványügy és a szülés - tartalmazná. Bevezetésére azért van szükség, hogy pontosan meghatározzák a kötelező biztosítással járó kórházi alapszolgáltatásokat.



Lucian Duţă, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke szerint az alapszolgáltatásokat tartalmazó csomag szükségességével úgy a szakma, mint a politika tisztában volt, a szakpolitika kivitelezését viszont a felmerülő politikai kockázatok miatt senki nem merte vállalni.


Bonyolult konstrukció

Az új egészségügyi törvény harmadik fontos eleme a CNAS szervezeti és működési alapszabályzatának módosítása. Ezzel kapcsolatban három munkaváltozat is szóban forog. Az első szerint a CNAS-t az egészségügyi minisztérium alá rendelnék. Az év elején a szaktárca már tett egy kísérletet a CNAS szervezeti struktúrájának megváltoztatására, sikertelenül.

A második alternatíva a CNAS megszüntetésére és átalakítására vonatkozik abban az értelemben, hogy a pénztárnak csak pénzosztó szerepet szánnának, koordináló, döntési hatásköreit a minisztérium venné át. A harmadik variáns szerint a CNAS statútuma változatlan maradna. A fenti források szerint kevésbé valószínű, hogy szeptemberig módosítanák a CNAS alapszabályzatát. Ugyanakkor egészségügyi berkekben arról beszélnek, hogy a készülő törvény a CNAS privatizációját és kisebb magánosított biztosítóházakra való felosztását irányozza elő, német modell szerint.

A minisztérium nem hagyná el a járt utat

Abban az esetben, ha a szaktárca nem vesz részt a készülő törvénytervezet kidolgozásában, a kormány a jelenleg hatályos törvényhez számos módosító indítványt fog benyújtani. Sajtóinformációk egyöntetűen állítják, a minisztérium kategorikusan a meglévő törvény módosítása mellett foglal állást. Ez esetben ősszel a minisztérium által javasolt, ún. clawback mechanizmus lépne érvénybe és nem a CNAS 90%-os illetékrendszere. A clawback mechanizmus az ingyenes és támogatott gyógyszerek költségfedezetének ellenőrzési módját és a gyógyszergyártóknak az államilag támogatott készítmények forgalmazása után fizetett általános forgalmi illetékét jelenti.

A szaktárca elképzelése szerint ezt a hozzájárulást az országos egészségügyi programok keretében biztosított gyógyszerek és az ambuláns kezelések alkalmával használatos készítmények hatósági engedéllyel rendelkező forgalmazói fizetnék. A tervezet szerint az egységes betegbiztosítási alap hozzájárulása a gyógyszerárakhoz a 2009 –es évben elszámolt negyedéves kifizetés összege és a folyó évi hasonló negyedéves kifizetés összege közötti különbség 60%-a lenne. A CNAS ugyanakkor az illeték arányát 90%-ra emelné és kizárólag a szabadalommal védett termékek ellenértékéből fizettetné meg.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS