2026. április 4. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

2%-ot érnek a határon túli magyar szavazók

szerk. 2011. október 10. 16:38, utolsó frissítés: 16:51

Az új magyar választójogi törvénytervezet szerint kevesebb mint felét éri egy külhoni voksa egy magyarországinak. Nem lesz képviseletünk az országgyűlésben.


A múlt héten szivárgott ki a magyarországi parlamenti választásokra vonatkozó törvény fideszes tervezete. Ez több ponton is jelentős újításokat hoz, és ami kifejezetten érdekel bennünket, rendelkezik a Magyarország határain kívül élő magyar állampolgárok szavazati jogáról is.

Az alapkoncepció: a választás egyfordulós lesz, a szavazók egy országos listára és egy egyéni jelöltre voksolnak. Az országgyűlési képviselők száma a jelenlegi 385-ről 200-ra csökken. 90-110 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, a többi helyet az országos listákra leadott szavazatok, illetve az egyéni választókerületes töredékszavazatok alapján tölthetik be a pártok képviselői. A határon túli szavazók viszont csak az országos listára szavaznak, levélben.

A tervnek ez az utóbbi része két szempontból is érdekes. Az egyértelmű, hogy a levélben történő voksolás a legjobb módszer arra, hogy a határon túliak valóban tömegesen leadják szavazatukat, és így valamilyen szinten befolyással legyenek a végeredményre – a nagykövetségeken és konzulátusokon lehetetlenség lenne pár ezernél több szavazót fogadni egyetlen nap leforgása alatt. Másrészt


nagy önuralomra enged következtetni



az, hogy a Fidesz nem próbálja meg maximalizálni a határon túlról behozható voksokat, és nem akar egyéni választókerületeket létrehozni a határon túl (hogy ez lehetséges, arra jó példa a román választási rendszer), ahol a jelöltjeik szinte garantált befutók lennének.

Az egyéni választókerületek hiánya azonban több kérdést is felvet. Ezek közül az első az, hogy ha már a külhoniak szavazójogot kaptak, az miért nem ugyanolyan, mint a Magyarországon élőké? Nemrég még az volt a szlogen, hogy nincsenek első- és másodrendű magyar állampolgárok, most viszont azt látjuk, hogy 2014-ben egy határon túl élő magyar állampolgár szavazata feleannyit sem fog érni, mint egy magyarországi lakhellyel rendelkezőé, ugyanis a képviselői mandátumok kevesebb mint feléről döntenek majd az országos listára leadott szavazatok.

A második kérdés, ami ebből következik, hogy miért nem lehetnek a határon túli magyaroknak képviselői az Országgyűlésben? Ha lennének határon túli választókerületek, teljesen tiszta lenne a képlet: aki abból a kerületből bejut, annak az a feladata, hogy a külhoniakat képviselje. Így viszont a határokon túlról beküldött voksok a pártok országos listáit fogják erősíteni, anélkül, hogy pontosan tudhatnánk, kit segítettünk mandátumhoz.

Ez a rendszer ugyanakkor gyakorlatilag lehetetlenné teszi egy regionális vagy egy kifejezetten a határon túliak képviseletére létrejövő párt, sőt a külhoniakat képviselő független jelölt bejutását is.


Mennyit fognak nyomni a latban a határon túli voksok?

Magyarországon 2014 tavaszán lesznek országgyűlési választások, hacsak valamilyen rendkívüli esemény miatt nem kerül sor előrehozott választásokra – bár ez a szcenárió a kétharmados Fidesz-többség miatt nagyon valószínűtlen.

Ha a jelenlegi tempóban folytatódik a magyar állampolgárság igénylése a határon túliak körében (eddig több mint 150 ezren kérvényezték), és az állami apparátus időben fel is dolgozza a beérkezett kéréseket, akkor 2014 tavaszára a magyar állampolgársággal rendelkező határon túliak száma meghaladhatja az ötszázezret. Ez durván számolva négyszázezer szavazásra jogosult, 18 éven felüli személyt jelent. Hiába él elméletileg ötmillió magyar Magyarország határain kívül, két és fél éven belül ennél több voksolóval nem érdemes számolni.

Magyarországon 2010-ben 8,2 millió választásra jogosult személy élt. Ennek nagyolva az 5%-át jelenti a négyszázezer határon túli. Ha feltételezzük, hogy a határon túliak a magyarországiakkal azonos arányban szavaznak (2010-ben 64%-os volt a részvételi arány Magyarországon), akkor az országos listára leadott szavazatok 5%-a jön a határon túlról. (Természetesen, ha jelentős különbségek mutatkoznak a magyarországi és a külhoni szavazókedv között, az ezen az arányon is változtathat: ha a magyarországiaknak csak egyharmada voksol, az erdélyieknek meg mondjuk 90%-a, akkor a külhoni voksok súlya akár 10% fölé is nőhet az országos listán.)

A 200 fős országgyűlés körülbelül fele egyéni választókerületek nyerteseivel telik meg, a másik felét az egyéni választókerületekből visszaosztott töredékszavazatok és az országos listára leadott szavazatok alapján töltik meg. Bár a kettő közti arányt egyelőre nem áll módunkban pontosan meghatározni (ez a leadott szavazatok és az egyéni választókerületes szavazások eredményének a függvénye), de az egyértelmű, hogy a töredékszavazatok is jócskán be fognak számítani a végösszegbe. Így a külhoni szavazatok még azt az 5%-ot sem fogják elérni, mivel a határon túlról nem jönnek töredékszavazatok.

Ha a töredékszavazatok 20%-ot nyomnak a latban, akkor a határon túlról érkező szavazatok súlya 4%-ra csökken az országos listára leadott, illetve az ehhez hozzácsapott töredékszavazatokon belül. Ez pedig összben ennek a felét, vagyis körülbelül 2%-ot jelent, ami az országház összetételét illeti. Ez a 2% összességében


4 mandátumot jelenthet majd

az új országgyűlésben. Nem kell politológusnak lenni vagy közvélemény-kutatásokat végezni ahhoz, hogy tudjuk: a határon túli magyarok körében a Fidesz messze a legnépszerűbb magyarországi párt, és az is valószínűsíthető, hogy a párt magyarországi eróziója a határon túl nem vezet olyan arányú népszerűségcsökkenéshez, mint Magyarországon. Meglátásunk szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Fidesz megszerzi 2014-ben a határon túli voksok 75%-át, ami azt eredményezi, hogy nekik köszönhetően hárommal több képviselőjük lehet.

Számításainkban természetesen sok az ismeretlen: egyelőre nem tudjuk, hány határon túli magyarnak lesz magyar állampolgársága 2014-ben, hány százalékuk fog szavazni, milyen lesz a magyarországi mobilizálás, hány töredékszavazat kerül visszaosztásra, de a számításaink alapján kijött 2% nagyon messze áll ahhoz az egyharmadhoz képest, ami elméletileg a Magyarország jelenlegi határain kívül élő magyarok aránya az összmagyarságon belül.

Figyelembe kell venni azonban, hogy ha a most elfogadandó tervezet több évtizedig érvényben marad, akkor a határon túli szavazatok súlya folyamatosan nőni fog, és a következő évtizedre már abba is komoly beleszólásuk lehet, ki alakít kormányt Magyarországon.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS