2026. május 5. kedd
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

SZKT: A kényelmetlen témákat sem kerülgette az RMDSZ

B.P.E. 2011. szeptember 18. 20:30, utolsó frissítés: 23:32

A választási rendszer megváltoztatása, az EMNP bejegyzése és Verespatak voltak a visszatérő témái az SZKT szombati, marosvásárhelyi ülésének. Muffin is volt.


Vakuk villogásában bevonuló Borbély, az épület előtt hangosan felnevető Eckstein, az előtérben sürgölődő Katona és a bajsza alatt valószínűleg épp egy újabb dakota közmondást elmorzsolni készülő Szabó Ödön: az összkép üzenete egyértelmű, de többféleképpen dekódolható. A jóindulatú verzió szerint az RMDSZ-ben még mindig helye van a sokszínűségnek, a rosszindulatú szerint pedig semmi sem változik a Szövetségben. Előbbi verziót támasztja alá az is, hogy a büfében ezúttal a szokásos szendvics, kávé, tea mellett muffin is kapható, utóbbit pedig az, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülései kezdtek visszaszokni Marosvásárhelyre. Igaz, a szombati rendezvénynek ezúttal nem a Kultúrpalota, hanem a Maros Művészegyüttes székhelye adott otthont.





Az ülés jó félórás csúszással kezdődött, de ez Biró Rozália SZKT-elnökön kívül senkit sem zavart, a folyosói csevegések időszámításunk óta legalább annyira részét képezik az eseménynek, mint a hivatalos napirendi pontok.




Amelyek egyébként első ránézésre nem sok izgalmat ígértek: Magyari Tivadar főtitkár-helyettesi kinevezésének megerősítése, a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság (SZSZFB), a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság (SZEFB), valamint a Szövetségi Ellenőrző Bizottság (SZEB) tagjainak megválasztása nem sok elvi vitára nyújtott lehetőséget, így a szövetségi elnök politikai beszámolója és a hozzászólások jelenthettek csak esélyt a szaftos szpíccsekre. És lőn.


VÁLASZTÁSOK

Egy rövid Eckstein-vendégszereplést leszámítva (erről később) a felszólalások sora a szövetségi elnök politikai beszámolójával kezdődött, aki meg is határozta az utána jövők tematikáját. Kelemen Hunor elsőként a választási rendszerről illetve a választások tervezett összevonásáról beszélt. Elmondta, számos érv szól a választások összevonása mellett, gazdasági szempontból mindenképpen előnyös, az RMDSZ szavazótáborának mozgósítása szempontjából pedig nagyobb részvételt lehetne biztosítani.



„Ebben az esetben egy sokkal jobban átgondolt választási kampányt kell előkészítenünk. A választások összevonásánál azonban sokkal fontosabb a választási rendszer kérdése. Az RMDSZ az egyéni választókerületes rendszert nem támogatta, nem is szavazta meg 2008-ban, a parlamentben. Mára kiderült, hogy ez a választási rendszer a Parlament minőségének nem tett jót, ezen változtatni kell. Mi csak egy olyan választási rendszert tudunk támogatni, amely biztosítja az arányos képviseletet. A mi javaslatunk az ún. német választási rendszer, amely az egyéni választókerület mellett egy országos listát is jelent, így minden egyes szavazat viszontlátható egy-egy mandátumban, tehát egyetlen magyar szavazat sem veszik el. Mi ezt a két kérdést nem kezelhetjük külön, ha döntésre kerül a sor, a megalkotandó jogi keretnek mindkét vetületet kell rögzítenie” – számolt be Kelemen Hunor az SZKT előtt, hozzátéve, a választási rendszer valószínűleg az ősz témája lesz, döntésre pedig az év végéig sor kerül.

A témakörhöz kapcsolódóan Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke elmondta: Háromszéken jól áll az RMDSZ, az elmúlt években megerősítették az RMDSZ szervezetét. A nagyborosnyói előrehozott választásokon (ahol az RMDSZ-es jelölt a megszorító gazdasági intézkedések ellenére is nyerni tudott) azt a tapasztalatot szűrte le a szervezet, hogy sokkal többet kell dolgozni, mert szűkebb lesz a politikai piac, mint 2008-ban volt. Tamás meglátásában bonyolultabb lesz a helyhatósági választás, mint korábban, és esetről esetre fognak menni a megyében, elképzelhetőnek tartja, hogy helyi szinten lesz, ahol közös jelöltet indít az RMDSZ, az EMNP és az MPP, és lesz, ahol külön jelölteket indítanak.



Kelemen Atilla a vidék kézbentartásának fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanis Romániában a pártok szavazataik 60-70%-át vidékről kapják. Dénes István a középosztály újraépítéséről beszélt, a MIÉRT-es Grünstein Szabolcs az új kommunikációs eszközök használatának előnyeit ecsetelte a választókkal való kapcsolattartásban.

Frunda György nem tartja jó ötletnek az összevont választásokat, szerinte a spórolás nem érv, hiszen a demokrácia pénzbe kerül. Azzal is sokat spórolnánk, ha a parlament csak három havonta ülne össze- szemléltette a gazdasági érv elhibázottságát a szenátor. Ugyanakkor Frunda szerint is változtatni kell a választások időpontján, de az európai gyakorlathoz igazodva, vagyis előbb legyenek a parlamenti, és utána az önkormányzati választások.



Szabó Ödön úgy véli, a választásokkal kapcsolatban már megszületett egy olyan döntés, amely nem biztos, hogy jó az RMDSZ-nek. Az egyfordulós polgármesteválasztás szűkíti a tárgyalási mozgásteret, mondta, hiszen azokon a településeken, ahol a magayrság lélekszáma 20-30% közül mozog, gyakran a második forduló előtti tárgyalások során lehetett az alpolgármesteri tisztséget megszerezni cserében a támogatásért. Az egyfordulós választás azért sem szerencsés, mert a biztos befutó jelölt nem fog ráhúzni a kampányban, ugyanakkor az is könnyen előfordulhat, hogy az önkormányzat teljesen más színű lesz, mint a polgármester – ahogy ezt a megyei tanácsoknál is tapasztalni lehetett. Szabó azzal sem ért egyet, hogy a polgármester a helyi tanács tagja legyen, hisz ezzel az erős erősödik tovább, és például a szórványban csökkenti az RMDSZ-frakció súlyát, de akár Marosvásárhelyen is ez akadályozhatja meg egy RMDSZ-es többségű tanács létrejöttét.

Borbély László a választási törvénnyel kapcsolatban biztosította az SZKT-t: “nekünk ’90 óta minden magyar számít, márpedig akkor minden magyar szavazata számít, ezért nem fogunk elfogadni egy olyan választási törvényt, amely nem felel meg nekünk.”



VERESPATAK

A téma felbukkanása senkinek nem okozott meglepetést, az intenzitása viszont minden bizonnyal: a felszólalók kábé fele érintette a témakört. Elsőként természetesen Eckstein-Kovács Péter, aki egy határozattervezetet nyújtott be péntek délután, és az erről való szavazást kérte másnap. A rövid határozattervezet tartalma:

1. Az RMDSZ elutasítja Románia területén a ciántechnológián alapuló bányászatot;
2. Az RMDSZ felkéri kormányzati tisztségviselőit, hogy a hatáskörükbe tartozó területeken juttassák érvényre az 1. pontban megfogalmazott álláspontot.

Az SZKT nem szavazott a tervezetről, illetve – Eckstein szerint alapszabályzat-ellenesen – arról szavazott, hogy nem tűzi napirendre a megszavazását.

Kelemen Hunor politikai beszámolójában Verespatakra is kitért, leginkább arra a kérdésre, hogy az RMDSZ miért nem alakított ki ebben a kérdésben egységes álláspontot. „A kulturális tárcához 2010-ben tette le a befektető azt a kutatási dossziét, amely a Kirnyik-hegység egy részére kérte a mentesítési bizonylatot. A minisztériumi szakemberek, de az Országos Régészeti Bizottság tagjai is tanulmányozták ezt a dossziét az elmúlt egy évben, a fő szempont a kulturális örökség védelme volt, amennyiben beindul a kitermelés. Idén júliusban egyhangúan döntött az Országos Régészeti Bizottság a régészeti mentesítési bizonylat kibocsájtásáról, ezt aláírta a Fehér megyei Kulturális Igazgatóság. A következő lépés annak a miniszteri rendeletnek az aláírása lett volna, amelyben a Kirnyik-hegységet levesszük az „A” kategóriás műemlékek listájáról. Ez nem történt meg, és nem is fog megtörténni. Az RMDSZ egymagában nem hozhatja meg ezt a döntést. Akkor lehet továbblépés, ha a koalíció minden tagja, a kormány minden tagja, élen a miniszterelnökkel, egyöntetűen támogatja a verespataki bányaprojektet.”



Egy befektetőt nem lehet 14 éven át hintáztatni, ez a legnagyobb hiba – vélekedett a miniszter. „Ebben a pillanatban Verespatakon gazdasági, szociális és környezetvédelmi szempontból tragédia zajlik, egy közösség halálra van ítélve. Ha nem történik semmi, akkor ott néhány éven belül minden összeomlik” – ismertette a verespataki helyzetet Kelemen Hunor. Hozzátette: a tárcánál annak a keretét készítették elő, hogy a kitermelés beindulása esetén az örökség nagy részét lehessen megmenteni, ezért az őt támadókat arra kérte, ne rá lőjék a puskaport, mert akkor rossz helyre céloznak és lőnek.

Dénes István kifejtette: Verespatak ügye a szakemberekre, és nem az SZKT-ra tartozik, ezzel az erővel a következő SZKT-n lehetne az alumíniumfeldolgozásról, aztán a műtrágyagyártásról is beszélni.

Antal István képviselő, aki annak idején részt vett a Verespatakról jelentést készítő parlamenti bizottságban, megjegyezte: manapság mindenki ért a focihoz, a politikához és Verespatakhoz. Szerinte csakis a szakértőknek szabad dönteniük ebben az ügyben.

Eckstein szakértőkre, az EP-re és a magyar álláspontra hivatkozva hívta fel ismételten a figyelmet a verespataki beruházásban rejlő veszélyekre, figyelmeztette a szövetségi elnököt, hogy nem kellene azzal ironizálnia, hogy a 77 beruházást ellenző civil szervezet között nőszövetség is van, mivel a nők azok, akik több empátiával viszonyulnak a következő generációkhoz, és feltette a kérdést: mitől lesz nekünk jobb, ha száz tonna arannyal több lesz a nemzeti kincstárban? Azt is megjegyezte, hogy az ország lakosságának csupán 20%-a támogatja a beruházást.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, környezetvédelmi miniszter kifejtette, hogy tárcavezetőként nem támogat egyetlen olyan kormányhatározatot sem, amely káros lehet a környezetre. A politikus közölte: tárgyalásokat folytatnak a beruházóval a zagytározó ipari hulladékvizének ciánkoncentrációjáról, hogy azt a mérhetőségi szint, vagyis literenként 5 milligramm alá csökkentsék.

A tárcavezető elmondta: Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési minisztertől újabb levelet kapott, amelyben az első, elvi állásfoglaláshoz képest a magyar fél bővebben kifejti véleményét a bányaberuházásról. Mint mondta, a dokumentum részletezi Magyarország fenntartásait, és technikai kérdéseket is megfogalmaz.

A minisztérium fel van készülve arra, hogy válaszoljon a kérdésekre – mondta Borbély, aki szerint a környezeti hatástanulmány megvitatása a román tárcaközi szakértői bizottságban még több hónapig eltarthat.

Katona Ádám az ötven évvel ezelőtt, Marosvásárhelyen végzett orvostársai üzenetét hozta el, a cián mérgező hatására hívva fel a figyelmet.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes megerősítette: a verespataki ügy nem lehet csupán a környezetvédelmi vagy a kulturális miniszter, vagy az RMDSZ felelőssége, ebben az ügyben a teljes koalíciónak kell kimondania a végszót.


ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT

Az EMNP bejegyzését nem lehet és nem kell szó nélkül hagyni – ütötte fel a pártbejegyzés topikját Kelemen Hunor. A szövetségi elnök nem örvend az EMNP bejegyzésének: nem kell úgy tennünk, mintha a verseny, amire készülnek, előnyére válna a romániai magyarságnak – fogalmazott. Hál'istennek Magyarországon is vannak olyan politikusok, a Fideszben és máshol is, akik ezt másképp látják – tette hozzá. Kelemen rámutatott: „Akik most pártot alapítottak, végig azzal vádoltak, hogy pártosodunk, és most ők alapítottak pártot. Ők maradnak a párttal, mi a Szövetséggel.”

Kovács Péter főtitkár azt kritizálta, hogy miközben az EMNP-sek folyton megalkuvással vádolták az RMDSZ-t, ők voltak azok, akik megalkuvással kezdték, ugyanis autonomista pártként nem szerepel a programjukban az autonómia szó.

Frunda György szerint az EMNP bejegyzése komoly problémát jelent, hiszen ismerik a vezetőiket. „Van amiért támadjanak, és vannak okaik is, de fognak támadni valótlanságokkal is. Nem tudom, hogy tudunk összefogni, megpróbáltuk Tőkéssel, és nem volt egy sikeres együttműködés” – mondta a szenátor.

Máté András egy 1991. decemberében született szövegből idézett, amelyben Tőkés László a Szövetség egysége mellett foglalt állást.



Borbély László arra emlékeztetett, hogy mindig voltak pártocskák, és ennek sokszor megitták a levét, egy marosvásárhelyi polgármesterség is ezen úszott el. „Na de megnyertük a választásokat, itt vagyunk” – tette hozzá. „Az RMDSZ fel kell készüljön, és meg kell nyerje a választásokat, és ha Marosvásárhelyen kiegyezünk, és lesz egy közös jelöltünk, az nagyon jó. Ezt a pártot a magyarság akarata ellenére jegyezték be. Nem velük, hanem az emberek közönyével, kiábrándultáságával kell megküzdenünk” – vélekedett az RMDSZ politikai alelnöke.

Utalva az SZKT-n elhangzott Verespatakkal kapcsolatos vitákra, Markó Béla miniszterelnök-helyettes leszögezte: az erdélyi magyarságot jelenleg egy ennél súlyosabb környezetszennyezés éri, amiről beszélni kell.

„Egy legalább olyan súlyú környezetszennyezésről és egy annál sokkal roszabb beruházásról kell szólnom. Ez nem kanadai, hanem magyarországi beruházás, és úgy hívják, hogy Erdélyi Magyar Néppárt. Ez sokkal veszedelmesebb beruházás számunkra, mint bármi más, mert ez a politikai egységünket kérdőjelezi meg, és ez tönkreteheti az erdélyi magyarság politikai jövőjét. De nem fogja! Igazuk van azoknak, akik szerint ezzel választásról választásra szembe kell néznünk. De ki kell mondanunk: ez egy magyarországi beruházás, ez egy politikai cián, egy politikai környezetszennyezés. Egy olyan beruházás, amelyből az erdélyi magyarságnak nem lesz nyeresége, esetleg csak egy pár embernek. Viszont van erőnk, hogy ezt a politikai környezetszennyezést megakadályozzuk” – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.


KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSOK

A felszólalások során több politikus is hivatkozott különböző felmérésekre. Kelemen Hunor szerint az EMNP-nek és az MPP-nek most pont akkora a támogatottsága a magyarság körében, mint 2008-ban az MPP-nek volt. Az RMDSZ támogatottsága a kormányzati kopás miatt valamelyest csökkent, de így is 70% fölött van, és Háromszéken is 74-75%-os – mondta el Kelemen, aki szerint ez azzal magyarázható, hogy az emberek ismerik az RMDSZ munkáját, és a nehéz körülmények közt vállalt kormányzás ellenére is jól dolgoztak.

Szintén Kelemen jegyezte meg elsőként, hogy az adataikat nemcsak a saját felméréseik, hanem Magyarországról megrendelt közvélemény-kutatások is bizonyítják.

Tamás Sándor beérte annyival, hogy megjegyezze: az RMDSZ jól áll Háromszéken. Borboly Csaba azonban ennél jóval részletesebb volt Hargita megyét illetően: az EMNP 9, az MPP pedig 5%-át kapná meg a Hargita megyei magyarok voksainak – közölte. Épp ezért úgy látja, az RMDSZ-nek nem kell túl sok figyelmet fordítania az EMNP-re, hiszen az MPP sem tudott bizonyítani annak ellenére, hogy 2008-ban 32%-os volt a támogatottságuk a megyében.

Borbély László egy olyan felmérésre hivatkozott, amely szerint a romániai magyarok 80%-a ellenezte egy új párt bejegyzését.


NÉPSZÁMLÁLÁS

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a népszámlálással való felkészülésről számolt be. Mint mondta, sikerült megnyugtatóan rendezni a népszámlálás jogi szabályait: van magyar nyelvű űrlap, vannak magyar kérdezőbiztosok és van magyar nyelvű országos állami tájékoztató kampány is. Jelentős eredményként értékelte, hogy sikerrel zárult a magyar kérdezőbiztosok toborzása, melynek eredményeként a magyarság arányának megfelelő számú biztost - mintegy 6-7000 személyt - sikerült bevonni ebbe a munkába. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt napokban elindították az RMDSZ népszámlálást érintő magyar tájékoztató és tudatosító kampányát, amelynek az a legfőbb üzenete, hogy minden magyar büszkén vállalja nemzetiségét, nyelvét és vallását. Mint mondta, ez a kampány három részből áll: az elsőben ismert és elismert magyar személyiségek tolmácsolják a népszámlálás fontosságáról szóló üzenetet, a második az erre vonatkozó tájékoztató anyagok elkészítése és szórása. A harmadik egy olyan tájékoztató karaván lesz, amely olyan magyarlakta erdélyi településeket keres fel, amelyekben tíz évvel ezelőtt 18 és 22 százalék között volt a magyarság aránya – mondta a főtitkár.


EGYEBEK

Kelemen Hunor a régióátszervezés kapcsán elmondta, a 2012-es választásokig nem lát esélyt ennek a megvalósulására, hiszen erre sem erő, sem elszántság, sem idő nincs. „Az a döntés, amelyet mi itt, a Szövetségi Képviselők Tanácsán meghoztunk, nem vesztette érvényét, mi továbbra is ehhez tartjuk magunkat. Ugyanakkor a régiók átszervezését egy fontos reformlépésnek tartjuk, de a jelenlegi körülmények között túl sok társadalmi bizonytalanságot és feszültséget okozna” – fejtette ki álláspontját az RMDSZ elnöke.

Ugyanakkor elmondta azt is, hogy annak ellenére, hogy az RMDSZ alkotmánymódosító csomagja készen van, arra is kevés esélyt lát, hogy biztosítani lehet azt a kétharmados többséget, amely az alkotmány módosításához szükséges.

Kelemen az Erdélyi konzultációról kifejtette: „sokkal bonyolultabb volt, mint számítottuk, több mint százezer kérdőívet gyűjtöttünk össze. Az emberek igényelték, hogy elbeszélgessünk velük, hogy elmondhassák a véleményüket és feltegyék kérdéseiket” – mondta. Beszámolója szerint azt tapasztalták, hogy a magyarok prioritásai megváltoztak az utóbbi években, első helyre kerültek a gazdasági, szociális problémák, de ez nem jelenti azt, hogy a nemzetiségi problémákra nem kell odafigyelni.

A szövetségi elnök az SZKT előtt is megköszönte Cseke Attila volt egészségügyi miniszternek a tevékenységét, mondván, hogy olyan időszakban volt miniszter, amikor sikerült elindítani az egészségügy reformját, ezt pedig bátran és határozottan vállalta. Kelemen ugyanakkor gratulált dr. Ritli László miniszternek, akinek szerinte a szakmai tudása, tekintélye megkérdőjelezhetetlen.



Winkler Gyula az Erdély 2020 fejlesztési terv kidolgozását szorgalmazta, amelyet az Európa 2020 stratégia ismeretében kell megalkotni. A képviselő szerint az erdélyi elit feladata ennek a gazdasági programnak a megalkotása és kivitelezése. Bővebben itt.

Borboly Csaba az állam költségeinek csökkentése kapcsán egy szemléletes példát hozott fel: Ausztriában egy pékség elindításához két iratra van szükség, míg nálunk 36 intézménytől kell ehhez engedélyt beszerezni. Nem az a megoldás, hogy elbocsátjuk a sofőrt, lecsökkentjük a titkárnő fizetését, és megvágjuk a benzinköltségeket, hanem az, ha megszüntetünk 35 intézményt a 36-ból – mondta a tanácselnök.



KÜLÖNVÉLEMÉNY

Utolsó felszólalóként Markó Béla arra figyelmeztetett, hogy az országos problémák – gazdaság, választási rendszer, Verespatak – mellett háttérbe szorultak a magyarságot közvetlenül érintő kérdések, megvalósítások. A volt szövetségi elnök szerint kevés szó esett az oktatási törvény alkalmazásáról, amely nagy eredménynek tekinthető, a történelem és a földrajz magyarul tanításáról és az ehhez szükséges tankönyvek kiadásáról, az újonnan nyílt magyar iskolákról vagy a magyar egyetemi vonalak fokozatos önállósulásáról is. A miniszterelnök-helyettes ígéretet tett a MOGYE-n kialakult helyzet rendezésére.


POÉNOK

Eckstein egy alsó-felső szomszéd viszonyához hasonlította Magyarország és Románia szomszédságát. Miután Románia beáztatta Magyarország fürdőszobáját a tiszai ciánszennyezéssel, most azzal kopogott be az alsó szomszédhoz, hogy fürdőmedencévé akarja alakítani a nappaliját. Markó erre reflektálva olyan politikai ciánszennyezésnek nevezte az EMNP beiratását, amely ezúttal alulról felfele szivárog, mert ilyen a természete.

Tamás Sándor megjegyezte, hogy az SZKT helyszínét keresve bolyongtak Marosvásárhelyen Antal Árpáddal, és feltűnt nekik, hogy a főtér neve „Piața Trandafirilor tér”. Markó gratulált Tamásnak, hogy odüsszeuszi kalandozásai során felfedezte, Marosvásárhelynek román polgármestere van.

Szabó Ödön ezúttal nem eredeti, hanem a helyzetre szabott dakota közmondással érkezett, az EMNP bejegyzése kapcsán: „A jó dakota főnök nem hisz a közvélemény-kutatóknak. A jó dakota főnök nem hisz az időszaki eredményeknek. A jó dakota főnök nem hisz a népnek. A jó dakota főnök csak magának hisz. Ja, meg Toró T. Tibornak.” Erről Kelemen Hunor jegyezte meg: „Jók a dakota közmondások, sok-sok igazság van bennük, de nézzük meg, hová jutottak a szegény dakoták.”

Mivel az új SZKT állandó bizottsága még nem volt megválasztva, a testület elnöke, Biró Rozália javaslatára a három regionális szervezet egy-egy képviselője vezette le az ülést. A nők pozitív diszkriminációjáért többször szót emelő Eckstein színpadra lépésekor kijelentette: imádom az elnökséget, csupa nőszemély.



A nap legjobb szóvicce pedig Markó Bélához fűződik, aki gratulált a főtitkárságnak a Minden magyar számít szlogenért, „hiszen ez valóban minden magyar csúcstalálkozója, summitja.”


DÖNTÉSEK

Az SZKT megválasztotta a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság (SZSZFB), a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság (SZEFB), valamint a Szövetségi Ellenőrző Bizottság (SZEB) tagjait.

A SZSZFB felügyeli a Szövetség szabályrendszerének egységességét, minden jellegű és minden szintű működésének szabályosságát. Az SZSZFB ma megválasztott tagjai: Biró Enikő, Botházi Nándor, Dósa Szilárd, Markó Eszter és Veress Emőd, mandátumuk négy évre szól.

A SZEFB feladata a Szövetség bármely szintjén felmerülő etikai problémák kivizsgálása és megoldási javaslatok előterjesztése az illetékes döntéshozó szervek számára. Hét tagból álló testület, akik közül legalább 3 jogász, őket az SZKT választja meg. A bizottság munkájában az elkövetkező öt évben Asztalos Ferenc, Csató Béla, ifj. Hajdú Gábor, Horváth Anna, Péter Zsuzsanna, Szép Gyula és Varga Gábor vesz részt.

A SZEB öt tagja ellenőrzi a Szövetség pénz- és vagyongazdálkodását. Valamennyien pénzügyi vagy könyvviteli szakemberek, mandátumuk öt évre szól. Az SZKT mai döntése értelmében a SZEB hatáskörébe tartozó feladatokat László Edit, Szalkay József, Szedilek Lenke, Szőcs Barna és Tánczos Levente József látja el.



Az ülésen a Szövetség képviselői megerősítették oktatási főtitkár-helyettesi tisztségében Magyari Tivadart, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem volt rektor-helyettesét.

Megalakult az SZKT új állandó bizottsága is. Alelnökök: Buday Richárd, Olosz Gergely, Péter Ferenc és Vida Noémi. A testület titkárai: Babos Aranka és Erdei D. István. Biró Rozália elnököt az új SZKT alakuló ülésén választották meg.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS