2026. október 18. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mi lesz, ha a Fidesz szavazati jogot ad nekünk?

Erdély FM 2011. szeptember 01. 14:17, utolsó frissítés: 15:16

Bár az anyaországiak nem lelkesednek az ötletért, minden jel arra mutat, hogy a határon túliak is szavazhatnak a következő országgyűlési választásokon. #b#Székely István#/b# és #b#Illyés Gergő#/b# elemez.


Miközben minden jel arra mutat, hogy a magyarországi kormánypárt szavazati jogot adna a határon túli magyarságnak, közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy a magyarországi lakosság többsége (77 százalék) nem ért egyet ezzel. Az Erdély FM Arcvonal című közéleti műsorában Székely István és Illyés Gergő politológusok beszéltek arról, hogy mivel magyarázható ez az elutasítás, milyen következményei lehetnek annak, hogy az elutasítás ellenére mégis szavazati jogot kapnak a határon túli magyarok, illetve hogyan is lehetne ezt kivitelezni?


Minek köszönhető ez a nagyfokú elutasítás a magyarországi lakosság részéről?

Székely István: – Úgy gondolom, ez azért van, mert az emberek szeretnek saját maguk dönteni azokban a kérdésekben, melyek őket közvetlenül érintik. A magyarországiak 70 százaléka szerint az a probléma, hogy amennyiben ez a terv megvalósul, olyan személyek fognak szavazni a magyarországi országgyűlési választásokon, akik nem közvetlen alanyai az országgyűlési döntéseknek. Így olyan személyek határozzák meg a politika elsődleges rendszerének összetételét, akikre nem vonatkoznak például azok a megszorító intézkedések, amelyeket ezek az intézmények meghozhatnak.

A magyar állampolgárság könnyített megadásáról szóló 2004-es népszavazás kapcsán azt láttuk, hogy az elutasító diskurzus meghatározó eleme egyfajta jóléti sovinizmus volt. A magyarországiak nem értettek egyet azzal, hogy a könnyített honosítás révén olyan személyek is állampolgárrá váljanak, akik esetleg veszélyeztetik egzisztenciájukat, életszínvonalukat. Az elutasítók számára ez volt a legfőbb érv.



Ugyanezen logika mentén azt lehet mondani, hogy most a magyarországiak azt gondolják: mivel ők az alanyai a magyarországi politikai rendszer döntéseinek, ennek összetételéről ők akarnak dönteni. Érdekes ugyanakkor, hogy a többségi vélemény milyen illékony lehet: a magyarországiak kétharmada most már egyetért az állampolgárság könnyített megadásával a Magyarországon kívül élő magyarok számára, noha 6-8 éve nem ezt mérték a közvélemény-kutatások.



Mennyire tűnne el ez az ellenszenv, ha a határon túli magyarok egy külön listára szavazhatnának, és így küldhetnének egy bizonyos számú képviselőt az országgyűlésbe?

Székely István: – Lehet, hogy a közvélekedés némileg módosulna, de az ellenszenv szerintem nem tűnne teljesen el. Azt gondolom, hogy ha a kormánypártok megadják a választójogot, akkor az ezzel kapcsolatos morális dilemma a következő választásokkor akár a kampány központi elemévé is tehető.


A szavazati jog megadásának mikéntjéről milyen alternatívák léteznek?

Illyés Gergő: – Erről nagyon sok verzió látott már napvilágot, és mivel a választójogi törvény várhatóan módosulni fog, nehéz konkrétumokat mondani. Az első verzió arról szólt, hogy a határon túliak az országos listára szavaznának.

A másik lehetőség – és erre rengeteg példát látunk Európában – az, hogy külön listát vagy külön választókerületet hoznak létre a határon túli állampolgárok részére. Ezzel kapcsolatban egy sor érdekes kérdés merül fel: a listán szereplő politikusok határon túli vagy anyaországi politikusok legyenek? Kettős állampolgárok legyenek? Magyarországi vagy határon túli pártok színeiben induljanak? Nagyon sok lehetőség van, és nem lehet tudni, hogy melyik változatnak lesz erősebb támogatottsága a Fideszen belül.


A felvázolt alternatívák közül szerinted melyik lehetne elfogadottabb a magyarországi lakosság körében?

Illyés Gergő: – Egyértelmű, hogy a második verzió lenne az elfogadottabb azok körében, akik a szavazati jog megadását problémásnak érzik. A szavazati jog megadását ellenzők rendszerint kétféleképpen érvelnek, és mindkét érv viszonylag könnyen cáfolható.

Egyrészt világos, hogy az állampolgárság kiterjesztése egyben a politikai közösség kiterjesztését is jelenti. Az állampolgárság kiterjesztése a szavazati jog beszűkítésével párhuzamosan azt jelenti, hogy egyes állampolgárok beleszólhatnak az ország irányításába, mások pedig nem.

Jelenleg is nagyon sok olyan külföldön élő magyar állampolgár van, aki szavazhat a külképviseleteken, ugyanakkor pedig nagyon sok Magyarországon élő állampolgár nem él szavazati jogával – a szavazati jog ilyenfajta beszűkítése tehát problémás.

A másik, gyakran felhozott ellenérv az, hogy a határon túli magyarok nem ismerik annyira a magyarországi politikai helyzetet, hogy érdemben tudjanak dönteni arról, kire szavaznak. Ez azért áll gyenge lábakon, mert jól tudjuk: ma már létezik egy egységes, magyar nyelvű médiatér a Kárpát-medencében.

Nem láttam még olyan felmérést, amiből kiderülne, hogy a külhoni magyarok mennyire követik a magyarországi belügyeket, de ezt mindenképpen érdekes lenne összevetni azzal, hogy a magyarországiak mennyire követik a hazai politikai eseményeket. Szerintem akkor is érdekes eredményeket kapnánk, ha megnéznénk, hogy például az erdélyi magyarok a magyarországi vagy a romániai belpolitikát követik.



Az eddig felmerült alternatívák közül melyik lenne előnyösebb a határon túli magyarok számára?

Székely István: – Az egyik alternatíva az, hogy a határon túliak közvetlenül a magyarországi pártlistára szavaznak, illetve hogy a határon túliak számára elkülönített helyek vannak. Ebben az esetben országonként, előre meghatározott választókerületekben voksolnak egy külön listára, és/vagy egyéni választókerületi jelöltekre. Kivitelezni mindkettőt lehet, ez technikai kérdés.

Pragmatikusan szemlélve a külhoniaknak talán az utóbbi verzió lenne szerencsésebb. Így jobban beazonosítható a felelősség, megszemélyesül egy politikai akarat. Ismerhetjük a politikust, korábbi állításait, tevékenységét, és ennek függvényében szavazunk rá, vagy sem.

A bizonytalanság elsősorban technikai kérdéseknek köszönhető. Romániában is van szavazati lehetőség a külföldön élők számára, csakhogy a magyar és a román jogrend között van egy hatalmas különbség. A magyar jogi gondolkodás számára elfogadhatatlan az a romániai megoldás, miszerint bárki, amennyiben román állampolgár, besétálhat a szavazókörzetbe, és pótlistán leadja a szavazatát. Magyarországon a szavazáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.

Ez az előzetes bejelentkezéses rendszer olyan fokú tudatosságot feltételez, ami a választásokon résztvevők potenciális számát erősen lecsökkenti. Romániában az elnökválasztáskor 170 ezren voksoltak külföldről – kíváncsi vagyok, hogy ha a szavazást előzetes bejelentkezéshez kötnék, mennyi maradna ebből.


Mennyire egyedülálló Európában a választójog ilyen típusú kiterjesztése?

Székely István: – A média szereti úgy láttatni a kérdést, mintha ez rendkívüli eset lenne, annak ellenére, hogy az Európai Unióban sok országban létezik ilyen megoldás. Írország az egyedüli ország, amely úgy adott tömegesen állampolgárságot a külföldön élő íreknek, hogy a szavazati jogot az állandó írországi lakhelyhez kötötte.

Kezdetben Olaszország is így szabályozta a kérdést, de utóbb módosították a törvényt: jelenleg levélben szavazhatnak azok az olasz állampolgárok, akiknek nincsen állandó lakhelyük Olaszországban. Portugália, Franciaország, Spanyolország és a volt szocialista országok többsége – Románia, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország Lengyelország – biztosította a szavazati jogot a külföldön élő állampolgárai számára.

Egyes országokban elkülönített mandátumokra, máshol közvetlenül az országos listákra lehet szavazni. Tehát nem ördögtől való dolog ez – van olyan párt, amelyik úgy gondolja, érdeke fűződik a választójog kiterjesztéséhez, és van olyan, amelyik azt gondolja, veszít rajta.


Milyen technikai lehetőségek állnak rendelkezésre a választói jog kiterjesztésére?

Illyés Gergő: – Az, hogy határon túlról hány voks fog érkezni, nagyban függ attól, hogy a döntéshozók milyen választási technika mellett döntenek. Jelenleg a külképviseleteken lehet szavazni. Ha ez a rendszer marad, akkor az erdélyiek Kolozsváron, Csíkszeredában és Bukarestben voksolhatnak majd. A külképviseletek fizikai teljesítőképessége nagyon kevés: körülbelül tízezer szavazattal lehet majd számolni.

Például Románia más módszert alkalmaz: az illető állammal együttműködve külön szavazókörzeteket hoztak létre, és ezekben a szavazókörzetekben voksolhatott a diaszpóra. Ez a verzió egyértelműen megnövelné a részvételi arányt a határon túl. Egy harmadik verzió a levélben való szavazás, amit most épp a román kormánypárt forszíroz. Ez ismét megnövelné a részvételi arányt.

Persze kérdéses, hogy egyik vagy másik módszer melyik pártnak lenne kedvező. Senki nem ismeri a külhoni magyarok választási preferenciáit a magyarországi pártok vonatkozásában. Egy elterjedt sztereotípia szerint a határon túliak nagy része a Fideszre szavazna, de ezzel a kijelentéssel szerintem nagyon óvatosan kell bánni.


Milyen hatása lehet ennek a hazai politikai színtéren?

Illyés Gergő: – Ez mindenképpen egy további választási kampányt jelentene a határon túliak számára, a választási kampány velejárója pedig a vita, a konfliktus, az egymásnak feszülés. Egyesek azért ellenzik a választójog kiterjesztését, mert ez ismét csak megosztaná az erdélyi magyarságot.

Én úgy látom, az erdélyi magyarság már most is megosztott, a politikai preferenciák különböznek, léteznek rivális szervezetek – a választási versengés tulajdonképpen ennek az intézményesítése lenne.

Érdekes kérdés az is, hogy a Magyarországgal szomszédos, magyarlakta államok – Románia, Szerbia, Szlovákia – hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Magyarországon legközelebb 2014-ben lesznek választások – kérdés, hogy akkor melyik párt lesz kormányon Romániában vagy Szlovákiában.

Mindent összevetve ez egy annyira sokrétű kérdés, és annyira nincsenek letisztázva az alternatívák, hogy szinte lehetetlen megmondani, hogy milyen hatása lesz a választójog kiterjesztésének. Mindenképpen úgy néz ki, hogy egy ilyen lépés felforgatja majd az egész kárpát-medencei politikát.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS