Mit hozna Băsescu angolszász típusú választási rendszere?
Sólyom István 2011. szeptember 02. 13:53, utolsó frissítés: 17:24Az államfő ismét módosítaná a választási törvényt, az RMDSZ vészharangot kongat. Valóban katasztrófát jelentene a brit rendszer? Választásokat szimuláltunk.
Egyfordulós, kompenzáció nélküli, egyéni szavazókörzetes választási rendszer bevezetését szorgalmazta nemrég Traian Băsescu, a Sulinán megrendezett külhoni román fiatalok táborában. Az államfő szerint a mandátumok visszaosztásának eltörlése erős támogatottságú kormányokat eredményezne, amelyek ráadásul a különféle politikai szövetségektől is függetleníteni tudnák magukat. Victor Ponta, az ellenzéki PSD elnöke támogatta Băsescu javaslatát, míg az RMDSZ politikusai élesen tiltakoztak az elképzelés ellen.
Lakatos Péter képviselő a Transindexnek úgy nyilatkozott, a szövetség semmilyen módon nem támogatja az egyéni választókerületes választási rendszer bevezetésére vonatkozó, országos listát nélkülöző javaslatot, hisz a “győztes mindent visz” államfői javaslat megvalósulása esetén nagyszámú szavazó maradna képviselet nélkül. Az RMDSZ a magyarországihoz és a németországihoz hasonló vegyes típusú választási rendszer bevezetése mellett áll ki, amelynek előnye, hogy a pártokat vagy pártszövetségeket olyan helyzetbe hozza, hogy az országos választási listákra olyan szaktekintélyeket állíthatnak, akikre később a parlamenti munka során szükség van. A tisztán egyéni választási kerületek bevezetése által a székelyföldi románoknak lenne a legtöbb veszíteni valójuk, hisz parlamenti képviselet nélkül maradnának - fejtette ki Lakatos.
A választási rendszer ilyen irányú módosításával szemben Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke is aggályokat fogalmazott meg. Az egyfordulós egyéni szavazókörzetes rendszer életbeléptetése esetén Hunyad, Fehér és Szeben megye magyar közössége képviselet nélkül maradna a romániai törvényhozásban, és hasonló helyzetbe kerülne a Kovászna és Hargita megyei román közösség is – hívta fel a figyelmet a politikus.
Alábbi összeállításunkban a Traian Băsescu által javasolt egyfordulós, kompenzáció nélküli, egyéni szavazókörzetes, azaz az angolszász relatív többségű választási rendszert vesszük górcső alá, összehasonlítva a jelenlegi, egyéni kerületesnek mondott, ám valójában vegyes szisztémaként funkcionáló rendszerrel.
Bónuszként előbányásztuk a 2008-as parlamenti választások erdélyi megyékre vonatkozó adatait, és a többségi választási rendszerek relatív formulájának alkalmazásával megpróbáltuk kideríteni: hogyan alakult volna a képviselői és szenátori mandátumok sorsa Erdélyben, ha az angolszász modell szerint zajlottak volna a három évvel ezelőtti parlamenti választások.
Az aktuális román választási rendszer
Az 1998-2008 közötti román választási rendszer ún. tiszta arányos rendszerben működött. A parlamentbe való bejutás küszöbe 1999-ig 3, utána 5 százalék volt. Az Európában leginkább elterjedt arányos rendszerek pártorientáltak, többmandátumos körzeteket igényelnek, és a kispártoknak is kedveznek.
Azonban a 2004-es parlamenti választások után Traian Băsescu saját és pártja népszerűségét kihasználva amellett, hogy az előrehozott választások ötletével rukkolt elő, radikálisan változtatni kívánt a választási rendszeren. Ekkor került be a köztudatba az egy- vagy kétfordulós többségi választási rendszer fogalma. A felvetés évekig tartó polémiát váltott ki, mígnem 2008 márciusában a parlament által elfogadott 2008/35-ös törvény egy hibrid rendszert eredményezett. A jelöltek, a politikai elemzők és a média többsége azon az állásponton volt, hogy ez a rendszer bonyolult, kiszámíthatatlan működésű, és megjósolhatatlan, kit juttat parlamenti mandátumhoz.
Az egyéni kerületes választási rendszernek nevezett szisztéma valójában kombináltnak mondható, és annyiban különbözik a magyar vagy német gyakorlattól, hogy nem ismeri a kompenzációs lista fogalmát. Továbbá az 5 százalékos bejutási küszöb mellé egy alternatív határt is bevezet, mely szerint minimum 6 képviselői és 3 szenátori helyet kell megszerezni egy pártnak a parlamentbe való jutáshoz. Az ötszázalékos küszöb alulteljesítése esetén elképzelhető, hogy egy egyéni körzetben a második, harmadik vagy negyedik helyen végzett jelölt szerez mandátumot. Erre több esetben is volt példa a 2008-as választások során. Egyéni körzetből automatikusan parlamentbe jutnak az abszolút többséget szerzett jelöltek, ám a két alternatív küszöbérték közül az egyiket így is teljesíteni kell. A mandátumok kiosztása az egyéni választókerületek és a megyék szintjén történik. Ez utóbbi szinten kerülnek elosztásra a töredékszavazatok. A rendszer egyáltalán nem kedvez a független jelölteknek, akik a parlamentbe csakis abszolút többséggel juthatnak be.
Az újonnan kialakított rendszert két ok miatt nem lehet klasszikus egyéni kerületesnek nevezni: egyrészt a választási küszöbök felülírják az egyéni kerületben hozott döntést, másrészt az arányos rendszerekkel ellentétben nem igaz, hogy a választásokat az nyeri, aki a legtöbb egyéni körzetet nyerte. A mandátumok száma és a pártokra leadott érvényes szavazatok szinte tökéletes arányosságot mutatnak. Ugyanakkor a rendszer 2008-ban kismértékben minden párt esetében felfelé torzított. A PD-L a szavazatok 32,36%-ával a képviselői mandátumok 36,39%-át (+4,03), a PSD+PC 33,09%-ával a képviselői mandátumok 36,07%-át (+2,98), a PNL 18,57%-kal a képviselői helyek 20,56%-át (+1,99), míg az RMDSZ a maga 6,19%-ával a képviselőházi helyek 6,96%-át szerezte meg (+0,77).
A mandátumszámok kialakítása során először egy mandátum szavazatokra vetített értékét számítják ki (Hare-kvóta), vagyis hogy hány szavazat ér egy mandátumot. A megyei szintű mandátumarányosítás után az egyes, 5%-nál több szavazatot elért pártokra jutó mandátumszámból levonják a többségi elven már elkelt mandátumokat. Az így létrejövő töredékszavazatokból a kvótának megfelelő számú mandátum keletkezik, s ezek úgy kerülnek kiosztásra, hogy minden egyéni választókerületre pontosan egy képviselő illetve szenátor jusson. Ezek ismeretében kiviláglik, hogy a módosított választási rendszer valójában megőrizte arányos jellegét, és a többségi választási rendszertől remélt változások – a kétpártrendszer felé való elmozdulás, a pártok helyett az egyéni képviselőkre való hangsúlyeltolódás – nem következtek be.
A többségi választási rendszerek
Történetileg először az egyéni jelöltek rivalizálására épülő többségi rendszerek alakultak ki. Az egyéni választókerületeken alapuló rendszerben az egyes választókerületekben kiosztható, többnyire egy-egy képviselői helyet az a jelölt nyeri el, aki a szavazatok abszolút, illetve relatív többségét megszerzi. A 19. század végétől a legtöbb európai országban a pártok versengésén alapuló arányos választási rendszerek alakultak ki. E típus esetén a többmandátumos választókerületekben a mandátumok a szavazatok arányában, a pártlisták között kerülnek kiosztásra. A két alaprendszert kombináló vegyes választási rendszerek a 20. század második felében jöttek létre.
A 19. század második felében a választási rendszereknek két változata volt ismeretes: az angolszász relatív többségi és a francia mintájú abszolút többségi választási rendszer. Mindkettő egyéni választókerületi rendszer, tehát mindegyik választókerületben egy képviselőt választanak, azaz egy mandátumot osztanak ki. Az alapvető eltérés abban mutatkozik, hogy a képviselő megválasztásához milyen többséget igényelnek. A francia rendszerben a képviselőket két fordulóban, abszolút többséggel választották meg, míg az angolszász választási rendszerben az a jelölt lesz képviselő, aki a választókerületben leadott szavazatok relatív többségét kapja.
A többségi választási rendszerek legtipikusabb változatai Nagy Britanniában és a brit gyarmatokon alakultak ki. Az angolszász országok zöme egyszerű többségű választási formulát („first-past-the-post”) alkalmaz, vagyis a győztes mindent visz elvet, amiről Traian Băsescu is beszélt. A bevett szabályok szerint a választási körzetek egymandátumos, egyéni körzetek, választási küszöb nincs. A többségi rendszer előnye, hogy a választások után stabil, egypárti többségi kormány alakul. A brit választási rendszer stabil jellemzője, hogy mindig egy párt nagyarányú győzelmét hozza. A pártok széles tömegbázissal rendelkeznek, politikai üzeneteikben a középre húzó szavazókat igyekszenek megnyerni maguknak. A relatív többségi rendszerek torzító hatásúak, olykor különös eredmények születnek: 1951-ben a Konzervatív Párt úgy jutott többséghez, hogy 1%-kal a Munkáspárt mögött végzett, 1974 februárjában pedig a Liberális Párt a szavazatok csaknem 20%-ával mindössze 2%-nyi mandátumot szerzett.
Módszertan
Tisztában vagyunk a mi lett volna, ha... kezdetű játék történelmietlen voltával, mindezek ellenére érdekesnek tartottuk a következő kísérlet lefolytatását: hogyan alakultak volna a 2008-as parlamenti választások, ha az angolszász választási rendszer szerint kerülnek lebonyolításra? Időhiány miatt elsősorban a romániai magyarság parlamenti képviseletére voltunk kíváncsiak, így csupán a 16 erdélyi megye 2008-as választási adataival kalkuláltunk, mert azok időben a hozzánk legközelebb állóak és egyéni választókerületekben, pártlisták nélkül zajlottak.
A hivatalos választási adatokat a 16 erdélyi megyére összesítettük, aminek eredménye ez a táblázat. A 2008-as választások során Erdélyben a Demokrata Liberális Párt (PDL) 38 képviselői és 17 szenátori helyet, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt koalíciója (PSD-PC) 26 képviselői és 13 szenátori mandátumot, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20 képviselői és 7 szenátori helyet, míg az RMDSZ 21 képviselői és 9 szenátori mandátumot szerzett. Az Arad megyei RMDSZ-képviselet a megyei visszaosztás után jött össze úgy, hogy a 7-es számú egyéni választókerületet abszolút többséggel nyerte a PDL-s jelölt, így tulajdonképpen egy kerületben két nyertes volt.
Szatmár, Máramaros, Bihar, Szilágy
Beszterce, Kolozs, Maros, Hargita
Arad, Fehér, Szeben, Brassó
Kovászna, Hunyad, Temes, Krassó-SzörényA 16 megye összes választókerületének adatait már az angolszász modell szemüvegén keresztül vizsgáltuk, vagyis arra voltunk kíváncsiak, hogy a relatív többséget tekintve, hol mutatkozik eltérés a 2008-as választások eredményeihez képest. Pl. Bihar megye 8-as számú egyéni képviselői választókerületében Claudiu Taga PNL-s jelölt 7,60 százalékkal jutott mandátumhoz annak ellenére, hogy a PDL jelöltje, Nelu Balas 43,90 százalékot szerzett. Az angolszász rendszerben a PDL nyerte volna a képviselői mandátumot. Az egyfordulós, kompenzáció nélküli, egyéni szavazókörzetes választási rendszer 2008-as választások adatain alapuló szimulációja során a következő eredmények születtek: Erdélyben a PDL 58 képviselői és 27 szenátori helyet, a PSD-PC 14 képviselői és 6 szenátori mandátumot, a PNL 9 képviselői és 3 szenátori helyet, míg az RMDSZ 22 képviselői és 9 szenátori mandátumot szerzett volna.
Mit jelentenek az eredmények?
A választási eljárások szimulációja egyik szegmense a választói magatartás kutatásnak. Jelen kísérlet nem tudományos megalapozottságú, a román pártrendszerre vonatkozó releváns következtetések nem vonhatók le belőle, azonban az RMDSZ tekintetében néhány általános konklúzió megfogalmazására lehetőséget ad, és mindenek felett: gondolkodásra késztet.
A kapott eredmények alapján látható, hogy a PDL Erdélyben 20 mandátummal többet szerzett volna, míg a PSD-PC koalíció 12 képviselői hellyel lenne szegényebb. A PNL is jelentős mértékű veszteséget könyvelhetett volna el, az RMDSZ viszont egy képviselői hellyel javíthatott volna választási eredményein, míg a szenátusi mandátumok tekintetében nem történt változás. Hiba lenne mindezekből arra következtetni, hogy a PDL toronymagasan nyerné a 2012-es, egyfordulós, kompenzáció nélküli, egyéni szavazókörzetes választásokat, hisz a Kárpátokon túli területekre vonatkozóan nem végeztünk számításokat, és a választók időközben esetleg megváltozott opcióit sem állt módunkban figyelembe venni. A három évvel ezelőtti adatok alapján a PSD-PC valószínűleg behozná a hátrányt, és az sem elképzelhetetlen, hogy megfordítaná az arányokat. Amit kijelenthetünk: a PDL Erdélyben kiválóan szerepelne. Azonban a mai viszonyokból kiindulva, a Szociállibeláris Uniót alkotó PSD és PNL eredményeit összeadva, már nem is tűnik oly behozhatatlannak a demokrata-liberálisok előnye.
Ami még kiderült: a romániai magyarság Hunyad, Fehér és Szeben megyékben nem maradna parlamenti képviselet nélkül, hisz e három megyének jelenleg sincs képviselője, szenátora a törvényhozásban. Ennél érdekesebb, hogy az RMDSZ-es politikusok által megfogalmazott aggályoknak némileg ellentmondanak a kapott adatok. Szatmár megyében 2-vel, Bihar megyében 2-vel, Maros megyében 1-gyel míg Kovászna megyében szintén 1-gyel több képviselői helyhez jutna az RMDSZ. Máramaros, Brassó és Arad megyékben nem kapott volna mandátumot a szövetség, míg Kolozs megyében 1-gyel csökkenne a képviselők száma. Az új választási törvényből egyértelműen a Bihar és Szatmár megyei magyarság és Székelyföld profitálhatna, a félszórványnak számító Szilágy megyében is összejönne a képviselethez szükséges mandátumszám, míg a szórvány megyék elesnének a mandátumért vívott harcban. A töredékszavazatok visszaosztása nélkül, arányosság híján pedig ezekben a megyékben leadott magyar szavazatok is elvesznének. Ami a székelyföldi románság képviseletét illeti: a képlet itt is felemás, Hargita megyében nem történne változás, míg Kovászna megyében képviselet nélkül maradna a románság.
A számok alapján ezek a főbb megállapítások tehetők. Ami ezen túl van, pusztán találgatás lenne, amibe nem kívánunk bocsátkozni, hisz nem ismerjük a majdani részvételi arányokat, a választói viselkedést, a lehetséges pártszövetségeket, az esetlegesen újonnan kialakított választási körzetek határait, stb. Végkifejlet: az angolszász modell az RMDSZ és a romániai magyarság számára akkor jelentene igazán nagy veszélyt, ha egyszerre két vagy három politikai alakulat - a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt - indulna a 2012-es választásokon, hisz a szavazatok megoszlása esetén a székelyföldi megyék kivételével valóban képviselet nélkül maradna a romániai magyarság. Mivel a többségi választási rendszerek a nagypártoknak és a koalícióknak kedveznek, így még inkább indokolt lenne az elsősorban az EMNT és az MPP által hangoztatott magyar koalíció létrehozása. A közös indulás a választási részvételt akár pozitívan is befolyásolhatná, aminek alapvető jelentősége lenne, ha a román pártok is választási szövetségekben gondolkodnának.
Forrás:
Bakk Miklós: Választási rendszerek, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2007.
Balogh Róbert (szerk.): Medvék, tulipánok, populisták. A román politikai rendszer dilemmái és a 2008-as parlamenti választások,
https://alkotmanyjog.jogiforum.hu
https://www.becparlamentare2008.ro
www.alegeri.tv
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
