2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kovászna: gyógyturizmusban a jövő?

Sólyom István 2011. augusztus 08. 13:13, utolsó frissítés: 15:48

Románia adottságait tekintve az európai egészségturizmus Mekkája lehetne, a valóság azonban siralmas képet mutat. A szakember szerint vétek nem kiaknázni a lehetőségeinket.


Az idei év végéig Kovászna a fejlesztendő romániai fürdővárosok listájának élére kerülhet, erről a nemrégiben Bukarestben rendezett gyógyturizmus-kerekasztal alkalmával esett szó.

A beszélgetésen az egyik legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező gazdasági ágazat problémáinak azonosításáról és az európai élvonalhoz való csatakozás feltételeiről tárgyaltak az ágazat romániai szereplői, köztük a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.

Herman Rosner iparkamara-elnököt a hazai, azon belül a székelyföldi gyógyturizmus nagymúltú hagyományairól, piacának éledezéséről és ígéretes perspektíváiról kérdeztük.


Gyógyturisták ide, hozzánk!



“A szervezők egyöntetű véleménye, hogy a gyógyturizmus lehet a romániai turizmus motorja, hisz európai viszonylatban itt található az ehhez szükséges természeti tartalékok egyharmada” - mondta Rosner.

A kormánynak törölni kellene a vakációs jegyek esetében kiszabott 16 százalékos adót, ezáltal ösztönözni a munkaadókat, hogy ilyen jegyeket ajándékozzanak alkalmazottaiknak - vélekedett. A szakember szerint magyarországi mintára a közszférában is be kellene vezetni, hogy az intézmények a vakációs prémiumok helyett hazai úticélokra szóló üdülési csekkeket adjanak beosztottaiknak.



Herman Rosner a legfontosabb tennivalók közé sorolta a természeti adottságok, a gyógykezelések európai standardok szerinti engedélyeztetését. Ennek megvalósulása esetén az uniós országok egészségbiztosítói és nyugdíjpénztárai is elismernék ezeket, és Romániában kezeltetnék betegeiket. Az európai gyógyturizmus évi tízmillió turistával számol, amiből hatmillió Németországból érkezik, már emiatt is javallott a német standardok romániai meghonosítása.

Szélmalomharc


„A gyógyturizmus legnagyobb ellenfele az évente milliárdos nyereséget termelő gyógyszerlobbi, hisz az embernek könnyebb bevenni két tablettát, mint az egészségére vigyázni, egészségesen étkezni vagy gyógyfürdőre járni. Példát kellene venni az idősektől, akik közelharcot vívnak egymással, csakhogy bejussanak egy-egy gyógyfürdőre” – hangsúlyozta a kamaraelnök a betegségmegelőzés fontosságát, aláhúzva, hogy a megelőzés nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint a gyógyítás. A családorvosokat ösztönözni kellene arra, hogy gyógyszeres kezelés felírása helyett a megelőzésre, korai diagnosztizálásra és a természetes gyógymódokra helyezzenek hangsúlyt.


Legyen úgy, mint régen volt

Az egészségügyi közgazdász szerint újra reneszánszát éli a két világháború közötti, akkoriban még az arisztokraták kiváltságának számító ágazat. Kovásznának kötelező élni azzal az adottságával, hogy területén 14 mofetta található, míg az európai gyógyfürdő-nagyhatalomként számon tartott Magyarország csak egy mofettával rendelkezik. Igaz, hogy míg nyugati szomszédunk 209 ásványvízforrása, 1372 hévízforrása mellé a Széchenyi-terv keretén belül tíz év alatt 106 gyógyszállodát és 30 spa szállodát épített, addig Kovásznán a rendszerváltás óta csak egyetlen szálloda épült.


Marketing területén is jelentős Románia lemaradása a nemzetközi élvonalhoz képest. „Nagyon kevesen tudják úgy belföldön, mint külföldön, hogy Kovászna a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni küzdelem első számú romániai fellegvárának számít. A tavalyi egészségügyi statisztikákat böngészve kiderül, hogy a szív- és érrendszeri betegségek okozta elhalálozás tekintetében Románia globális szinten a negyedik helyet foglalja el.

„A gyógyturizmusba való invesztálás egyebek mellett azért éri meg az országnak, mert más ipari létesítményekkel ellentétben ezeket a természeti kincseket nem lehet más országokba telepíteni” – összegzett Rosner.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS